Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Államelmélet és Felvilágosodás
Államelmélet és Felvilágosodás 23 közös dolog (a Uniópédia): Demokrácia (politikai rendszer), Edmund Burke, Egyház, Filozófia, Francia forradalom, Francis Bacon (filozófus), Haladás (történelem), Ideológia, Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, John Locke, Kapitalizmus, Közgazdaságtan, Kereszténység, Konzervativizmus, Liberalizmus, Montesquieu (filozófus), Nemzet, Politikatudomány, Szocializmus, Thomas Hobbes, Vallás, Voltaire.
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Államelmélet és Demokrácia (politikai rendszer) · Demokrácia (politikai rendszer) és Felvilágosodás ·
Edmund Burke
Edmund Burke (Dublin, 1729. január 12. – Beaconsfield, 1797. július 9.) ír író, whig párti politikus, államelméleti gondolkodó, a modern brit konzervatív politika egyik megteremtője volt.
Államelmélet és Edmund Burke · Edmund Burke és Felvilágosodás ·
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Államelmélet és Egyház · Egyház és Felvilágosodás ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Államelmélet és Filozófia · Felvilágosodás és Filozófia ·
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Államelmélet és Francia forradalom · Felvilágosodás és Francia forradalom ·
Francis Bacon (filozófus)
Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.
Államelmélet és Francis Bacon (filozófus) · Felvilágosodás és Francis Bacon (filozófus) ·
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Államelmélet és Haladás (történelem) · Felvilágosodás és Haladás (történelem) ·
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Államelmélet és Ideológia · Felvilágosodás és Ideológia ·
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Államelmélet és Immanuel Kant · Felvilágosodás és Immanuel Kant ·
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Államelmélet és Jean-Jacques Rousseau · Felvilágosodás és Jean-Jacques Rousseau ·
John Locke
John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus.
Államelmélet és John Locke · Felvilágosodás és John Locke ·
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Államelmélet és Kapitalizmus · Felvilágosodás és Kapitalizmus ·
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Államelmélet és Közgazdaságtan · Felvilágosodás és Közgazdaságtan ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Államelmélet és Kereszténység · Felvilágosodás és Kereszténység ·
Konzervativizmus
Edmund Burke (1729–1797) A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer.
Államelmélet és Konzervativizmus · Felvilágosodás és Konzervativizmus ·
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Államelmélet és Liberalizmus · Felvilágosodás és Liberalizmus ·
Montesquieu (filozófus)
Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.
Államelmélet és Montesquieu (filozófus) · Felvilágosodás és Montesquieu (filozófus) ·
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Államelmélet és Nemzet · Felvilágosodás és Nemzet ·
Politikatudomány
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.
Államelmélet és Politikatudomány · Felvilágosodás és Politikatudomány ·
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Államelmélet és Szocializmus · Felvilágosodás és Szocializmus ·
Thomas Hobbes
Thomas Hobbes (Malmesbury, Angol Királyság, 1588. április 5. – Derbyshire, Angol Királyság, 1679. december 4.) angol filozófus.
Államelmélet és Thomas Hobbes · Felvilágosodás és Thomas Hobbes ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Államelmélet és Vallás · Felvilágosodás és Vallás ·
Voltaire
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Államelmélet és Felvilágosodás
- Mi van a közös Államelmélet és Felvilágosodás
- Közötti hasonlóságok Államelmélet és Felvilágosodás
Összehasonlítását Államelmélet és Felvilágosodás
Államelmélet 136 kapcsolatokat, ugyanakkor Felvilágosodás 117. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 9.09% = 23 / (136 + 117).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Államelmélet és Felvilágosodás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
