Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Áder János és 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Áder János és 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon

Áder János vs. 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon

Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke. A 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon 2009.

Közötti hasonlóságok Áder János és 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon

Áder János és 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon 13 közös dolog (a Uniópédia): Európai Parlament, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gulyás Gergely, Index.hu, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Kereszténydemokrata Néppárt, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Országgyűlés, Schmitt Pál, Szabó Tímea.

Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.

Áder János és Európai Parlament · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Európai Parlament · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Áder János és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »

Gulyás Gergely

Gulyás Gergely Győző (Budapest, 1981. szeptember 21. –) magyar jogász, szakpolitikus.

Áder János és Gulyás Gergely · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Gulyás Gergely · Többet látni »

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Áder János és Index.hu · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Index.hu · Többet látni »

Jobbik Magyarországért Mozgalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jobbik – Konzervatívok.

Áder János és Jobbik Magyarországért Mozgalom · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Jobbik Magyarországért Mozgalom · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Áder János és Kereszténydemokrata Néppárt · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »

LMP – Magyarország Zöld Pártja

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (röviden Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi politikai párt.

Áder János és LMP – Magyarország Zöld Pártja · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és LMP – Magyarország Zöld Pártja · Többet látni »

Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)

A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.

Áder János és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Áder János és Magyar Szocialista Párt · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Áder János és Magyarország · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyarország · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Áder János és Országgyűlés · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Országgyűlés · Többet látni »

Schmitt Pál

Schmitt Pál 2010. április 11-én Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011) Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

Áder János és Schmitt Pál · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Schmitt Pál · Többet látni »

Szabó Tímea

Szabó Tímea (Budapest, 1976. január 18. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2013 és 2022 között a Párbeszéd Magyarországért párt társelnöke, parlamenti frakcióvezetője.

Áder János és Szabó Tímea · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Szabó Tímea · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Áder János és 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon

Áder János 113 kapcsolatokat, ugyanakkor 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon 173. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 4.55% = 13 / (113 + 173).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Áder János és 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »