Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Áder János és 1990-es magyarországi országgyűlési választás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Áder János és 1990-es magyarországi országgyűlési választás

Áder János vs. 1990-es magyarországi országgyűlési választás

Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke. Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.

Közötti hasonlóságok Áder János és 1990-es magyarországi országgyűlési választás

Áder János és 1990-es magyarországi országgyűlési választás 8 közös dolog (a Uniópédia): Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Kövér László, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Orbán Viktor, Országgyűlés, Tamás Gáspár Miklós.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Áder János és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »

Kövér László

Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus.

Áder János és Kövér László · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Kövér László · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Áder János és Kereszténydemokrata Néppárt · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Áder János és Magyar Szocialista Párt · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Áder János és Magyarország · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Magyarország · Többet látni »

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.

Áder János és Orbán Viktor · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Orbán Viktor · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Áder János és Országgyűlés · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Országgyűlés · Többet látni »

Tamás Gáspár Miklós

Tamás Gáspár Miklós, beceneve: TGM (Kolozsvár, 1948. november 28. – Budapest, 2023. január 15.), erdélyi magyar származású marxista filozófus, politikus, köz- és újságíró, egyetemi oktató, az ezredforduló magyar filozófiájának legnagyobb hatású, nemzetközileg ismert és elismert alakja.

Áder János és Tamás Gáspár Miklós · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Tamás Gáspár Miklós · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Áder János és 1990-es magyarországi országgyűlési választás

Áder János 113 kapcsolatokat, ugyanakkor 1990-es magyarországi országgyűlési választás 144. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 3.11% = 8 / (113 + 144).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Áder János és 1990-es magyarországi országgyűlési választás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »