Közötti hasonlóságok Ábrahám (Terah fia) és Şanlıurfa (település)
Ábrahám (Terah fia) és Şanlıurfa (település) 10 közös dolog (a Uniópédia): Arab nyelv, Eufrátesz, Harrán, Iszlám, Jézus, Kereszténység, Mezopotámia, Nimród (király), Sára (Ábrahám felesége), Ur.
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Ábrahám (Terah fia) és Arab nyelv · Arab nyelv és Şanlıurfa (település) ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Ábrahám (Terah fia) és Eufrátesz · Eufrátesz és Şanlıurfa (település) ·
Harrán
Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.
Ábrahám (Terah fia) és Harrán · Harrán és Şanlıurfa (település) ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Ábrahám (Terah fia) és Iszlám · Iszlám és Şanlıurfa (település) ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Ábrahám (Terah fia) és Jézus · Jézus és Şanlıurfa (település) ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Ábrahám (Terah fia) és Kereszténység · Kereszténység és Şanlıurfa (település) ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Ábrahám (Terah fia) és Mezopotámia · Mezopotámia és Şanlıurfa (település) ·
Nimród (király)
Id. Pieter Bruegel festménye (1563), Bábel tornya építése. Nimród (sztenderd héber: נִמְרוֹד Nimrod, tiberi héber: נִמְרֹד Nimrōḏ mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Szülei: Kus és Szemirámisz. Előképe a sumer tűzisten Gisdhubar lehetett, aki a sémi mitológiában a Naphoz kötődő hérosszá vált. Magyar szerzők Nimród nevét gyakorta összekapcsolják, illetve helyettesítik a Kézai Simon művében – Gesta Hunnorum et Hungarorum (Hunok és magyarok cselekedetei) – szereplő Menróth óriással (Menrot gygans), Thana fiával, Jáfet ivadékával, a magyarok mondabeli vagy valóságos ősével, fejedelmével.Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó. (2005) p 91.
Ábrahám (Terah fia) és Nimród (király) · Nimród (király) és Şanlıurfa (település) ·
Sára (Ábrahám felesége)
Sára (Szárá (śārâ), jelentése: hercegnő; magas rangú nő; arabul سارة Szārā), eredeti nevén שָׂרַי Száraj (śārăy), magyarban Szárai illetve Sárai Terah lánya, Ábrahám felesége és egyben féltestvére volt a Héber Biblia és a Korán leírása szerint.
Ábrahám (Terah fia) és Sára (Ábrahám felesége) · Sára (Ábrahám felesége) és Şanlıurfa (település) ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ábrahám (Terah fia) és Şanlıurfa (település)
- Mi van a közös Ábrahám (Terah fia) és Şanlıurfa (település)
- Közötti hasonlóságok Ábrahám (Terah fia) és Şanlıurfa (település)
Összehasonlítását Ábrahám (Terah fia) és Şanlıurfa (település)
Ábrahám (Terah fia) 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Şanlıurfa (település) 51. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 5.65% = 10 / (126 + 51).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ábrahám (Terah fia) és Şanlıurfa (település). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: