Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Veszprém vármegye és Veszprémi főegyházmegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Veszprém vármegye és Veszprémi főegyházmegye

Veszprém vármegye vs. Veszprémi főegyházmegye

Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban. Szent Mihály-székesegyház A Veszprémi főegyházmegye a tizenkét magyarországi római katolikus egyházmegye egyike, egyike a Szent István által alapított egyházmegyéknek.

Közötti hasonlóságok Veszprém vármegye és Veszprémi főegyházmegye

Veszprém vármegye és Veszprémi főegyházmegye 14 közös dolog (a Uniópédia): Érseki palota (Veszprém), Fejér vármegye, Győr-Moson-Sopron vármegye, Komárom-Esztergom vármegye, Magyarország, Neoromán építészet, Sümeg, Somogy vármegye, Szent Mihály-székesegyház (Veszprém), Vas vármegye, Veszprém, Veszprém vára, Zala vármegye, 19. század.

Érseki palota (Veszprém)

Az érseki palota a Szentháromságszoborral A veszprémi érseki palota Veszprémben a vár egyik legjelentősebb épülete.

Érseki palota (Veszprém) és Veszprém vármegye · Érseki palota (Veszprém) és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Fejér vármegye és Veszprém vármegye · Fejér vármegye és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Veszprém vármegye · Győr-Moson-Sopron vármegye és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Komárom-Esztergom vármegye

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.

Komárom-Esztergom vármegye és Veszprém vármegye · Komárom-Esztergom vármegye és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Veszprém vármegye · Magyarország és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Neoromán építészet

A budai halászbástya neoromán kilátóterasza A neoromán építészet (magyarul: újromán építészet), olykor csak neoromanika a romantika egyik ágaként indult a 19.

Neoromán építészet és Veszprém vármegye · Neoromán építészet és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Sümeg

Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.

Sümeg és Veszprém vármegye · Sümeg és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Somogy vármegye és Veszprém vármegye · Somogy vármegye és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Szent Mihály-székesegyház (Veszprém)

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma.

Szent Mihály-székesegyház (Veszprém) és Veszprém vármegye · Szent Mihály-székesegyház (Veszprém) és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Vas vármegye és Veszprém vármegye · Vas vármegye és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Veszprém és Veszprém vármegye · Veszprém és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Veszprém vára

Veszprém vára visszabontott erődítmény Veszprém városának központjában.

Veszprém vára és Veszprém vármegye · Veszprém vára és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Veszprém vármegye és Zala vármegye · Veszprémi főegyházmegye és Zala vármegye · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Veszprém vármegye · 19. század és Veszprémi főegyházmegye · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Veszprém vármegye és Veszprémi főegyházmegye

Veszprém vármegye 418 kapcsolatokat, ugyanakkor Veszprémi főegyházmegye 60. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.93% = 14 / (418 + 60).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Veszprém vármegye és Veszprémi főegyházmegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »