Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Vallás és Vallástörténet
Vallás és Vallástörténet 82 közös dolog (a Uniópédia): A szentek és ereklyéik tisztelete, Ahura Mazdá, Angyalok, Animizmus, Aszura (hinduizmus), Ateizmus, Aveszta, Ókori egyiptomi vallás, Beavatás, Biblia, Bibliai teremtéstörténet, Buddhaság, Buddhizmus, Déva (hinduizmus), Dzsainizmus, Egyistenhit, Etika (vallás), Etimológia, Etnikai vallás, Gautama Sziddhártha, Gecse Gusztáv, Hahn István, Héber Biblia, Henoteizmus, Hinduizmus, I. e. 2. évezred, I. e. 5. század, Indiai szubkontinens, Indus-völgyi civilizáció, Isten, ..., Istenség, Istentisztelet, Iszlám, Jézus, JHVH, Judaizmus, Kínai vallás, Kereszténység, Kinyilatkoztatás, Konfucianizmus, Korán, Krisztus, Kultusz (vallás), Lao-ce, Latin nyelv, Lélek, Manicheizmus, Marxista valláselmélet, Móksa, Mózes, Megváltás, Misszió, Mithrász, Mohamed próféta, Monizmus, Négy nemes igazság, Nirvána, Panenteizmus, Panteizmus, Perzsák, Pokol, Politeizmus, Próféta, Római vallás, Sámán, Sámánizmus, Szanszára, Szellem (vallás), Szent, Taoizmus, Tízparancsolat, Tóra, Többistenhit, Túlvilág, Teológia, Természetfeletti, Vallástudomány, Védák, Végítélet, Világvallás, Zoroasztrizmus, 7. század. Bővíteni index (52 több) »
A szentek és ereklyéik tisztelete
A szentek kultusza vagy tisztelete a kereszténységben a hivatalosan szentté avatott személyek tisztelete.
A szentek és ereklyéik tisztelete és Vallás · A szentek és ereklyéik tisztelete és Vallástörténet ·
Ahura Mazdá
Az ún. Faravahar, mely az Ahura Mazdával való egyesülés jelképe Ahura Mazdá (jelentése: „Bölcs Úr”; óperzsa: 𐎠𐎢𐎼𐎶𐏀𐎭𐎠; újperzsa: اهورامزدا), másképp (későbbi nevén) Ormizd, vagy Ormazd, a jó princípiuma, a legfőbb szellem az ókori iráni vallásban, különösen Zoroaszter iráni próféta vallási rendszerében, aki minden természetfeletti lény tiszteletét elvetette, kivéve Ahura Mazdáét.
Ahura Mazdá és Vallás · Ahura Mazdá és Vallástörténet ·
Angyalok
#ÁTIRÁNYÍTÁS angyal.
Angyalok és Vallás · Angyalok és Vallástörténet ·
Animizmus
Az animizmus az a hit, hogy minden tárgy, dolog és természeti jelenség lélekkel, spirituális lényeggel bír és ez alapján azok tisztelete vagy a velük szemben tanúsított magatartásban e hit következetes érvényesítése.
Animizmus és Vallás · Animizmus és Vallástörténet ·
Aszura (hinduizmus)
Az aszurák (szanszkrit: असुर, aszura) a hinduizmusban olyan démonok vagy gonosz szellemek, akik Ísvara (Isten) alatt, de az embernél magasabb fejlődési fokon állnak és akik a jóindulatú félistenekkel (dévák vagy szurák) vetélkednek a hatalomért.
Aszura (hinduizmus) és Vallás · Aszura (hinduizmus) és Vallástörténet ·
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Ateizmus és Vallás · Ateizmus és Vallástörténet ·
Aveszta
Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.
Aveszta és Vallás · Aveszta és Vallástörténet ·
Ókori egyiptomi vallás
Szárnyas napkorong III. Ramszesz Medinet Habu-i templomában Az ókori egyiptomi vallás az egyiptomi emberek több mint 4000 évig fennálló hitvilágának öröksége a kereszténység és az iszlám előtti időkből, melyről ismereteink a hivatalos egyiptomi teológiából és a lakosság felső rétegeinek kultuszemlékeiből származnak.
Ókori egyiptomi vallás és Vallás · Ókori egyiptomi vallás és Vallástörténet ·
Beavatás
A beavatás (latin: initiatio) olyan vallási fogalom, amely vallásokon átívelő jelentést hordoz: jelöli egyrészt a tagságra pályázó ember beavatását a vallás (hit)titkaiba, másrészt befogadását a vallási közösségbe.
Beavatás és Vallás · Beavatás és Vallástörténet ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és Vallás · Biblia és Vallástörténet ·
Bibliai teremtéstörténet
A Föld és az ember teremtése a Bibliában, Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben.
Bibliai teremtéstörténet és Vallás · Bibliai teremtéstörténet és Vallástörténet ·
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Buddhaság és Vallás · Buddhaság és Vallástörténet ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Vallás · Buddhizmus és Vallástörténet ·
Déva (hinduizmus)
A déva (szanszkrit: देव, devá) jelentése "mennyei, isteni".
Déva (hinduizmus) és Vallás · Déva (hinduizmus) és Vallástörténet ·
Dzsainizmus
Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.
Dzsainizmus és Vallás · Dzsainizmus és Vallástörténet ·
Egyistenhit
Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.
Egyistenhit és Vallás · Egyistenhit és Vallástörténet ·
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
Etika (vallás) és Vallás · Etika (vallás) és Vallástörténet ·
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
Etimológia és Vallás · Etimológia és Vallástörténet ·
Etnikai vallás
Az etnikai vallások főként afrikai, dél-amerikai és ázsiai vallási közösségek hiedelmeit és gyakorlatait jelöli, amelyeket a közös származás és/vagy a hasonló kultúra, szokások és nyelv köti össze; megkülönböztetve őket más vallásoktól.
Etnikai vallás és Vallás · Etnikai vallás és Vallástörténet ·
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Gautama Sziddhártha és Vallás · Gautama Sziddhártha és Vallástörténet ·
Gecse Gusztáv
Gecse Gusztáv (Budapest, 1932. augusztus 5. – Budapest, 2003. március 9.) filozófus, író, a vallástörténet kutatója és tanára.
Gecse Gusztáv és Vallás · Gecse Gusztáv és Vallástörténet ·
Hahn István
Hahn István (Budapest, 1913. március 28. – Budapest, 1984. július 26.) magyar ókortörténész, rabbi, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1982).
Hahn István és Vallás · Hahn István és Vallástörténet ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
Héber Biblia és Vallás · Héber Biblia és Vallástörténet ·
Henoteizmus
A henoteizmus (görög heisz theosz, „egy isten”) kifejezést Max Müller alkotta arra a vallási nézetre, amikor valaki egy istent imád, de elismeri más istenek létezését.
Henoteizmus és Vallás · Henoteizmus és Vallástörténet ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Hinduizmus és Vallás · Hinduizmus és Vallástörténet ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
I. e. 2. évezred és Vallás · I. e. 2. évezred és Vallástörténet ·
I. e. 5. század
Nincs leírás.
I. e. 5. század és Vallás · I. e. 5. század és Vallástörténet ·
Indiai szubkontinens
Az Indiai szubkontinens Az Indiai szubkontinens Ázsiának az a régiója, amely az indo-ausztráliai tektonikus lemezen fekszik.
Indiai szubkontinens és Vallás · Indiai szubkontinens és Vallástörténet ·
Indus-völgyi civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai Az Indus-völgyi civilizáció az indiai szubkontinens északnyugati részén elterülő bronzkori civilizáció volt Kr. e. 3300-tól Kr. e. 1300-ig; kifejlett formájában pedig Kr.
Indus-völgyi civilizáció és Vallás · Indus-völgyi civilizáció és Vallástörténet ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Isten és Vallás · Isten és Vallástörténet ·
Istenség
Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.
Istenség és Vallás · Istenség és Vallástörténet ·
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
Istentisztelet és Vallás · Istentisztelet és Vallástörténet ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Vallás · Iszlám és Vallástörténet ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Vallás · Jézus és Vallástörténet ·
JHVH
'''JHVH''' A JHVH (vagy YHWH), azaz az úgynevezett tetragrammaton (görögül τετραγράμματον – (a) négy betű) a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található neve.
JHVH és Vallás · JHVH és Vallástörténet ·
Judaizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó vallás.
Judaizmus és Vallás · Judaizmus és Vallástörténet ·
Kínai vallás
A kínai vallás nem képez egységes hit- és gyakorlatrendszert, hanem egymásra ható vallási és filozófiai hagyományok összetett egészeként fogható fel.
Kínai vallás és Vallás · Kínai vallás és Vallástörténet ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Vallás · Kereszténység és Vallástörténet ·
Kinyilatkoztatás
A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén.
Kinyilatkoztatás és Vallás · Kinyilatkoztatás és Vallástörténet ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Konfucianizmus és Vallás · Konfucianizmus és Vallástörténet ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Korán és Vallás · Korán és Vallástörténet ·
Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Krisztus és Vallás · Krisztus és Vallástörténet ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Kultusz (vallás) és Vallás · Kultusz (vallás) és Vallástörténet ·
Lao-ce
Lao-ce (kínaiul:老子, pinjin: Lǎozǐ) feltehetőleg az i. e. 6. században élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda.
Lao-ce és Vallás · Lao-ce és Vallástörténet ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Latin nyelv és Vallás · Latin nyelv és Vallástörténet ·
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Lélek és Vallás · Lélek és Vallástörténet ·
Manicheizmus
A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.
Manicheizmus és Vallás · Manicheizmus és Vallástörténet ·
Marxista valláselmélet
A marxista valláselmélet ateista, tagadja a természetfeletti erők és lények létezését, valamint materialista, mert a vallás keletkezését az emberi tudat, valamint a környező természeti és társadalmi valóság ellentmondásaiból vezeti le.
Marxista valláselmélet és Vallás · Marxista valláselmélet és Vallástörténet ·
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Móksa és Vallás · Móksa és Vallástörténet ·
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Mózes és Vallás · Mózes és Vallástörténet ·
Megváltás
A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.
Megváltás és Vallás · Megváltás és Vallástörténet ·
Misszió
A misszió latin eredetű szó (missio), jelentése: küldés, küldetés.
Misszió és Vallás · Misszió és Vallástörténet ·
Mithrász
Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség.
Mithrász és Vallás · Mithrász és Vallástörténet ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Mohamed próféta és Vallás · Mohamed próféta és Vallástörténet ·
Monizmus
Azokat a metafizikai elképzeléseket nevezzük monistáknak (az egy, egyetlen jelentésű görög monosz szóból), amelyek csak egyféle szubsztancia létezését fogadják el.
Monizmus és Vallás · Monizmus és Vallástörténet ·
Négy nemes igazság
A négy nemes igazság (szanszkrit: चत्वारि आर्यसत्यानि, csatvári árjaszatjáni; páli: csattári árijaszaccsáni; tibeti: 'phagsz pa'i bden pa bzhi) a legalapvetőbb buddhista tanítások egyike.
Négy nemes igazság és Vallás · Négy nemes igazság és Vallástörténet ·
Nirvána
A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban.
Nirvána és Vallás · Nirvána és Vallástörténet ·
Panenteizmus
A panenteizmus azt az elgondolást jelöli, amely szerint "a világmindenség" vagy "a minden" Istenben létezik anélkül, hogy Isten és (a) minden, Isten és a világ, Isten és a teremtés egymással azonosíthatók lennének.
Panenteizmus és Vallás · Panenteizmus és Vallástörténet ·
Panteizmus
A panteizmus minden olyan tanítás, amely Istent és a világot azonosítja, ellentétben a dualisztikus felfogás minden formájával, amely Istent a világtól megkülönbözteti.
Panteizmus és Vallás · Panteizmus és Vallástörténet ·
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Perzsák és Vallás · Perzsák és Vallástörténet ·
Pokol
A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.
Pokol és Vallás · Pokol és Vallástörténet ·
Politeizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Többistenhit.
Politeizmus és Vallás · Politeizmus és Vallástörténet ·
Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.
Próféta és Vallás · Próféta és Vallástörténet ·
Római vallás
Az ókori Róma fennállása alatt sok vallási kultusz befolyása alatt állt, melyekből sokat átvett, ezek részleteit ismerteti ez a szócikk.
Római vallás és Vallás · Római vallás és Vallástörténet ·
Sámán
A sámán a szibériai eredetű sámánizmus központi alakja, a közösség olyan tagja, aki elődeitől átszármaztatott képességei révén kapcsolatot tud teremteni a közösség és a túlvilág között.
Sámán és Vallás · Sámán és Vallástörténet ·
Sámánizmus
A samanizmus vagy sámánizmus, régiesen sámánhit olyan hiedelmek gyűjtőneve, melyek bizonyos vitatott jelentőségű közös vonásokat mutatnak.
Sámánizmus és Vallás · Sámánizmus és Vallástörténet ·
Szanszára
A szó (saṃsāra, szanszkrit: संसार, magyaros átírásban szanszára vagy szamszára) jelentése „vándorlás”, átvitt értelemben „létforgatag”, a születés és a halál körforgása, a lélekvándorlás indiai formája.
Szanszára és Vallás · Szanszára és Vallástörténet ·
Szellem (vallás)
A szellem többjelentésű szó.
Szellem (vallás) és Vallás · Szellem (vallás) és Vallástörténet ·
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
Szent és Vallás · Szent és Vallástörténet ·
Taoizmus
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt.
Taoizmus és Vallás · Taoizmus és Vallástörténet ·
Tízparancsolat
A tízparancsolat (héberül: עֲשֶׂרֶת הַדִּיבְרוֹת ă`szeret haddivrót) a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva.
Tízparancsolat és Vallás · Tízparancsolat és Vallástörténet ·
Tóra
230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
Tóra és Vallás · Tóra és Vallástörténet ·
Többistenhit
A többistenhit vagy politeizmus a több istenből álló panteonok jellemzője.
Többistenhit és Vallás · Többistenhit és Vallástörténet ·
Túlvilág
A halál utáni élet vagy túlvilági élet azon nézetek összessége, amelyek a különböző kultúrákban és vallásokban megtalálhatók arról, hogy mi vár az emberekre a halál után, illetve egyes vallásokban az idők végezetén.
Túlvilág és Vallás · Túlvilág és Vallástörténet ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Teológia és Vallás · Teológia és Vallástörténet ·
Természetfeletti
A természetfeletti vagy természetfölötti kifejezés magába foglalja mindazok a tartalmakat, amelyek nem magyarázhatók meg a természet törvényei szerint, amelyek megközelítésére az emberi megismerés fizikailag és biológiailag leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok.
Természetfeletti és Vallás · Természetfeletti és Vallástörténet ·
Vallástudomány
A vallástudomány bölcsész- illetve kultúratudomány, mely a vallások hitrendszerét, intézményeit, illetve a vallásos ember viselkedésével foglalkozik.
Vallás és Vallástudomány · Vallástörténet és Vallástudomány ·
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Védák és Vallás · Védák és Vallástörténet ·
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Végítélet és Vallás · Végítélet és Vallástörténet ·
Világvallás
A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön.
Vallás és Világvallás · Vallástörténet és Világvallás ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Vallás és Zoroasztrizmus · Vallástörténet és Zoroasztrizmus ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Vallás és Vallástörténet
- Mi van a közös Vallás és Vallástörténet
- Közötti hasonlóságok Vallás és Vallástörténet
Összehasonlítását Vallás és Vallástörténet
Vallás 314 kapcsolatokat, ugyanakkor Vallástörténet 346. Ami közös bennük 82, a Jaccard index 12.42% = 82 / (314 + 346).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Vallás és Vallástörténet. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
