Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
233 kapcsolatok: A Magyar Szent Korona Országai, Ausztria, Érsekújvár, Barcsay Ákos, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond, Bécs, Bécs ostroma (1683), Bekes Gáspár, Belgrád, Benczúr Gyula (festő), Bethlen Gábor, Bethlen István erdélyi fejedelem, Bocskai István, Bosznia-Hercegovina, Brandenburgi Katalin, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1542), Buda török kézre kerülése, Buda visszafoglalása, Bujdosók, Bulgária, Csapody család, Cserni Jován, Délvidék, Dobó István (katonatiszt), Drégely, Drinápolyi béke (1568), Duna, Dunántúl, Eger ostroma (1552), Egri vár, Eisenhut Ferenc, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Eszéki híd, Esztergom, Esztergomi érsek, Európa, Felső-Magyarország, Felső-Magyarországi Fejedelemség, Francia–spanyol háború (1683–1684), Fráter György, Garam, Gyalui egyezmény, Gyulai vár, Gyurgyevó, Gyurgyevói csata, Habsburg Birodalom, ..., Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), Habsburg–Jagelló házassági szerződés, Habsburg–török háború (1716–18), Habsburg–török háborúk (egyértelműsítő lap), Hadad (település), Havasalföld, Hegyaljai felkelés, Horvátország, I. Apafi Mihály, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, I. Rákóczi György, I. Szulejmán oszmán szultán, II. János magyar király, II. Joachim brandenburgi választófejedelem, II. Lajos magyar király, II. Musztafa oszmán szultán, II. Rákóczi György, II. Ulászló magyar király, III. Ahmed oszmán szultán, III. Károly magyar király, III. Mehmed oszmán szultán, Isten, Isztambul, Jagelló Izabella magyar királyné, Jagelló-ház, Július 21., Kahlenbergi csata, Kara Musztafa, Karácsony György, Karlócai béke, Köprülü Ahmed, Kőszeg, Kemény János erdélyi fejedelem, Kerelőszentpáli csata, Krími tatárok, Kurucok, Lengyelország, Losonci István, Magyar Királyság, Magyar parasztháború, Magyar–török háborúk, Magyarország, Május 18., Máramaros, Mezőkeresztes, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Morvaország, Nagy szerb kivándorlás, Nagyharsány, Nagyharsányi csata, Nagykanizsa, Nagyszalonta, Nagyvárad, Nádasdy Tamás (nádor), Nándorfehérvár, Német-római Birodalom, Nógrád megye, Október 6., Orosz Birodalom, Orsova, Oszmán Birodalom, Palásti csata, Partium, Pápai Állam, Pápai állam, Pest (történelmi település), Pfalz, Pfalzi örökösödési háború, Pozsareváci béke, Rába, Rákóczi-szabadságharc, Rákosi végzés, Reformáció, Savoyai Jenő, Spanyolország, Spanyolország történelme, Szafavidák, Szászfenesi csata, Székely Bertalan, Székesfehérvár, Szejdi Ahmed, Szent Liga (1684), Szentgotthárdi csata (1664), Szerbek, Szerbia, Szigetvár, Szigetvár ostroma, Szigetvári vár, Szikszó, Szilézia, Szolnok, Török Bálint (hadvezér), Török hódoltság, Török porta, Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban, Török-elleni szövetségesek a magyarországi török háborúkban, Teleki Mihály (főgenerális), Temesköz, Temesvár, Thököly Imre, Tiszántúl, Tiziano Vecellio, V. Károly német-római császár, Vasvár, Vasvári béke, Váradi béke, Várpalota, Végvár, Velencei Köztársaság, Veszprém, Wesselényi-összeesküvés, XI. Ince pápa, XIV. Lajos francia király, Zalalövő, Zászlósúr, Zentai csata, Zrínyi Miklós (hadvezér), Zrínyi Miklós (költő), Zrínyiújvár, Zsitvatoroki béke, 14. század, 1490, 1505, 1514, 1515, 1518, 1521, 1526, 1529, 1532, 1538, 1541, 1542, 1543, 1544, 1547, 1550, 1551, 1552, 1556, 1558, 1559, 1560, 1561, 1562, 1564, 1566, 1568, 1570, 1571, 1577, 1588, 1591, 1593, 1595, 1596, 1606, 1612, 1613, 1630, 1636, 1648, 1657, 1660, 1663, 1664, 1678, 1683, 1684, 1686, 1687, 1688, 1697, 1699, 17. század, 1717, 1718, 1825. Bővíteni index (183 több) »
A Magyar Szent Korona Országai
A „Magyar Szent Korona Országai” Laszlo Péter,, BRILL, 2012, pp.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és A Magyar Szent Korona Országai · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Ausztria · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Érsekújvár · Többet látni »
Barcsay Ákos
Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Barcsay Ákos · Többet látni »
Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Báthory Zsigmond · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bécs · Többet látni »
Bécs ostroma (1683)
Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bécs ostroma (1683) · Többet látni »
Bekes Gáspár
Kornyáti Bekes Gáspár (Gáspár Bekes de Kornyát, Gáspár de Corniath Bekes) (1520 – Grodno, 1579. november 7.) erdélyi politikus, hadvezér, János Zsigmond főtanácsosa.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bekes Gáspár · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Belgrád · Többet látni »
Benczúr Gyula (festő)
Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Benczúr Gyula (festő) · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bethlen Gábor · Többet látni »
Bethlen István erdélyi fejedelem
Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bethlen István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bocskai István · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Brandenburgi Katalin
Brandenburgi Katalin (Königsberg, 1602 május 28. – Schöningen, 1644 vagy 1649) Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Brandenburgi Katalin · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda ostroma (1542)
Buda ostroma 1542.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Buda ostroma (1542) · Többet látni »
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Buda török kézre kerülése · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Bujdosók
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bujdosó.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bujdosók · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Bulgária · Többet látni »
Csapody család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csapody család (egyértelműsítő lap).
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Csapody család · Többet látni »
Cserni Jován
Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Cserni Jován · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Délvidék · Többet látni »
Dobó István (katonatiszt)
Báró ruszkai Dobó István (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Dobó István (katonatiszt) · Többet látni »
Drégely
#ÁTIRÁNYÍTÁS Drégelypalánk.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Drégely · Többet látni »
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Drinápolyi béke (1568) · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Duna · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Dunántúl · Többet látni »
Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Eger ostroma (1552) · Többet látni »
Egri vár
Zala György: Az egri vár védelme 1552 A Gergely-bástya és a Hippolyt-kapu ágyú a Dobó István Vármúzeum kiállításán A „Tűzkerék” rekonstruált példánya A vár védőinek mostanáig megismert névsora Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Egri vár · Többet látni »
Eisenhut Ferenc
A zentai csata. Eisenhut Ferenc festménye Eisenhut Ferenc (Franz Xaver Eisenhut) (Palánka (Plankenburg), 1857. január 26. – München, 1903. június 2.) kiemelkedő magyarországi dunai sváb realista és orientalista festő.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Eisenhut Ferenc · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Eszéki híd
Az eszéki híd mintegy nyolc kilométer hosszan átívelő fahíd volt a Dráva folyón, Eszék mellett.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Eszéki híd · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Esztergom · Többet látni »
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Esztergomi érsek · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Európa · Többet látni »
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Felső-Magyarország · Többet látni »
Felső-Magyarországi Fejedelemség
A Felső-Magyarországi Fejedelemség egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Felső-Magyarországi Fejedelemség · Többet látni »
Francia–spanyol háború (1683–1684)
Az 1683–84-es francia–spanyol háború, francia szóhasználatban „(újra)egyesítési háború” (guerre des réunions) egy viszonylag rövid ideig tartó katonai konfliktus volt a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Fráter György · Többet látni »
Garam
A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Garam · Többet látni »
Gyalui egyezmény
A gyalui egyezményt 1541.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Gyalui egyezmény · Többet látni »
Gyulai vár
A gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Gyulai vár · Többet látni »
Gyurgyevó
Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Gyurgyevó · Többet látni »
Gyurgyevói csata
A gyurgyevói csata a tizenöt éves háború egyik ütközete, amely 1595.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Gyurgyevói csata · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)
Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II. Lajos király hitveseként annak 1526-os haláláig.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558) · Többet látni »
Habsburg–Jagelló házassági szerződés
A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Habsburg–Jagelló házassági szerződés · Többet látni »
Habsburg–török háború (1716–18)
A pozsareváci békekötés császári–királyi nyeresége Az 1716–18-as Habsburg–török háború vagy III.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Habsburg–török háború (1716–18) · Többet látni »
Habsburg–török háborúk (egyértelműsítő lap)
border Korábbi konfliktusokat lásd: Török háborúk Magyarországon!.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Habsburg–török háborúk (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Hadad (település)
Református templom A Degenfeld-kastély Hadadi parasztok 1838-ban Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Hadad (település) · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Havasalföld · Többet látni »
Hegyaljai felkelés
A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Hegyaljai felkelés · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Horvátország · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. János magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Miksa német-római császár
I.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. Miksa német-római császár · Többet látni »
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. Rákóczi György · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és II. János magyar király · Többet látni »
II. Joachim brandenburgi választófejedelem
Joachim Hektor (ismert magyar ragadványnevén a Fekete Herceg,; Cölln, 1505. január 13. – Köpenick, 1571. január 3.) a Hohenzollern-házból származó német nemesember, Joachim Nesztór brandenburgi választófejedelem fia, aki apját követvén Brandenburg választófejedelme 1535-től 1571-es haláláig.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és II. Joachim brandenburgi választófejedelem · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Musztafa oszmán szultán
II.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és II. Musztafa oszmán szultán · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és II. Rákóczi György · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
III. Ahmed oszmán szultán
III.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és III. Ahmed oszmán szultán · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és III. Károly magyar király · Többet látni »
III. Mehmed oszmán szultán
III.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és III. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Isten · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Isztambul · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Jagelló-ház · Többet látni »
Július 21.
Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Július 21. · Többet látni »
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Kahlenbergi csata · Többet látni »
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Kara Musztafa · Többet látni »
Karácsony György
Karácsony György, néhol Karácsondy Gergely (Nagybánya, ? – Debrecen, 1570 tavasza) az 1569–1570-es parasztfelkelés vezére.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Karácsony György · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Karlócai béke · Többet látni »
Köprülü Ahmed
Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Köprülü Ahmed · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Kőszeg · Többet látni »
Kemény János erdélyi fejedelem
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »
Kerelőszentpáli csata
Báthory István Bekes Gáspár A kerelőszentpáli csata (szentpáli ütközet) 1575.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Kerelőszentpáli csata · Többet látni »
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Krími tatárok · Többet látni »
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Kurucok · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Lengyelország · Többet látni »
Losonci István
Losonci István (egyes helyeken: Losonczy; ?– Temesvár, 1552. július 27.) Temesvár kapitánya, nagybirtokos, főnemes.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Losonci István · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar parasztháború
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dózsa György-féle parasztfelkelés.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Magyar parasztháború · Többet látni »
Magyar–török háborúk
A magyar–török háborúk I. Lajos uralkodása idején indultak a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Magyar–török háborúk · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Magyarország · Többet látni »
Május 18.
Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Május 18. · Többet látni »
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Máramaros · Többet látni »
Mezőkeresztes
Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Mezőkeresztes · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Mohácsi csata · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Morvaország · Többet látni »
Nagy szerb kivándorlás
A nagy szerb kivándorlás (szerbül Velika seoba Srba) a szerbek északi irányú, a 15. század és a 18. század közt történt vándorlásának fontos, a szerb történelemben szimbolikusnak tartott epizódja: 1690-ben 40-60 000 szerb települt át Magyarországra a mai Koszovóból és más szerb területekről, amelyek még mindig a Török Birodalom ellenőrzése alatt álltak.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nagy szerb kivándorlás · Többet látni »
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nagyharsány · Többet látni »
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nagyharsányi csata · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nagyszalonta · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nagyvárad · Többet látni »
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »
Nándorfehérvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nándorfehérvár · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Német-római Birodalom · Többet látni »
Nógrád megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nógrád vármegye.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Nógrád megye · Többet látni »
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Október 6. · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Orsova · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Palásti csata
A palásti csata (szlovákul Bitka pri Plášťovciach) 1552.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Palásti csata · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Partium · Többet látni »
Pápai Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápai állam.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Pápai Állam · Többet látni »
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Pápai állam · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pfalz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rajnai Palotagrófság.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Pfalz · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Pozsareváci béke
A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Pozsareváci béke · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Rába · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Rákosi végzés · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Reformáció · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Savoyai Jenő · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Spanyolország · Többet látni »
Spanyolország történelme
jobb Spanyolország történelmének előzményei 1,4 millió évre nyúlnak vissza: ekkora datálják az ember első nyomait az Ibériai-félszigeten.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Spanyolország történelme · Többet látni »
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szafavidák · Többet látni »
Szászfenesi csata
II. Rákóczi György egy 17. századi rézmetszeten A szászfenesi csata 1660.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szászfenesi csata · Többet látni »
Székely Bertalan
Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Székely Bertalan · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Székesfehérvár · Többet látni »
Szejdi Ahmed
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szejdi Ahmed pasa.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szejdi Ahmed · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szerbia · Többet látni »
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szigetvár · Többet látni »
Szigetvár ostroma
Szigetvár ostroma 1566.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szigetvár ostroma · Többet látni »
Szigetvári vár
A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr a Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak egyik kiemelkedő szigetén.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szigetvári vár · Többet látni »
Szikszó
Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szikszó · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szilézia · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Szolnok · Többet látni »
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Török hódoltság · Többet látni »
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Török porta · Többet látni »
Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban
A török szövetségesek az Oszmán Birodalom részben vazallus, részben más szövetségből való támogatói a magyarországi török háborúkban.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban · Többet látni »
Török-elleni szövetségesek a magyarországi török háborúkban
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Török-elleni szövetségesek a magyarországi török háborúkban · Többet látni »
Teleki Mihály (főgenerális)
Széki gróf Teleki Mihály (Nagyvárad, 1634. – Zernest, 1690. augusztus 21.) Erdély főgenerálisa, I. Apafi Mihály fejedelem főtanácsosa.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Teleki Mihály (főgenerális) · Többet látni »
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Temesköz · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Temesvár · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Thököly Imre · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Tiszántúl · Többet látni »
Tiziano Vecellio
Tiziano Vecellio (Pieve di Cadore, Veneto, 1488/1490? – Velence, 1576. augusztus 27.) a velencei érett reneszánsz egyik legnagyobb festője, a híres triász, Tiziano, Paolo Veronese (1528–1588) és Tintoretto (1518–1594) legidősebb tagja.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Tiziano Vecellio · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és V. Károly német-római császár · Többet látni »
Vasvár
A középkori gyepű rekonstruált kapuja A templom román kori kapuja A városba a 8-as főút felől bevezető út Vasvár főtere Vasvár város Vas vármegye Vasvári járásában.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Vasvár · Többet látni »
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Vasvári béke · Többet látni »
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Váradi béke · Többet látni »
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Várpalota · Többet látni »
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Végvár · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Veszprém · Többet látni »
Wesselényi-összeesküvés
Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és XI. Ince pápa · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
Zalalövő
Zalalövő (az ókorban latinul Aelium Salla) város Zala vármegye északnyugati részén, a Zalai-dombság területén, a Zala folyó ősi átkelési helyén.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Zalalövő · Többet látni »
Zászlósúr
A zászlósurak a középkori, 14–16. századi Magyarországon azok a kiterjedt földbirtokkal rendelkező nemesek és főméltóságok voltak, akik vagyonuk vagy hivataluk függvényében, továbbá familiárisaik száma alapján kisebb-nagyobb létszámú katonai csapatot, bandériumot voltak kötelesek az ország védelmére kiállítani, és háború esetén saját zászlajuk alatt a király táborába vezetni.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Zászlósúr · Többet látni »
Zentai csata
A zentai csata, 1697.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Zentai csata · Többet látni »
Zrínyi Miklós (hadvezér)
Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Zrínyi Miklós (hadvezér) · Többet látni »
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »
Zrínyiújvár
A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Zrínyiújvár · Többet látni »
Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és Zsitvatoroki béke · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 14. század · Többet látni »
1490
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1490 · Többet látni »
1505
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1505 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1514 · Többet látni »
1515
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1515 · Többet látni »
1518
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1518 · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1521 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1526 · Többet látni »
1529
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1529 · Többet látni »
1532
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1532 · Többet látni »
1538
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1538 · Többet látni »
1541
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1541 · Többet látni »
1542
Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1542 · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1543 · Többet látni »
1544
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1544 · Többet látni »
1547
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1547 · Többet látni »
1550
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1550 · Többet látni »
1551
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1551 · Többet látni »
1552
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1552 · Többet látni »
1556
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1556 · Többet látni »
1558
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1558 · Többet látni »
1559
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1559 · Többet látni »
1560
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1560 · Többet látni »
1561
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1561 · Többet látni »
1562
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1562 · Többet látni »
1564
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1564 · Többet látni »
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1566 · Többet látni »
1568
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1568 · Többet látni »
1570
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1570 · Többet látni »
1571
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1571 · Többet látni »
1577
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1577 · Többet látni »
1588
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1588 · Többet látni »
1591
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1591 · Többet látni »
1593
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1593 · Többet látni »
1595
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1595 · Többet látni »
1596
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1596 · Többet látni »
1606
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1606 · Többet látni »
1612
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1612 · Többet látni »
1613
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1613 · Többet látni »
1630
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1630 · Többet látni »
1636
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1636 · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1648 · Többet látni »
1657
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1657 · Többet látni »
1660
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1660 · Többet látni »
1663
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1663 · Többet látni »
1664
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1664 · Többet látni »
1678
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1678 · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1683 · Többet látni »
1684
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1684 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1686 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1687 · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1688 · Többet látni »
1697
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1697 · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1699 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 17. század · Többet látni »
1717
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1717 · Többet látni »
1718
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1718 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Török háborúk Magyarországon és 1825 · Többet látni »
