Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Tornyos (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Tornyos (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány

Tornyos (Szerbia) vs. Vajdaság Autonóm Tartomány

Tornyos (szerbül Торњош / Tornjoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Zenta községben. A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Közötti hasonlóságok Tornyos (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány

Tornyos (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány 21 közös dolog (a Uniópédia): Észak-bánsági körzet, Bács-Bodrog vármegye, Bácska, Bunyevácok, Cigányok, Cserni Jován, Horvátok, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Karlócai béke, Magyarok, Magyarország, Németek, Szabadka, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Topolya, Trianoni békeszerződés, Vajdasági ruszinok, Zenta.

Észak-bánsági körzet

Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.

Észak-bánsági körzet és Tornyos (Szerbia) · Észak-bánsági körzet és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Bács-Bodrog vármegye és Tornyos (Szerbia) · Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Bácska és Tornyos (Szerbia) · Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Bunyevácok és Tornyos (Szerbia) · Bunyevácok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Cigányok és Tornyos (Szerbia) · Cigányok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Cserni Jován

Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.

Cserni Jován és Tornyos (Szerbia) · Cserni Jován és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Horvátok és Tornyos (Szerbia) · Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Jugoszlávia és Tornyos (Szerbia) · Jugoszlávia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Jugoszlávok és Tornyos (Szerbia) · Jugoszlávok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

Karlócai béke és Tornyos (Szerbia) · Karlócai béke és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Magyarok és Tornyos (Szerbia) · Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Tornyos (Szerbia) · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Németek és Tornyos (Szerbia) · Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Szabadka és Tornyos (Szerbia) · Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Szerb nyelv és Tornyos (Szerbia) · Szerb nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Szerbek és Tornyos (Szerbia) · Szerbek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Szerbia és Tornyos (Szerbia) · Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Topolya

Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.

Topolya és Tornyos (Szerbia) · Topolya és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Tornyos (Szerbia) és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Tornyos (Szerbia) és Vajdasági ruszinok · Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági ruszinok · Többet látni »

Zenta

Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.

Tornyos (Szerbia) és Zenta · Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Tornyos (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány

Tornyos (Szerbia) 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Vajdaság Autonóm Tartomány 223. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 7.50% = 21 / (57 + 223).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Tornyos (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: