Közötti hasonlóságok Tihany és Tihanyi-félsziget
Tihany és Tihanyi-félsziget 21 közös dolog (a Uniópédia): Aszófő, Balaton, Balaton-felvidék, Barátlakások, Bazalt, Bencések, I. András magyar király, Kaldera, Közönséges levendula, Külső-tó, Magyarország, Pannon-tenger, Szántód, Tájvédelmi körzet, Tihany, Tihanyi levendulás, Veszprém vármegye, Zala vármegye, 18. század, 71-es főút (Magyarország), 7117-es mellékút (Magyarország).
Aszófő
Aszófő község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Aszófő és Tihany · Aszófő és Tihanyi-félsziget ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és Tihany · Balaton és Tihanyi-félsziget ·
Balaton-felvidék
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között.
Balaton-felvidék és Tihany · Balaton-felvidék és Tihanyi-félsziget ·
Barátlakások
A Barátlakások a tihanyi Óvár É-i oldalán lévő meredek, 20–30 m-es bazalttufafalban, az Orosz-kőben mesterségesen létrehozott üregek, amelyek régen emberi lakhelyek voltak.
Barátlakások és Tihany · Barátlakások és Tihanyi-félsziget ·
Bazalt
Bazalt kőzettelér (Madeira, Pico do Areeiro) A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed.
Bazalt és Tihany · Bazalt és Tihanyi-félsziget ·
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Bencések és Tihany · Bencések és Tihanyi-félsziget ·
I. András magyar király
I.
I. András magyar király és Tihany · I. András magyar király és Tihanyi-félsziget ·
Kaldera
Szantorini műholdképe A Kráter-tó Oregonban A kaldera vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló süllyedék, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.
Kaldera és Tihany · Kaldera és Tihanyi-félsziget ·
Közönséges levendula
A közönséges levendula vagy keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) az árvacsalánfélék (ajakosok) családjába tartozó növényfaj.
Közönséges levendula és Tihany · Közönséges levendula és Tihanyi-félsziget ·
Külső-tó
A Külső-tó a Tihanyi-félsziget területén elterülő, tengerszint felett 116 méter magasan fekvő, elmocsarasodott mélyedés, mely a félszigetet felépítő egykori vulkán főkráteréből alakult ki.
Külső-tó és Tihany · Külső-tó és Tihanyi-félsziget ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Tihany · Magyarország és Tihanyi-félsziget ·
Pannon-tenger
A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.
Pannon-tenger és Tihany · Pannon-tenger és Tihanyi-félsziget ·
Szántód
Szántód község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Balatonföldvár és Zamárdi között, éppen Tihannyal szemben.
Szántód és Tihany · Szántód és Tihanyi-félsziget ·
Tájvédelmi körzet
Ősz a Bükkben A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol a természet védelméről szóló 1996.
Tájvédelmi körzet és Tihany · Tájvédelmi körzet és Tihanyi-félsziget ·
Tihany
Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Tihany és Tihany · Tihany és Tihanyi-félsziget ·
Tihanyi levendulás
A tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek.
Tihany és Tihanyi levendulás · Tihanyi levendulás és Tihanyi-félsziget ·
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Tihany és Veszprém vármegye · Tihanyi-félsziget és Veszprém vármegye ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Tihany és Zala vármegye · Tihanyi-félsziget és Zala vármegye ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Tihany · 18. század és Tihanyi-félsziget ·
71-es főút (Magyarország)
A 71-es számú főút a Balaton északi partján végig haladó út, a 7-es a 76-os főutakat köti össze.
71-es főút (Magyarország) és Tihany · 71-es főút (Magyarország) és Tihanyi-félsziget ·
7117-es mellékút (Magyarország)
A 7117-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Veszprém vármegye területén, a Tihanyi-félszigeten.
7117-es mellékút (Magyarország) és Tihany · 7117-es mellékút (Magyarország) és Tihanyi-félsziget ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Tihany és Tihanyi-félsziget
- Mi van a közös Tihany és Tihanyi-félsziget
- Közötti hasonlóságok Tihany és Tihanyi-félsziget
Összehasonlítását Tihany és Tihanyi-félsziget
Tihany 91 kapcsolatokat, ugyanakkor Tihanyi-félsziget 82. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 12.14% = 21 / (91 + 82).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Tihany és Tihanyi-félsziget. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: