Sávuót és Szukkót

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Sávuót és Szukkót

Sávuót vs. Szukkót

A zsidó naptár szerint. Szukkót (héberül סֻכּוֹת (pontozatlanul סוכות is) (lomb)sátrak, askenáz kiejtéssel Szuk(k)ajsz), az úgynevezett Sátrak ünnepe, másként: Hag hasszukkót.

Dávid zsidó király

Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.

Dávid zsidó király és Sávuót · Dávid zsidó király és Szukkót · Többet látni »

Gergely-naptár

A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.

Gergely-naptár és Sávuót · Gergely-naptár és Szukkót · Többet látni »

Hallél

Hallél (héberül הַלֵּל dicséret; néha hálél alakban), hat Zsoltár (113.-118.) teljes szövegéből áll, a zsidó imarend része.

Hallél és Sávuót · Hallél és Szukkót · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Héber nyelv és Sávuót · Héber nyelv és Szukkót · Többet látni »

Judaisztikai szakirodalmi művek listája

Az alábbi felsorolásban a judaisztika témakörében elérhető könyvek olvashatóak (minden könyvnél az ISBN megjelölésével, 2005-ös gyűjtés, ezért bővítendő).

Judaisztikai szakirodalmi művek listája és Sávuót · Judaisztikai szakirodalmi művek listája és Szukkót · Többet látni »

Pészah

A zsidó naptár szerint.

Pészah és Sávuót · Pészah és Szukkót · Többet látni »

Zsidó naptár

Zsidó naptár A zsidó (héber) naptár (héberül lúah, לוח), más néven zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillél fejedelem idején, időszámításunk szerint 359 körül alakult ki.

Sávuót és Zsidó naptár · Szukkót és Zsidó naptár · Többet látni »

Zsinagóga

Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.

Sávuót és Zsinagóga · Szukkót és Zsinagóga · Többet látni »