Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Sárga-folyó és Tiencsin

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Sárga-folyó és Tiencsin

Sárga-folyó vs. Tiencsin

A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik. (egyszerűsített kínai: 天津, pinjin: Tiānjīn) a Kínai Népköztársaság (KNK) négy tartományi jogú városának egyike, tartomány és tartományi jogú város közvetlen szomszédságában.

Közötti hasonlóságok Sárga-folyó és Tiencsin

Sárga-folyó és Tiencsin 7 közös dolog (a Uniópédia): Cholnoky Jenő, Csang Kaj-sek, Csendes-óceán, Kína, Kínai-alföld, Pinjin, Pohaj-tenger.

Cholnoky Jenő

Váci utca 38. Országos Tiszti Kaszinó. A felvétel 1934. március 19-én készült Percy Thomas Etherton ezredes előadása alkalmával, melyet a Mount Everest átrepüléséről tartott. Balról 1. Boér Elek egyetemi tanár, 2. Paikert Alajos múzeumigazgató, 3. báró Villani Lajos diplomata, 4. Dr. Cholnoky Jenő földrajztudós, 5. Lukács György jogász, miniszter, 6. József főherceg, 7. P. T. Etherton ezredes, 9. báró Perényi Zsigmond politikus, koronaőr. Jobbról 1. Auguszta főhercegasszony, 2. Horthy Miklós kormányzó, 4. Magdolna főhercegnő. Csolnokosi Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike.

Cholnoky Jenő és Sárga-folyó · Cholnoky Jenő és Tiencsin · Többet látni »

Csang Kaj-sek

Csang Kaj-sek (kínai írással: 蔣介石, angolos írásmóddal: Chiang Kai-shek, mandarin olvasatban: Jiang Jieshi, magyar átírásban Csiang Csie-si; Tajvanon ismertebb nevén Jiang Jongzheng, 蔣中正, 'Csiang Csung-cseng;, 1887. október 31. – Tajvan, 1975. április 5.) kínai politikus, katona.

Csang Kaj-sek és Sárga-folyó · Csang Kaj-sek és Tiencsin · Többet látni »

Csendes-óceán

A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.

Csendes-óceán és Sárga-folyó · Csendes-óceán és Tiencsin · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Kína és Sárga-folyó · Kína és Tiencsin · Többet látni »

Kínai-alföld

A Kínai-alföld (kínaiul 华北平原, pinjin átírással Huáběi Píngyuán, helyenként magyarul, a hivatalos kínai földrajzi név tükörfordításaként Észak-kínai-alföld vagy -síkság) mintegy km²-es területével Kelet-Ázsia legnagyobb alluviális síksága.

Kínai-alföld és Sárga-folyó · Kínai-alföld és Tiencsin · Többet látni »

Pinjin

A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.

Pinjin és Sárga-folyó · Pinjin és Tiencsin · Többet látni »

Pohaj-tenger

A avagy (kínaiul 渤海, pinjin átírással Bóhăi) a Sárga-tenger Pekinghez legközelebb eső, északnyugati belső öble.

Pohaj-tenger és Sárga-folyó · Pohaj-tenger és Tiencsin · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Sárga-folyó és Tiencsin

Sárga-folyó 19 kapcsolatokat, ugyanakkor Tiencsin 205. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 3.12% = 7 / (19 + 205).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sárga-folyó és Tiencsin. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »