Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Székesfehérvár és Székesfehérvári Királyi Napok
Székesfehérvár és Székesfehérvári Királyi Napok 39 közös dolog (a Uniópédia): Aranybulla, Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Öreghegy (Székesfehérvár), Barokk építészet Magyarországon, Belváros (Székesfehérvár), Bory-vár, Ciszterci templom (Székesfehérvár), Cser-Palkovics András, Csontház, Egyiptom, Esztergom, Fő utca (Székesfehérvár), Géza magyar fejedelem, I. István magyar király, I. László magyar király, II. András magyar király, III. Béla magyar király, Január 1., Kína, Közép-Dunántúl, Középkor, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Magyarországi országgyűlések listája, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Országalma (Székesfehérvár), Püspöki palota (Székesfehérvár), Szabadtéri néprajzi múzeum, ..., Székesegyház, Szent Imre, Szent István Király Múzeum, Szent István-székesegyház (Székesfehérvár), Törökország, Városház tér (Székesfehérvár), Vörösmarty Színház, 1938. évi székesfehérvári országgyűlés, 20. század. Bővíteni index (9 több) »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Aranybulla és Székesfehérvár · Aranybulla és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Augusztus 20-i nemzeti ünnep
Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította. Szűz Máriának (Benczúr Gyula festménye) A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja. Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban.
Augusztus 20-i nemzeti ünnep és Székesfehérvár · Augusztus 20-i nemzeti ünnep és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Öreghegy (Székesfehérvár)
Öreghegy Székesfehérvár legnagyobb kiterjedésű kertváros-jellegű városrésze, mely a város északkeleti felén helyezkedik el.
Öreghegy (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Öreghegy (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Barokk építészet Magyarországon
Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.
Barokk építészet Magyarországon és Székesfehérvár · Barokk építészet Magyarországon és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Belváros (Székesfehérvár)
A Belváros (pontosabb megnevezésekkel: óváros, vár, történelmi belváros vagy szűk értelemben vett belváros) Székesfehérvár egyik legkisebb városrésze, mely történelmi és turisztikai szempontból Magyarország egyik legfontosabb területének számít.
Belváros (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Belváros (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Bory-vár
A Bory-vár egy különleges épületcsoport Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Mária-völgyben, melyet Bory Jenő (1879–1959) székesfehérvári építész, szobrász- és festőművész nagyrészt egymaga épített és díszített évtizedeken át, emléket állítva a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.
Bory-vár és Székesfehérvár · Bory-vár és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Ciszterci templom (Székesfehérvár)
A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismertebben: ciszterci templom, Szent János-templom) Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke.
Ciszterci templom (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Ciszterci templom (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Cser-Palkovics András
Cser-Palkovics András (Székesfehérvár, 1974. szeptember 25. –) (becenevein: Cserpa, Cserpal) magyar jogász, politikus, 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, 2010 óta Székesfehérvár polgármestere.
Cser-Palkovics András és Székesfehérvár · Cser-Palkovics András és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Csontház
Csontház, Hallstatt, Ausztria A cliffe-i Saint Helens-templom csontháza (Kent, Anglia) Csontház vagy osszárium, csontkamra a középkorban a temetőkben emelt olyan kisebb kápolnaszerű épület, amelybe új sírok ásása alkalmával a temető szentelt földjében talált csontokat hányták.
Csontház és Székesfehérvár · Csontház és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Székesfehérvár · Egyiptom és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Székesfehérvár · Esztergom és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Fő utca (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Fő utca a Belváros leghosszabb sétálóutcája, a város egyik fő turisztikai célpontja.
Fő utca (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Fő utca (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Géza magyar fejedelem és Székesfehérvár · Géza magyar fejedelem és Székesfehérvári Királyi Napok ·
I. István magyar király
I.
I. István magyar király és Székesfehérvár · I. István magyar király és Székesfehérvári Királyi Napok ·
I. László magyar király
I.
I. László magyar király és Székesfehérvár · I. László magyar király és Székesfehérvári Királyi Napok ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
II. András magyar király és Székesfehérvár · II. András magyar király és Székesfehérvári Királyi Napok ·
III. Béla magyar király
III.
III. Béla magyar király és Székesfehérvár · III. Béla magyar király és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Január 1. és Székesfehérvár · Január 1. és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Kína és Székesfehérvár · Kína és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Közép-Dunántúl
|terület.
Közép-Dunántúl és Székesfehérvár · Közép-Dunántúl és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Középkor és Székesfehérvár · Középkor és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Székesfehérvár · Magyar Királyság és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Magyarország uralkodóinak listája és Székesfehérvár · Magyarország uralkodóinak listája és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Magyarországi országgyűlések listája
A magyarországi országgyűlések listája tartalmazza azon országgyűlések felsorolását, amelyeket nem az 1865 és 1902 között a gyűlések helyszínéül szolgáló pesti ideiglenes képviselőházban, illetve az 1902 óta az országgyűlések állandó helyszínéül szolgáló Országházban tartottak/tartanak.
Magyarországi országgyűlések listája és Székesfehérvár · Magyarországi országgyűlések listája és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvár · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Országalma (Székesfehérvár)
A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, emlékmű, amely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található.
Országalma (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Országalma (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Püspöki palota (Székesfehérvár)
A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja.
Püspöki palota (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Püspöki palota (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Szabadtéri néprajzi múzeum
Kizsi: az Úr jelenéseinek temploma 1714. (Fotó: Gérard Janot) A szabadtéri néprajzi múzeum, elterjedt nevén skanzen olyan múzeum, amely történelmi településrészeket a lehető legtöbb tekintetben valamely történelmi korszakbeli formájukban korhűen, hitelesen mutat be.
Székesfehérvár és Szabadtéri néprajzi múzeum · Székesfehérvári Királyi Napok és Szabadtéri néprajzi múzeum ·
Székesegyház
A székesegyház (vagy katedrális,, olasz (duomo) és német nyelvterületen (Dom), valamint néha Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja (– kathedra, azaz „trónszék”) található.
Székesegyház és Székesfehérvár · Székesegyház és Székesfehérvári Királyi Napok ·
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Székesfehérvár és Szent Imre · Székesfehérvári Királyi Napok és Szent Imre ·
Szent István Király Múzeum
A Szent István Király Múzeum egy megyei hatókörű székesfehérvári múzeum, mely milliós darabszámú műtárgygyűjteményével Magyarország második legnagyobb múzeuma.
Székesfehérvár és Szent István Király Múzeum · Székesfehérvári Királyi Napok és Szent István Király Múzeum ·
Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa.
Székesfehérvár és Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) · Székesfehérvári Királyi Napok és Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Székesfehérvár és Törökország · Székesfehérvári Királyi Napok és Törökország ·
Városház tér (Székesfehérvár)
A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.
Székesfehérvár és Városház tér (Székesfehérvár) · Székesfehérvári Királyi Napok és Városház tér (Székesfehérvár) ·
Vörösmarty Színház
A székesfehérvári belvárosi Vörösmarty Színháznak nagy múltja, vezető szerepe van a magyarországi színjátszás történetében.
Székesfehérvár és Vörösmarty Színház · Székesfehérvári Királyi Napok és Vörösmarty Színház ·
1938. évi székesfehérvári országgyűlés
Horthy Miklós kormányzó foglal helyet Az 1938.
1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Székesfehérvár · 1938. évi székesfehérvári országgyűlés és Székesfehérvári Királyi Napok ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Székesfehérvár · 20. század és Székesfehérvári Királyi Napok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Székesfehérvár és Székesfehérvári Királyi Napok
- Mi van a közös Székesfehérvár és Székesfehérvári Királyi Napok
- Közötti hasonlóságok Székesfehérvár és Székesfehérvári Királyi Napok
Összehasonlítását Székesfehérvár és Székesfehérvári Királyi Napok
Székesfehérvár 463 kapcsolatokat, ugyanakkor Székesfehérvári Királyi Napok 122. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 6.67% = 39 / (463 + 122).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Székesfehérvár és Székesfehérvári Királyi Napok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
