Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Széchenyi-díj és Szegedi Tudományegyetem
Széchenyi-díj és Szegedi Tudományegyetem 14 közös dolog (a Uniópédia): Bartók Mihály, Biokémia, Csirik János, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Erdély, Karikó Katalin, Kemény Lajos (orvos), Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Martonyi János (politikus), Matematika, Monok István, Osztrák–Magyar Monarchia, Róna-Tas András.
Bartók Mihály
Bartók Mihály (Szeged, 1933. szeptember 2. – 2020. február 28.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Bartók Mihály és Széchenyi-díj · Bartók Mihály és Szegedi Tudományegyetem ·
Biokémia
A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.
Biokémia és Széchenyi-díj · Biokémia és Szegedi Tudományegyetem ·
Csirik János
Csirik János (Ambrózfalva, 1946. április 14. –) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.
Csirik János és Széchenyi-díj · Csirik János és Szegedi Tudományegyetem ·
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Eötvös Loránd Tudományegyetem és Széchenyi-díj · Eötvös Loránd Tudományegyetem és Szegedi Tudományegyetem ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Széchenyi-díj · Erdély és Szegedi Tudományegyetem ·
Karikó Katalin
Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17. –) Nobel-díjas, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar-amerikai kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus.
Karikó Katalin és Széchenyi-díj · Karikó Katalin és Szegedi Tudományegyetem ·
Kemény Lajos (orvos)
Kemény Lajos (Szeged, 1959. április 14. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, bőrgyógyász, immunológus, allergológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kemény Lajos (orvos) és Széchenyi-díj · Kemény Lajos (orvos) és Szegedi Tudományegyetem ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Magyar Tudományos Akadémia és Széchenyi-díj · Magyar Tudományos Akadémia és Szegedi Tudományegyetem ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Széchenyi-díj · Magyarország és Szegedi Tudományegyetem ·
Martonyi János (politikus)
Martonyi János (Kolozsvár, 1944. április 5. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, diplomata, ügyvéd, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa.
Martonyi János (politikus) és Széchenyi-díj · Martonyi János (politikus) és Szegedi Tudományegyetem ·
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Matematika és Széchenyi-díj · Matematika és Szegedi Tudományegyetem ·
Monok István
Monok István (Zalamerenye, 1956. július 10. –) Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója 1999 és 2009 között, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója 2013-tól.
Monok István és Széchenyi-díj · Monok István és Szegedi Tudományegyetem ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Osztrák–Magyar Monarchia és Széchenyi-díj · Osztrák–Magyar Monarchia és Szegedi Tudományegyetem ·
Róna-Tas András
Róna-Tas András (Budapest, 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Róna-Tas András és Széchenyi-díj · Róna-Tas András és Szegedi Tudományegyetem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Széchenyi-díj és Szegedi Tudományegyetem
- Mi van a közös Széchenyi-díj és Szegedi Tudományegyetem
- Közötti hasonlóságok Széchenyi-díj és Szegedi Tudományegyetem
Összehasonlítását Széchenyi-díj és Szegedi Tudományegyetem
Széchenyi-díj 389 kapcsolatokat, ugyanakkor Szegedi Tudományegyetem 242. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.22% = 14 / (389 + 242).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Széchenyi-díj és Szegedi Tudományegyetem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
