Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szászsebes

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szászsebes

1848–49-es forradalom és szabadságharc vs. Szászsebes

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Közötti hasonlóságok 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szászsebes

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szászsebes 18 közös dolog (a Uniópédia): Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Bem József, Debrecen, Erdély, Erdélyi szászok, Gyulafehérvár, I. János magyar király, Komárom (Szlovákia), Kossuth Lajos, Magyarország, Május 31., Mészáros Lázár, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Pest (történelmi település), Puchner Antal Szaniszló, Székelyek, 18. század.

Alekszandr Nyikolajevics Lüders

Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Alekszandr Nyikolajevics Lüders és Szászsebes · Többet látni »

Bem József

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bem József · Bem József és Szászsebes · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Debrecen · Debrecen és Szászsebes · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély · Erdély és Szászsebes · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és Szászsebes · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Gyulafehérvár · Gyulafehérvár és Szászsebes · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és I. János magyar király · I. János magyar király és Szászsebes · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komárom (Szlovákia) · Komárom (Szlovákia) és Szászsebes · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kossuth Lajos · Kossuth Lajos és Szászsebes · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország · Magyarország és Szászsebes · Többet látni »

Május 31.

Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Május 31. · Május 31. és Szászsebes · Többet látni »

Mészáros Lázár

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Mészáros Lázár · Mészáros Lázár és Szászsebes · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Országgyűlés · Országgyűlés és Szászsebes · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Szászsebes · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Pest (történelmi település) · Pest (történelmi település) és Szászsebes · Többet látni »

Puchner Antal Szaniszló

Báró Puchner Antal Szaniszló (Anton Stanislaus Freiherr von Puchner, Selmecbánya, 1779. november 11. – Bécs, 1852. december 28.) felvidéki születésű császári-királyi lovassági tábornok (kaiserlich-königliche General der Kavallerie), az 1848–49-es szabadságharccal ellenséges erdélyi császári-királyi csapatok főhadparancsnoka, majd a Lombard–Velencei Királyság részét képező Velence tartomány kormányzója.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Puchner Antal Szaniszló · Puchner Antal Szaniszló és Szászsebes · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Székelyek · Szászsebes és Székelyek · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

18. század és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · 18. század és Szászsebes · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szászsebes

1848–49-es forradalom és szabadságharc 289 kapcsolatokat, ugyanakkor Szászsebes 305. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 3.03% = 18 / (289 + 305).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szászsebes. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »