Közötti hasonlóságok Szárny (technika) és Szu–22
Szárny (technika) és Szu–22 15 közös dolog (a Uniópédia): Csűrő, Féklap, Fékszárny, F–14 Tomcat, F–16 Fighting Falcon, Felhajtóerő (aerodinamika), Hangsebesség, Légi utántöltés, MiG–21, MiG–23, MiG–27, Szu–24, Vízszintes vezérsík, 1960-as évek, 1970-es évek.
Csűrő
A csűrők működése Egy, a brüsszeli Királyi Katonai Múzeumban kiállított Griffon-motoros Spitfire. Jól látható a felfelé teljesen kitérített bal csűrőlap és annak kiálló belépőéle R–26SU Góbé'82 vitorlázó repülőgépen A csűrő a repülőgép egyik kormányfelülete, segítségével végzik a hossztengely körüli (orsózó) elforgatását.
Csűrő és Szárny (technika) · Csűrő és Szu–22 ·
Féklap
MiG–23 vadászrepülőgép nyitott törzsféklapjai A féklap a repülőgépeknél használt ellenállás-növelő áramlásrontó szerkezet.
Féklap és Szárny (technika) · Féklap és Szu–22 ·
Fékszárny
Airbus A320 repülőgép hátrasikló, kétszeresen réselt fékszárnya kiengedett helyzetben. A fékszárnyak előtt fölhajtott állapotban vannak a féklapok. A fékszárny olyan mozgatható felület a repülőgép szárnyainak kilépő élein, amely kiengedési fokozataitól függően egyre jobban növeli a szárnyak felhajtóerejét.
Fékszárny és Szárny (technika) · Fékszárny és Szu–22 ·
F–14 Tomcat
Az F–14 Tomcat negyedik generációs, kéthajtóműves, szuperszonikus, változtatható szárnynyilazású vadászrepülőgép, melyet a Grumman fejlesztett ki az Amerikai Egyesült Államokban, az Amerikai Haditengerészet repülőgép-hordozóinak légvédelmére, az F–4 Phantom II és az F–8 Crusader repülőgépek leváltására.
F–14 Tomcat és Szárny (technika) · F–14 Tomcat és Szu–22 ·
F–16 Fighting Falcon
Az F–16 Fighting Falcon (Harci Sólyom) negyedik generációs, egy hajtóműves vadászbombázó repülőgép, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban a General Dynamics fejlesztett ki, jelenleg a cégegyesülések után a Lockheed Martin gyártja.
F–16 Fighting Falcon és Szárny (technika) · F–16 Fighting Falcon és Szu–22 ·
Felhajtóerő (aerodinamika)
Repülőgépre ható erők Az (aero)dinamikus felhajtóerő áramló közegbe helyezett testre ható erőnek az a komponense, mely merőleges az áramlás irányára.
Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárny (technika) · Felhajtóerő (aerodinamika) és Szu–22 ·
Hangsebesség
F/A–18 látható) A hangsebesség a hanghullámok terjedési sebessége egy meghatározott közegben.
Hangsebesség és Szárny (technika) · Hangsebesség és Szu–22 ·
Légi utántöltés
HC–130P Hercules repülőgépéről KC–135R repülőgépről. A két gép még nem kapcsolódott össze Tornado GR.4 repülőgépe utántöltés közben S–3 Viking repülőgép légi utántöltő konténerrel, egy másik S–3-ast tölt fel tüzelőanyaggal KC–135 utántöltő berendezésének operátora egy F–16 utántöltése közben A légi utántöltés a repülőgép feltöltése tüzelőanyaggal repülés közben.
Légi utántöltés és Szárny (technika) · Légi utántöltés és Szu–22 ·
MiG–21
A MiG–21 (oroszul: МиГ–21; NATO-kódja: Fishbed) a Szovjetunióban, a Mikojan–Gurevics Tervezőirodában (OKB–155) az 1950-es évek második felében kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel, utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapultüléssel ellátott, egyszemélyes, elsősorban frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus.
MiG–21 és Szárny (technika) · MiG–21 és Szu–22 ·
MiG–23
A Mikojan–Gurjevics MiG–23 (Микоян–Гуревич МиГ–23) egyhajtóműves, változtatható szárnynyilazású harmadik generációs vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a MiG–21 repülőgépek leváltására.
MiG–23 és Szárny (technika) · MiG–23 és Szu–22 ·
MiG–27
A MiG–27 (cirill betűkkel: МиГ–27–NATO-kódneve: Flogger) szovjet vadászbombázó repülőgép, melyet az 1970-es években fejlesztettek ki a MiG–23-ból.
MiG–27 és Szárny (technika) · MiG–27 és Szu–22 ·
Szu–24
A Szu–24 (NATO-kódja: Fencer) a Szovjetunióban, a Szuhoj Tervezőirodában az 1960-as években kifejlesztett kétüléses, kéthajtóműves, változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép.
Szárny (technika) és Szu–24 · Szu–22 és Szu–24 ·
Vízszintes vezérsík
Boeing 737 felülnézete hagyományosan elhelyezett (sárgán villogó) vízszintes vezérsíkokkal. Eurofighter Typhoon: kacsaszárnyú repülőgép, melynél a vízszintes vezérsík a törzs elején van. B–2 Spirit lopakodó, csupaszárny repülőgép. A vezérsíkok hiányoznak, szerepüket a szárnyakon levő kormányfelületekkel pótolják, emiatt a gép stabil irányítása csak számítógépes segítséggel lehetséges. A vízszintes vezérsík vagy stabilizátor a repülőeszközökön (repülőgépek, léghajók, helikopterek) található vízszintes aerodinamikai felület, melynek feladata a repülőgép kereszttengely körüli (bólintó irányú) stabilitásának megteremtése.
Szárny (technika) és Vízszintes vezérsík · Szu–22 és Vízszintes vezérsík ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Szárny (technika) · 1960-as évek és Szu–22 ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és Szárny (technika) · 1970-es évek és Szu–22 ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Szárny (technika) és Szu–22
- Mi van a közös Szárny (technika) és Szu–22
- Közötti hasonlóságok Szárny (technika) és Szu–22
Összehasonlítását Szárny (technika) és Szu–22
Szárny (technika) 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Szu–22 242. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 5.02% = 15 / (57 + 242).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szárny (technika) és Szu–22. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: