Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
60 kapcsolatok: A matematika története, A számelmélet alaptétele, Abc-sejtés, Absztrakt algebra, Algebrai szám, Algebrai számelmélet, Analitikus számelmélet, Angol nyelv, Ókori Görögország, Carl Friedrich Gauss, Catalan-sejtés, Diofantoszi egyenlet, Dirichlet-tétel, Diszkrét matematika, Egész számok, Elemek, Erdős Pál, Euklideszi algoritmus, Filozófia, Galois-elmélet, Goldbach-sejtés, Gyűrű (matematika), Háromszögszámok, Ideál (gyűrűelmélet), Ikerprím-sejtés, Irracionális számok, Kétnégyzetszám-tétel, Komplex analízis, Kriptográfia, Latin nyelv, Lineáris algebra, Maradékos osztás, Matematika, Matematikai analízis, Miszticizmus, Moduláris aritmetika, Nagy Fermat-tétel, Négyzetszámok, Oszthatóság, Páratlan számok, Püthagoreusok, Pell-egyenlet, Peter Gustav Lejeune Dirichlet, Pitagoraszi számhármasok, Portable Document Format, Prímfaktorizáció, Prímszámelmélet, Prímszámok, Prímszámtétel, Prímteszt, ..., Proklosz, Relatív prímek, Riemann-sejtés, Sorozat (matematika), Számrendszer, Számtani sorozat, Természetes számok, Tudomány, Valós számok, Waring-probléma. Bővíteni index (10 több) »
A matematika története
al-Hvárizmi perzsa matematikus híres műve: ''Al-Kitáb al-muhtaszar fi hiszáb al-dzsabr va l-mukábala'' ''(„A kiegészítés és egyensúlyozás általi számolás rövid könyve”)'' A matematika története avagy matematikatörténet tudományága elsősorban a matematikában történt új felfedezések eredetét és történetét kutatja, kisebb mértékben pedig a múltbeli standard matematikai módszereket és fogalmakat.
Új!!: Számelmélet és A matematika története · Többet látni »
A számelmélet alaptétele
Carl Friedrich Gauss számelméleti remekművének címlapja 1801-ből A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára.
Új!!: Számelmélet és A számelmélet alaptétele · Többet látni »
Abc-sejtés
Az abc-sejtés két matematikai állítás összefoglaló neve, melyet David Masser (1985) és Joseph Oesterlé (1988) fogalmazott meg.
Új!!: Számelmélet és Abc-sejtés · Többet látni »
Absztrakt algebra
Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.
Új!!: Számelmélet és Absztrakt algebra · Többet látni »
Algebrai szám
Matematikában az algebrai szám olyan valós vagy komplex szám, amely gyöke egy racionális együtthatós nem azonosan nulla polinomnak.
Új!!: Számelmélet és Algebrai szám · Többet látni »
Algebrai számelmélet
Az algebrai számelmélet a számelmélet és így a matematika egy részterülete.
Új!!: Számelmélet és Algebrai számelmélet · Többet látni »
Analitikus számelmélet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Számelmélet#Analitikus számelmélet.
Új!!: Számelmélet és Analitikus számelmélet · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Számelmélet és Angol nyelv · Többet látni »
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Új!!: Számelmélet és Ókori Görögország · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Számelmélet és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Catalan-sejtés
A Catalan-sejtés vagy Mihăilescu-tétel a számelmélet egyszerűen megfogalmazható tétele, amelyet a belga Eugène Charles Catalan fogalmazott meg 1844-ben.
Új!!: Számelmélet és Catalan-sejtés · Többet látni »
Diofantoszi egyenlet
A matematikában a diofantoszi egyenlet vagy diofantikus egyenlet olyan egész együtthatós, általában többismeretlenes algebrai egyenlet, amelynek megoldásait az egész, ritkábban a természetes számok, illetve racionális számok körében keressük.
Új!!: Számelmélet és Diofantoszi egyenlet · Többet látni »
Dirichlet-tétel
A számelméletben L. Dirichlet nevezetes tétele azt állítja, hogy minden a, a+q, a+2q, a+3q,\dots számtani sorozatban végtelen sok prím van, feltéve, hogy a és q>0 relatív prímek.
Új!!: Számelmélet és Dirichlet-tétel · Többet látni »
Diszkrét matematika
A diszkrét matematika a matematika azon része, amelyben diszkrét, jól meghatározott értékekkel végzünk műveleteket, nem pedig folytonos értékekkel.
Új!!: Számelmélet és Diszkrét matematika · Többet látni »
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Új!!: Számelmélet és Egész számok · Többet látni »
Elemek
Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.
Új!!: Számelmélet és Elemek · Többet látni »
Erdős Pál
Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) Wolf- és Kossuth-díjas, valamint Állami Díjas magyar matematikus, az MTA tagja, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa.
Új!!: Számelmélet és Erdős Pál · Többet látni »
Euklideszi algoritmus
Nikomakhosz példája a 49 és 21 számokkal; a legnagyobb közös osztó a 7 (Heath 1908:300) Az euklideszi algoritmus egy számelméleti algoritmus, amellyel két szám legnagyobb közös osztója határozható meg.
Új!!: Számelmélet és Euklideszi algoritmus · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Számelmélet és Filozófia · Többet látni »
Galois-elmélet
A Galois-elmélet az absztrakt algebra egy meghatározó elmélete.
Új!!: Számelmélet és Galois-elmélet · Többet látni »
Goldbach-sejtés
A Goldbach-sejtés azt mondja ki, hogy (I.) Minden 2-nél nagyobb páros szám előáll két prímszám összegeként. (II.) Minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll három prímszám összegeként.
Új!!: Számelmélet és Goldbach-sejtés · Többet látni »
Gyűrű (matematika)
Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.
Új!!: Számelmélet és Gyűrű (matematika) · Többet látni »
Háromszögszámok
A háromszögszámoknak nevezik a matematikában azokat a számokat, amelyek előállnak az első valahány egymást követő természetes szám összegeként.
Új!!: Számelmélet és Háromszögszámok · Többet látni »
Ideál (gyűrűelmélet)
Az absztrakt algebra gyűrűelmélet nevű ágában ideálnak nevezzük az R gyűrű I részhalmazát, ha I részgyűrűje R-nek és minden r\in R, s\in I-re rs\in I és sr\in I. Ezt a kapcsolatot R és I között az I \triangleleft R szimbólummal jelöljük.
Új!!: Számelmélet és Ideál (gyűrűelmélet) · Többet látni »
Ikerprím-sejtés
Ikerprím-sejtésnek nevezik azt a sejtést, hogy végtelen sok olyan p prímszám van, amire p+2 is prím.
Új!!: Számelmélet és Ikerprím-sejtés · Többet látni »
Irracionális számok
A \sqrt2 irracionális szám szemléltetése Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számot, amely nem racionális, vagyis nem írható fel két egész szám hányadosaként.
Új!!: Számelmélet és Irracionális számok · Többet látni »
Kétnégyzetszám-tétel
A Fermat-tól eredő kétnégyzetszám-tétel a számelmélet egyik fontos tétele, aminek számos, igen különböző bizonyítása ismert.
Új!!: Számelmélet és Kétnégyzetszám-tétel · Többet látni »
Komplex analízis
A komplex analízis vagy komplexfüggvény-tan a matematika azon ága, amely a komplex változós komplex értékű függvényekkel foglalkozik.
Új!!: Számelmélet és Komplex analízis · Többet látni »
Kriptográfia
A kriptográfia (ógörög eredetű kif., κρυπτός (kryptós).
Új!!: Számelmélet és Kriptográfia · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Számelmélet és Latin nyelv · Többet látni »
Lineáris algebra
A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, mely jelentős geometriai, fizikai és mérnöki alkalmazásokkal rendelkezik, sőt születtek próbálkozások még a társadalomtudományokban való alkalmazására is (pl.: a modern közgazdaság-tudomány elképzelhetetlen lenne lineáris algebra nélkül).
Új!!: Számelmélet és Lineáris algebra · Többet látni »
Maradékos osztás
A maradékos osztás egy matematikai művelet.
Új!!: Számelmélet és Maradékos osztás · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Számelmélet és Matematika · Többet látni »
Matematikai analízis
Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.
Új!!: Számelmélet és Matematikai analízis · Többet látni »
Miszticizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Misztika.
Új!!: Számelmélet és Miszticizmus · Többet látni »
Moduláris aritmetika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kongruencia.
Új!!: Számelmélet és Moduláris aritmetika · Többet látni »
Nagy Fermat-tétel
Pierre de Fermat, a rejtélyes sejtés kiötlője Pierre de Fermat a következő megjegyzést fűzte Diophantosz Aritmetika című könyvéhez: Természetesen n.
Új!!: Számelmélet és Nagy Fermat-tétel · Többet látni »
Négyzetszámok
A számelméletben négyzetszámon vagy teljes négyzeten (teljes második hatványon) olyan egész számot értenek, amely felírható valamely egész szám négyzeteként, más szóval egy egész szám önmagával vett szorzataként, második hatványaként.
Új!!: Számelmélet és Négyzetszámok · Többet látni »
Oszthatóság
Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja.
Új!!: Számelmélet és Oszthatóság · Többet látni »
Páratlan számok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Páros és páratlan számok.
Új!!: Számelmélet és Páratlan számok · Többet látni »
Püthagoreusok
Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.
Új!!: Számelmélet és Püthagoreusok · Többet látni »
Pell-egyenlet
A Pell-egyenlet (John Pell után) az egyik legegyszerűbb diofantoszi egyenlet: x2-dy2.
Új!!: Számelmélet és Pell-egyenlet · Többet látni »
Peter Gustav Lejeune Dirichlet
Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Első Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13. – Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus.
Új!!: Számelmélet és Peter Gustav Lejeune Dirichlet · Többet látni »
Pitagoraszi számhármasok
A pitagoraszi számhármasok az egész oldalhosszúságú derékszögű háromszögek oldalhosszaiból álló számhármasok.
Új!!: Számelmélet és Pitagoraszi számhármasok · Többet látni »
Portable Document Format
A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum.
Új!!: Számelmélet és Portable Document Format · Többet látni »
Prímfaktorizáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Prímfelbontás.
Új!!: Számelmélet és Prímfaktorizáció · Többet látni »
Prímszámelmélet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Számelmélet.
Új!!: Számelmélet és Prímszámelmélet · Többet látni »
Prímszámok
A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).
Új!!: Számelmélet és Prímszámok · Többet látni »
Prímszámtétel
A prímszámtétel a prímszámok eloszlását írja le.
Új!!: Számelmélet és Prímszámtétel · Többet látni »
Prímteszt
Prímteszten a matematikában vagy informatikában olyan (determinisztikus) algoritmust vagy indeterminisztikus (például valószínűség-elméleti) módszereket is megengedő eljárást értünk, melynek ismeretében bármely adott egész számról, vagy csak bizonyos típusú számokról (véges sok lépésben) el tudjuk dönteni, hogy prímszám-e, vagy pedig összetett.
Új!!: Számelmélet és Prímteszt · Többet látni »
Proklosz
Proklosz, (Konstantinápoly, 412. február 8. – Athén, 485. április 17.) késő ókori görög újplatonista filozófus.
Új!!: Számelmélet és Proklosz · Többet látni »
Relatív prímek
A matematikában az a és b egész számok esetén azt mondjuk, hogy az a a b-hez relatív prím, vagy egyszerűen a és b relatív prímek, ha az 1-en és −1-en kívül nincs más közös osztójuk.
Új!!: Számelmélet és Relatív prímek · Többet látni »
Riemann-sejtés
A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja).
Új!!: Számelmélet és Riemann-sejtés · Többet látni »
Sorozat (matematika)
Formális definíció szerint véges sorozaton a természetes számok egy véges részhalmazán értelmezett, végtelen sorozaton (régiesen: haladványon) pedig a természetes számok halmazán (általában Z+-on) értelmezett függvényt értünk.
Új!!: Számelmélet és Sorozat (matematika) · Többet látni »
Számrendszer
A számábrázolási rendszer, röviden: számrendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy adott szám.
Új!!: Számelmélet és Számrendszer · Többet látni »
Számtani sorozat
A számtani sorozat (más néven aritmetikai sorozat, régies néven számtani vagy aritmetikai haladvány) egy elemi matematikai fogalom, mely a matematika sok részterületén előfordul.
Új!!: Számelmélet és Számtani sorozat · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: Számelmélet és Természetes számok · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Számelmélet és Tudomány · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Számelmélet és Valós számok · Többet látni »
Waring-probléma
A Waring-probléma az additív számelmélet egyik alapfeladata, azzal foglalkozik, hogy hány darab k-adik hatvány (nem negatív egész szám k-adik hatványa) szükséges egy tetszőleges pozitív egész összegként való előállításához.
Új!!: Számelmélet és Waring-probléma · Többet látni »
