Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: Balázs Ferenc (író), Bartók Béla (zeneszerző), Bartis Ferenc, Bözödi György, Beke György (író), Boldizsár Zeyk Imre, Braun Róbert (szociológus), Bukarest, Cenzúra, Csalog Zsolt, Csák Gyula, Cseke Péter (költő), Daniel Defoe, Demeter Béla, Egri László (szakíró), Epika, Erdélyi Fiatalok, Falukutatás Erdélyben, Féja Géza, Gyallay-Pap Zsigmond, Haladás (történelem), Herédi Gusztáv, Hitel (folyóirat, 1936–1944), Horváth István (költő), Illyés Gyula, Illyés Gyula romániai kapcsolatai, Kodolányi János (író), Korunk, Korunk Évkönyv, Kovách Géza, Kovács Katona Jenő, Kriterion Könyvkiadó, Magyarország, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Márkus István (szociográfus), Mikó Imre (jogász), Moldova György, Nagy István (író), Nagy Lajos (író), Nagy Olga, Nonn György, Parajdi Incze Lajos, Pillich László, Próza, Reitzer Béla, Riport, Sütő András (író), Szabó Pál (író), Szabó Zoltán (író), Székelyek, ..., Székelyföld, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, Szocialista realizmus, Sztojka Tamás, Tamási Áron, Tófalvi Zoltán, Tomori Viola, Változó Valóság, Vámszer Géza, Veres Péter (író), Vetési László (szociográfus), Zám Tibor, 1930-as évek, 1960-as évek, 1970-es évek. Bővíteni index (15 több) »
Balázs Ferenc (író)
Balázs Ferenc (Kolozsvár, 1901. október 24. – Torda, 1937. május 22.) erdélyi magyar író, költő és unitárius lelkész.
Új!!: Szociográfia és Balázs Ferenc (író) · Többet látni »
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Szociográfia és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »
Bartis Ferenc
Bartis Ferenc írói neve Karda (Gyergyószárhegy, Erdély, 1936. július 4. – Budapest, 2006. június 9.) magyar író, költő, Bartis Attila író apja.
Új!!: Szociográfia és Bartis Ferenc · Többet látni »
Bözödi György
Bözödi György, családi nevén Jakab (Bözöd, 1913. március 9. – Budakeszi, 1989. november 25.) magyar író, szociográfus, történész.
Új!!: Szociográfia és Bözödi György · Többet látni »
Beke György (író)
Beke György, álnevei: Faragó György, Bárdócz Gergely (Uzon, 1927. augusztus 3. – Budapest, 2007. január 20.) József Attila-díjas erdélyi magyar író, újságíró, műfordító.
Új!!: Szociográfia és Beke György (író) · Többet látni »
Boldizsár Zeyk Imre
Boldizsár Zeyk Imre (Tordaszentlászló, 1930. december 14. – 2023. április 9.) erdélyi magyar tanár, iskolaigazgató, helytörténész.
Új!!: Szociográfia és Boldizsár Zeyk Imre · Többet látni »
Braun Róbert (szociológus)
Braun Róbert (Arad, 1879. január 7. – Budapest, Józsefváros, 1937. február 12.) magyar szociológus, könyvtáros, falukutató, lexikográfus, lektor.
Új!!: Szociográfia és Braun Róbert (szociológus) · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Szociográfia és Bukarest · Többet látni »
Cenzúra
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
Új!!: Szociográfia és Cenzúra · Többet látni »
Csalog Zsolt
Csalog Zsolt (Szekszárd, 1935. november 30. – Budapest, 1997. július 18.), magyar író, szociográfus, szociológus.
Új!!: Szociográfia és Csalog Zsolt · Többet látni »
Csák Gyula
Csák Gyula (Nyíregyháza, 1930. január 12. –) József Attila-díjas (1975) magyar író, szociográfus.
Új!!: Szociográfia és Csák Gyula · Többet látni »
Cseke Péter (költő)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cseke Péter (irodalomtörténész).
Új!!: Szociográfia és Cseke Péter (költő) · Többet látni »
Daniel Defoe
Daniel Defoe (eredeti neve: Daniel Foe) (London, 1660. szeptember 13. – London, 1731. április 24.) angol író, újságíró.
Új!!: Szociográfia és Daniel Defoe · Többet látni »
Demeter Béla
Demeter Béla (Somkerék, 1910. január 6. – Bukarest, 1952. december 24.) magyar újságíró, szerkesztő, politikus.
Új!!: Szociográfia és Demeter Béla · Többet látni »
Egri László (szakíró)
Egri László (Kolozsvár, 1945. október 10. – Kolozsvár, 1996. október 9.) magyar turisztikai szakíró, Egri Lajos fia.
Új!!: Szociográfia és Egri László (szakíró) · Többet látni »
Epika
Az epika elbeszélő irodalom, az irodalom három műnemének egyike, az epikus vagy elbeszélő művek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Szociográfia és Epika · Többet látni »
Erdélyi Fiatalok
Erdélyi Fiatalok főiskolai lap Kolozsvárt 1930-tól 1940-ig.
Új!!: Szociográfia és Erdélyi Fiatalok · Többet látni »
Falukutatás Erdélyben
Falukutatás Erdélyben a fiatal romániai magyar értelmiség népszolgálatát előmozdító tudományos és irodalmi áramlat a két világháború között.
Új!!: Szociográfia és Falukutatás Erdélyben · Többet látni »
Féja Géza
Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
Új!!: Szociográfia és Féja Géza · Többet látni »
Gyallay-Pap Zsigmond
Gyallay-Pap Zsigmond (Torda, 1909. június 7. – Englewood, New Jersey, 1975. május 1.) erdélyi magyar újságíró.
Új!!: Szociográfia és Gyallay-Pap Zsigmond · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Szociográfia és Haladás (történelem) · Többet látni »
Herédi Gusztáv
Herédi Gusztáv (Kolozsvár, 1925. május 14. – Kolozsvár, 1997. július 11.) erdélyi magyar szerkesztő, prózaíró, közíró.
Új!!: Szociográfia és Herédi Gusztáv · Többet látni »
Hitel (folyóirat, 1936–1944)
A Hitel kolozsvári szemle, illetve szociálpolitikai folyóirat a két világháború között és a II. világháború alatt (1936-1944).
Új!!: Szociográfia és Hitel (folyóirat, 1936–1944) · Többet látni »
Horváth István (költő)
Horváth István (Magyarózd, 1909. október 9. – Kolozsvár, 1977. január 5.) erdélyi magyar költő, regényíró, elbeszélő.
Új!!: Szociográfia és Horváth István (költő) · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Szociográfia és Illyés Gyula · Többet látni »
Illyés Gyula romániai kapcsolatai
Illyés Gyula romániai kapcsolatai – a költő (1902–1983) bécsi és párizsi emigrációs éveiben kezdődtek: innen kapcsolódott be Szántó György aradi Periszkopjába 1925 júniusában, nemcsak verssel (Kronstadti pályaudvar), hanem a szürrealizmusról szóló tanulmányával is.
Új!!: Szociográfia és Illyés Gyula romániai kapcsolatai · Többet látni »
Kodolányi János (író)
Idősebb Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.
Új!!: Szociográfia és Kodolányi János (író) · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Szociográfia és Korunk · Többet látni »
Korunk Évkönyv
Korunk Évkönyv címmel az évkönyv gyűjtőcímszóban már bemutatott 1973-80-as kötetek folytatásaként a következők jelentek meg Kolozsvárott művészi mellékletekkel: Két évtizedes hagyományainkból.
Új!!: Szociográfia és Korunk Évkönyv · Többet látni »
Kovách Géza
Kovách Géza, álnevei: Szejkei Gábor, Zilahi Géza (Székelyudvarhely, 1925. december 22. – Arad, 2004. október 10.) történész, néprajzkutató, közíró.
Új!!: Szociográfia és Kovách Géza · Többet látni »
Kovács Katona Jenő
Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910. február 8. – Kolozsvár, 1944. október 9.) író, újságíró, szerkesztő.
Új!!: Szociográfia és Kovács Katona Jenő · Többet látni »
Kriterion Könyvkiadó
A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.
Új!!: Szociográfia és Kriterion Könyvkiadó · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szociográfia és Magyarország · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Szociográfia és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Márkus István (szociográfus)
Márkus István (Budapest, 1920. szeptember 9. – Budapest, 1997. október 21.) magyar szociográfus, kritikus, szerkesztő.
Új!!: Szociográfia és Márkus István (szociográfus) · Többet látni »
Mikó Imre (jogász)
Mikó Imre, álnevei: Könyves Tóth László 1944 előtt; Farkas Sándor, Miklós István 1955 után (Bánffyhunyad, 1911. március 27. – Kolozsvár, 1977. március 21.) magyar jog- és államtudományi író, műfordító, író.
Új!!: Szociográfia és Mikó Imre (jogász) · Többet látni »
Moldova György
Moldova György, születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. – Budapest, 2022. június 4.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Új!!: Szociográfia és Moldova György · Többet látni »
Nagy István (író)
Nagy István álneve Gyökér István (Kolozsvár, 1904. február 22. – Kolozsvár, 1977. április 24.) erdélyi magyar író, a Román Akadémia tagja, Nagy Károly pedagógus apja.
Új!!: Szociográfia és Nagy István (író) · Többet látni »
Nagy Lajos (író)
Nagy Lajos (Apostag–Tabányitelek, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.) Kossuth-díjas magyar író, publicista.
Új!!: Szociográfia és Nagy Lajos (író) · Többet látni »
Nagy Olga
Nagy Olga (Nagyernye, 1921. január 2. – Sepsiszentgyörgy, 2006. november 2.) író, újságíró, néprajzkutató.
Új!!: Szociográfia és Nagy Olga · Többet látni »
Nonn György
Nonn György (Csanálos, Szatmár vármegye, 1918. január 9. – Budapest, 2007. november 17.) jogász, legfőbb ügyész, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő.
Új!!: Szociográfia és Nonn György · Többet látni »
Parajdi Incze Lajos
Parajdi Incze Lajos (Parajd, 1915. január 5. – Lewiston, 2012. július 8.) író, költő, ifjúság-nevelő, fényképész, szociológus.
Új!!: Szociográfia és Parajdi Incze Lajos · Többet látni »
Pillich László
Pillich László (Kolozsvár, 1951. augusztus 21. –) erdélyi magyar közgazdász, szociográfus, lapszerkesztő, politikus.
Új!!: Szociográfia és Pillich László · Többet látni »
Próza
A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.
Új!!: Szociográfia és Próza · Többet látni »
Reitzer Béla
Reitzer Béla (Szeged, 1911. december 5. – Szovjetunió, Sepetovka, 1942. december 15.) jogász, szociológus, szociálpolitikus, szociográfus.
Új!!: Szociográfia és Reitzer Béla · Többet látni »
Riport
A riport érdekes eseményről szóló, emberközpontú műfaj, mely a helyszínen, vagy helyszíni tapasztalatok alapján, az illetékes(ek) megszólaltatásával készülő, hírlapi, rádiós vagy televíziós tudósítás.
Új!!: Szociográfia és Riport · Többet látni »
Sütő András (író)
Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
Új!!: Szociográfia és Sütő András (író) · Többet látni »
Szabó Pál (író)
Szabó Pál (Biharugra, 1893. április 5. – Budapest, 1970. október 31.) kétszeres Kossuth-díjas magyar regényíró, politikus, elbeszélő.
Új!!: Szociográfia és Szabó Pál (író) · Többet látni »
Szabó Zoltán (író)
Szabó Zoltán emléktáblája gyermekkori lakhelyén (Budapest XIII. ker., Visegrádi u. 43–45.) Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője.
Új!!: Szociográfia és Szabó Zoltán (író) · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Szociográfia és Székelyek · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Szociográfia és Székelyföld · Többet látni »
Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma
Radnóti Miklós A Lábadozó szél c. verseskötetének egy példányát, Balla Sándornak, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma titkárának dedikálta. 1933. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (SZFMK) a szegedi értelmiségi fiatalság legértékesebb és legkulturáltabb falukutató, irodalmi és művészeti csoportja volt, mely 1930-tól 1937-ig működött Szegeden Buday György vezetésével.
Új!!: Szociográfia és Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma · Többet látni »
Szocialista realizmus
Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.
Új!!: Szociográfia és Szocialista realizmus · Többet látni »
Sztojka Tamás
Sztojka Tamás (Kászonaltíz, 1951. január 2.) erdélyi magyar orvos, helytörténész.
Új!!: Szociográfia és Sztojka Tamás · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Szociográfia és Tamási Áron · Többet látni »
Tófalvi Zoltán
Tófalvi Zoltán (Korond, 1944. március 24.–) erdélyi magyar újságíró, riporter.
Új!!: Szociográfia és Tófalvi Zoltán · Többet látni »
Tomori Viola
Tomori Viola, Váró Györgyné (Váróné Tomori Viola néven is publikált) (Kolozsvár, 1911. június 17. – Tiszaújváros, 1998. március 28.) magyar szociológus és pszichológus.
Új!!: Szociográfia és Tomori Viola · Többet látni »
Változó Valóság
Változó valóság – a Kriterion Könyvkiadó gondozásában 1978-ban indított könyvsorozat (a borítón olvasható szalagcíme: „szociográfiai tanulmányok”).
Új!!: Szociográfia és Változó Valóság · Többet látni »
Vámszer Géza
Vámszer Géza (Nagyszeben, 1896. augusztus 13. – Kolozsvár, 1976. szeptember 21.) erdélyi néprajzkutató, művészettörténész, középiskolai tanár.
Új!!: Szociográfia és Vámszer Géza · Többet látni »
Veres Péter (író)
Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6. – Budapest, 1970. április 16.) író, politikus.
Új!!: Szociográfia és Veres Péter (író) · Többet látni »
Vetési László (szociográfus)
Vetési László (Székelyudvarhely, 1953. december 26.) – református egyházi író, szórványkutató, szociográfus.
Új!!: Szociográfia és Vetési László (szociográfus) · Többet látni »
Zám Tibor
Zám Tibor, született Nagy Tibor Tihamér (Berettyóújfalu, 1929. július 5. – Budapest, 1984. április 24.) magyar író, tanár, szociográfus.
Új!!: Szociográfia és Zám Tibor · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Szociográfia és 1930-as évek · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Szociográfia és 1960-as évek · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Szociográfia és 1970-es évek · Többet látni »
