Szir-darja és Tádzsikisztán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Szir-darja és Tádzsikisztán

Szir-darja vs. Tádzsikisztán

A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén. Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel.

Üzbegisztán

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.

Üzbegisztán és Szir-darja · Üzbegisztán és Tádzsikisztán · Többet látni »

Ferganai-medence

A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.

Ferganai-medence és Szir-darja · Ferganai-medence és Tádzsikisztán · Többet látni »

Hudzsand

Hudzsand (tádzsikul: Хуҷанд,خجند), oroszul: Худжанд, 1939-ig Hodzsent, majd 1992-ig Leninabad) Tádzsikisztán második legnagyobb városa, amely a Fergana-völgyben, a Szir-darja folyó mellett fekszik. Az ország legészakibb tartománya, Szugd székhelye. A mai Hudzsand évszázadokon át az Európából Kis-Ázsián át Indiába és Kínába vezető selyemút fontos állomása volt. Ez jelentős hatással volt a város kulturális és tudományos életére. Jelentős csillagászok, matematikusok, orvosok és egyéb írástudók éltek ott. Népessége a 2000-es népszámlálás szerint volt, ami kevesebb, mint az 1989-ben becsült -es érték.

Hudzsand és Szir-darja · Hudzsand és Tádzsikisztán · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Iszlám és Szir-darja · Iszlám és Tádzsikisztán · Többet látni »

Kazahsztán

Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.

Kazahsztán és Szir-darja · Kazahsztán és Tádzsikisztán · Többet látni »

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Közép-Ázsia és Szir-darja · Közép-Ázsia és Tádzsikisztán · Többet látni »

Kirgizisztán

Kirgizisztán (régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország.

Kirgizisztán és Szir-darja · Kirgizisztán és Tádzsikisztán · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Szir-darja · Magyarország és Tádzsikisztán · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Perzsa Birodalom és Szir-darja · Perzsa Birodalom és Tádzsikisztán · Többet látni »

Tádzsik nyelv

A tádzsik nyelv (tádzsikul: тоҷикӣ, تاجیکی, tojikí; kiejtése) a modern perzsa nyelv Tádzsikisztánban beszélt változata.

Szir-darja és Tádzsik nyelv · Tádzsik nyelv és Tádzsikisztán · Többet látni »