Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
168 kapcsolatok: Abakan, Acsinszk, Aldan (folyó), Altaj, Altaj köztársaság, Altaji határterület, Amga, Amur (folyó), Amuri terület, Anadir (település), Angara, Angarszk, Anticiklon, Arany (kémiai elem), Észak-Ázsia művészete, Bajkál-tó, Bajkálontúli határterület, Barnaul, Bijszk, Biorégió, Birobidzsan, Blagovescsenszk (Amuri terület), Bokor Pál, Bratszk, Burjátföld, Cink, Cseljabinszk, Csendes-óceán, Cserszkij-hegylánc, Csita (település), Csukcsföld, Dauriai vörösfenyő, Giljákok, Gorno-Altajszk, Gulag, Gyémánt, Habarovszk, Habarovszki határterület, Hakaszföld, Hanti- és Manysiföld, Hanti-Manszijszk, Hunok, II. Miklós orosz cár, Ingyigirka, Irkutszk, Irkutszki terület, Irtis, Iszkeri csata, Jablonovij-hegyvonulat, Jakutföld, ..., Jakutszk, Jamali Nyenyecföld, Jana (folyó), Január, Július, Jeges-tenger, Jenyiszej, Jermak Tyimofejevics, Juzsno-Szahalinszk, Kainozoikum, Kamcsatkai határterület, Kanszk, Kaszpi-tenger, Kazah-hátság, Kazahsztán, Kína, Közép-Szibéria, Közép-szibériai-fennsík, Kemerovói terület, Kemerovo, Kizil, Kobalt, Kolima, Kolima-hegyvidék, Komszomolszk-na-Amure, Kontinens, Kozákok, Krasznojarszk, Krasznojarszki határterület, Kurgan, Kurgani terület, Kurgán, Kuznyecki-medence, Léna (folyó), Magadan, Magadani terület, Mangán, Második világháború, Mocsár, Molibdén, Mongólia, Mongol Birodalom, Mongolok, Nahodka, Népsűrűség, Nikkel, Nomadizmus, Norilszk, Novokuznyeck, Novoszibirszk, Novoszibirszki terület, Nyizsnyevartovszk, Nyugat-szibériai-alföld, Ob (folyó), Ojmjakon, Olenyok, Omszk, Omszki terület, Orosz nyelv, Oroszország, Oroszország szövetségi körzetei, Palearktikus faunatartomány, Perm (időszak), Petropavlovszk-Kamcsatszkij, Pleisztocén, Rubcovszk, Síkság, Simanovszk, Szahalini terület, Szajánok, Szalehard, Szibéria déli hegyvidékei, Szibériai Kánság, Szibériai szövetségi körzet, Szibériai vörösfenyő, Szkovorogyino, Szovjetunió, Sztyepp, Szubarktikus, Szurgut, Tajga, Talaj, Taz, Távol-keleti szövetségi körzet, Tengermelléki határterület, Tengerszint feletti magasság, Tobolszk, Tomszk, Tomszki terület, Transzszibériai vasútvonal, Tundra, Tuva, Tyumeny, Tyumenyi terület, Ufa (település), Ujgurok, Ulan-Ude, Urál (hegység), Uráli szövetségi körzet, Uszolje-Szibirszkoje, Uszty-Ilimszk, Város, Vörösfenyő, Vegetáció, Verhojanszk, Verhojanszki-hegylánc, Viljuj, Vlagyivosztok, WWF, Zsidó autonóm terület, Zuzmók, 13. század, 16. század, 17. század, 1891, 1905, 1991, 20. század. Bővíteni index (118 több) »
Abakan
Abakan (hakasz nyelven: Ағбан) Hakaszföld fővárosa Oroszországban, Közép-Szibéria déli részén, a Jenyiszej partján.
Új!!: Szibéria és Abakan · Többet látni »
Acsinszk
Acsinszk város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, az Acsinszki járás székhelye.
Új!!: Szibéria és Acsinszk · Többet látni »
Aldan (folyó)
Az Aldan (oroszul: Алдан) folyó Kelet-Szibériában, az oroszországi Jakutföldön.
Új!!: Szibéria és Aldan (folyó) · Többet látni »
Altaj
Az Altaj (IPA /ɑːlˈtaɪ/), más néven Altaj-hegység, egy röghegység Közép- és Kelet-Ázsiában, Oroszország, Kína, Mongólia és Kazahsztán közös határvidékén és ahol az Irtisz és az Ob folyók forrásvidéke található.
Új!!: Szibéria és Altaj · Többet látni »
Altaj köztársaság
Az Altaj köztársaság vagy Altaj-hegyvidék (oroszul Республика Алтай), az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Altaj köztársaság · Többet látni »
Altaji határterület
Az Altaji határterület (oroszul Алтайский край) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Altaji határterület · Többet látni »
Amga
Az Amga (oroszul: Амга) folyó Kelet-Szibériában, az oroszországi Jakutföldön.
Új!!: Szibéria és Amga · Többet látni »
Amur (folyó)
Az Amur (oroszul: Амур, kínaiul: 黑龍江) Ázsia egyik legnagyobb folyója.
Új!!: Szibéria és Amur (folyó) · Többet látni »
Amuri terület
Az Amuri terület (oroszul Амурская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Amuri terület · Többet látni »
Anadir (település)
Anadir (oroszul: Анадырь) város Oroszország távol-keleti részén, Csukcsföld fővárosa.
Új!!: Szibéria és Anadir (település) · Többet látni »
Angara
Az Angara folyó Oroszországban, a délkelet-szibériai térségben, a Jenyiszej jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szibéria és Angara · Többet látni »
Angarszk
Angarszk város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, az Angarszki járás székhelye.
Új!!: Szibéria és Angarszk · Többet látni »
Anticiklon
Anticiklon Ausztráliában Az anticiklon közel függőleges tengelyű légörvény.
Új!!: Szibéria és Anticiklon · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Szibéria és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Észak-Ázsia művészete
Sámándob rajza a Szibériai művészetek c. füzetből. Rajta a világtengely, a Nap és a Hold és csillagkép-figurák láthatók. Szibéria népeinek gazdasági tevékenysége többrétű, egy-egy foglalkozási ág előtérbe kerülésétől függően, amit pedig döntően befolyásolják a természeti körülmények.
Új!!: Szibéria és Észak-Ázsia művészete · Többet látni »
Bajkál-tó
A Bajkál-tó (burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.
Új!!: Szibéria és Bajkál-tó · Többet látni »
Bajkálontúli határterület
A Bajkálontúli határterület (oroszul Забайкальский край) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Bajkálontúli határterület · Többet látni »
Barnaul
Barnaul (oroszul Барнаул) fontos ipari város és az Altaji határterület (Алта́йский край) székhelye Oroszországban, a Nyugat-szibériai Gazdasági Körzetben az Ob partján.
Új!!: Szibéria és Barnaul · Többet látni »
Bijszk
Bijszk (oroszul: Бийск) város Oroszország ázsiai részén, az Altaji határterületen.
Új!!: Szibéria és Bijszk · Többet látni »
Biorégió
A biorégió a faunabirodalmak és flórabirodalmak felosztásának egységesített kisebb egysége a természetföldrajzban.
Új!!: Szibéria és Biorégió · Többet látni »
Birobidzsan
Birobidzsan (jiddisül:, oroszul: Биробиджа́н) város Oroszország távol-keleti területén, a Zsidó autonóm terület fővárosa.
Új!!: Szibéria és Birobidzsan · Többet látni »
Blagovescsenszk (Amuri terület)
Blagovescsenszk város Oroszország ázsiai részén, a Távol-Keleten, az Amur folyó partján.
Új!!: Szibéria és Blagovescsenszk (Amuri terület) · Többet látni »
Bokor Pál
Bokor Pál (Budapest, 1942. május 2. –) magyar író, újságíró, filmesztéta, az Atlantic Press Kiadó igazgató-főszerkesztője.
Új!!: Szibéria és Bokor Pál · Többet látni »
Bratszk
Bratszk város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Bratszki járás székhelye.
Új!!: Szibéria és Bratszk · Többet látni »
Burjátföld
Burjátföld vagy a Burját Köztársaság (oroszul Бурятия, burjátul Буряад Улас) az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaság Szibériában.
Új!!: Szibéria és Burjátföld · Többet látni »
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Szibéria és Cink · Többet látni »
Cseljabinszk
Cseljabinszk város Oroszországban a Cseljabinszki terület központja.
Új!!: Szibéria és Cseljabinszk · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Szibéria és Csendes-óceán · Többet látni »
Cserszkij-hegylánc
A Cserszkij-hegylánc (oroszul хребет Черского) hegységrendszer Oroszország ázsiai részén, Északkelet-Szibériában, a Verhojanszki-hegylánctól keletre.
Új!!: Szibéria és Cserszkij-hegylánc · Többet látni »
Csita (település)
Csita város Oroszország szibériai részén, a Bajkálontúli határterület központja, fontos közlekedési, kulturális és ipari központ.
Új!!: Szibéria és Csita (település) · Többet látni »
Csukcsföld
Csukcsföld vagy a Csukcs Autonóm Körzet (oroszul Чукотский автономный округ, csukcs nyelven Чукоткакэн автономныкэн округ) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Csukcsföld · Többet látni »
Dauriai vörösfenyő
Dauriai vörösfenyők a Kolima vidékén, Északkelet-Szibériában A dauriai vörösfenyő, más néven mandzsu vörösfenyő (Larix gmelinii, Larix gmelini, Larix dahurica) a fenyőalakúak (Pinales) vörösfenyő (Larix) nemzetségének egyik, Szibéria nagy részén elterjedt faja.
Új!!: Szibéria és Dauriai vörösfenyő · Többet látni »
Giljákok
A gilják nép, más néven nyivhek Szibéria egyik őslakos népe, akik az Amur folyó deltájánál, illetve a Szahalin-szigeten élnek kisebb számban.
Új!!: Szibéria és Giljákok · Többet látni »
Gorno-Altajszk
Gorno-Altajszk (oroszul Горно-Алтайск, dél-altaji nyelven Улулу Алтай) város Oroszországban, Nyugat-Szibéria déli részén, az Altaj előhegyeiben, Moszkvától 3641 km-re.
Új!!: Szibéria és Gorno-Altajszk · Többet látni »
Gulag
A magadani Szomorúság maszkja a Kolima régióban működött Gulag-táborok áldozataira emlékeztet A Gulag táboraiban őrzött foglyok létszáma 1930 és 1953 között Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовыхлагерей Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszert értjük.
Új!!: Szibéria és Gulag · Többet látni »
Gyémánt
A gyémánt neve (latinosan diamans) a görög adamosz szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami mind a keménységére utal.
Új!!: Szibéria és Gyémánt · Többet látni »
Habarovszk
Habarovszk város Oroszország távol-keleti részén a Habarovszki határterület közigazgatási központja.
Új!!: Szibéria és Habarovszk · Többet látni »
Habarovszki határterület
A Habarovszki határterület (oroszul Хабаровский край) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Habarovszki határterület · Többet látni »
Hakaszföld
A Hakasz Köztársaság (oroszul Респу́блика Хака́сия, hakaszul Хакас Республиказы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága.
Új!!: Szibéria és Hakaszföld · Többet látni »
Hanti- és Manysiföld
Hanti- és Manysiföld (oroszul: Ханты-Мансийский автономный округ – Югра) Oroszország jogalanyainak egyike (szubjekt), autonóm közigazgatási egység az Urál-hegységtől keletre, közigazgatásilag a Tyumenyi terület része.
Új!!: Szibéria és Hanti- és Manysiföld · Többet látni »
Hanti-Manszijszk
Hanti-Manszijszk (oroszul: Ханты-Мансийск, hantiul: Ёмвош, Ёмвоҷ, manysiul: Абга) város Nyugat-Szibériában, Oroszország Tyumenyi területén.
Új!!: Szibéria és Hanti-Manszijszk · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Szibéria és Hunok · Többet látni »
II. Miklós orosz cár
II.
Új!!: Szibéria és II. Miklós orosz cár · Többet látni »
Ingyigirka
Az Ingyigirka (oroszul: Индигирка) folyó Oroszország ázsiai részén, Jakutföld egyik legjelentősebb folyója.
Új!!: Szibéria és Ingyigirka · Többet látni »
Irkutszk
Irkutszk, (oroszul: Иркутск) város Oroszországban, Szibériában, az Irkutszki terület székhelye.
Új!!: Szibéria és Irkutszk · Többet látni »
Irkutszki terület
Az Irkutszki terület (oroszul Иркутская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Irkutszki terület · Többet látni »
Irtis
Az Irtis (oroszul Иртыш, kazakul Ertis / Эртiс, kínaiul 额尔齐斯河, Erqisi) folyó Ázsiában, Szibériában, az Ob legnagyobb, bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Szibéria és Irtis · Többet látni »
Iszkeri csata
Az iszkeri csata vagy más néven a csuvasfoki, kasliki csata Jermak Tyimofejevics vezette kozákok győzelme a Szibériai Tatár Kánság serege felett 1582.
Új!!: Szibéria és Iszkeri csata · Többet látni »
Jablonovij-hegyvonulat
A Jablonovij-hegyvonulat (avagy Jablonovij-hegység, oroszul Яблоновый хребет, burjátul Яаблан дабаан) hegység Oroszországban, a Szibéria déli hegyvidékeihez tartozó Bajkálontúli-hegyvidék része.
Új!!: Szibéria és Jablonovij-hegyvonulat · Többet látni »
Jakutföld
Jakutföld (oroszul Якутия), hivatalos nevén Szaha Köztársaság (Республика Саха, helyi nyelven: Саха Өрөспүүбүлүкэтэ) az Oroszországi Föderáció egyik alkotórésze (alanya), a világ legnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége.
Új!!: Szibéria és Jakutföld · Többet látni »
Jakutszk
cölöpvár tornya a háttérben a Komdragmetall modern épülete Jakutszk város Oroszország szibériai területén, Jakutföld fővárosa.
Új!!: Szibéria és Jakutszk · Többet látni »
Jamali Nyenyecföld
A Jamali Nyenyecföld, hivatalos nevén Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet (oroszul Ямало-Ненецкий автономный округ) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Jamali Nyenyecföld · Többet látni »
Jana (folyó)
A Jana (oroszul: Яна) folyó Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Lénától keletre.
Új!!: Szibéria és Jana (folyó) · Többet látni »
Január
Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban.
Új!!: Szibéria és Január · Többet látni »
Július
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos.
Új!!: Szibéria és Július · Többet látni »
Jeges-tenger
A Jeges-tenger vagy régebben Északi-Jeges-tenger, újabban helyenként Északi-sarki-óceán a világóceán északi-sarki része.
Új!!: Szibéria és Jeges-tenger · Többet látni »
Jenyiszej
A Jenyiszej (oroszul: Енисей) – szibériai folyó, vízhozamát tekintve Oroszország legnagyobb, vízgyűjtőjének területét tekintve (az Ob után) második legnagyobb folyója.
Új!!: Szibéria és Jenyiszej · Többet látni »
Jermak Tyimofejevics
Jermak kozák atamán Jermak Tyimofejevics (? – 1585. augusztus 5. vagy 6.) kozák atamán.
Új!!: Szibéria és Jermak Tyimofejevics · Többet látni »
Juzsno-Szahalinszk
Juzsno-Szahalinszk az Oroszország távol-keleti részén található Szahalini terület székhelye, Szahalin szigetének legnagyobb városa.
Új!!: Szibéria és Juzsno-Szahalinszk · Többet látni »
Kainozoikum
emlős, mesonyx az eocén korszakban A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.
Új!!: Szibéria és Kainozoikum · Többet látni »
Kamcsatkai határterület
A Kamcsatkai határterület (oroszul Камчатский край) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Kamcsatkai határterület · Többet látni »
Kanszk
Kanszk város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Kanszki járás székhelye.
Új!!: Szibéria és Kanszk · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Szibéria és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Kazah-hátság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kazak-hátság.
Új!!: Szibéria és Kazah-hátság · Többet látni »
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Új!!: Szibéria és Kazahsztán · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Szibéria és Kína · Többet látni »
Közép-Szibéria
A Lama-tó a Putorana-fennsíkon Közép-Szibéria óriástáj Oroszország ázsiai részén, nagyjából a Jenyiszej és a Léna között.
Új!!: Szibéria és Közép-Szibéria · Többet látni »
Közép-szibériai-fennsík
A Közép-szibériai-fennsík (oroszul Среднесибирское плоскогорье) tájegység Oroszország ázsiai részén.
Új!!: Szibéria és Közép-szibériai-fennsík · Többet látni »
Kemerovói terület
A Kemerovói terület (oroszul Ке́меровская о́бласть — Кузба́сс, ejtsd: Kemerovszkaja Oblaszty — Kuzbasz, tatár nyelven Кемерово өлкәсе, csuvas nyelven Ке́мĕр о́блаçĕ) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Kemerovói terület · Többet látni »
Kemerovo
Kemerovo város Oroszország ázsiai részén, Nyugat-Szibériában, a Tom folyó mellett.
Új!!: Szibéria és Kemerovo · Többet látni »
Kizil
Kizil a Tuvai Köztársaság fővárosa az Oroszországi Föderációban, Szibéria déli részén.
Új!!: Szibéria és Kizil · Többet látni »
Kobalt
A kobalt (régi magyar nevén: kékleny vagy kobany, latinul: Cobaltum) a periódusos rendszer kémiai eleme, az átmenetifémek közé soroljuk.
Új!!: Szibéria és Kobalt · Többet látni »
Kolima
A Kolima folyó Oroszország ázsiai részén, Kelet-Szibériában, a Magadani területen és Jakutföldön.
Új!!: Szibéria és Kolima · Többet látni »
Kolima-hegyvidék
A Kolima-hegyvidék (oroszul Колымское нагорье) nagytáj Oroszország ázsiai részén, Északkelet-Szibériában.
Új!!: Szibéria és Kolima-hegyvidék · Többet látni »
Komszomolszk-na-Amure
Komszomolszk-na-Amure (magyarul szabad fordításban: Amúr-menti Komszomolszk) város Oroszország távol-keleti részén, Moszkvától 8825 km-re, az Amur partján.
Új!!: Szibéria és Komszomolszk-na-Amure · Többet látni »
Kontinens
A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.
Új!!: Szibéria és Kontinens · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Szibéria és Kozákok · Többet látni »
Krasznojarszk
Krasznojarszk (oroszul Красноярск) város Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a transzszibériai vasútvonal 4098.
Új!!: Szibéria és Krasznojarszk · Többet látni »
Krasznojarszki határterület
A Krasznojarszki határterület (oroszul Красноярский край) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Krasznojarszki határterület · Többet látni »
Kurgan
Kurgan (oroszul Курган) város Oroszországban, a Tobol folyó partján, Moszkvától 1973 km-re.
Új!!: Szibéria és Kurgan · Többet látni »
Kurgani terület
A Kurgani terület (oroszul Курганская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Kurgani terület · Többet látni »
Kurgán
Egy kurgán metszete A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei.
Új!!: Szibéria és Kurgán · Többet látni »
Kuznyecki-medence
A Kuznyecki-medence (oroszul Кузнецкая котловина) tájegység Oroszországban, Nyugat-Szibéria déli részén, a Kemerovói területen.
Új!!: Szibéria és Kuznyecki-medence · Többet látni »
Léna (folyó)
A Léna (cirill betűkkel Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях, am. „Nagy folyó”) Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.
Új!!: Szibéria és Léna (folyó) · Többet látni »
Magadan
Magadan város Oroszország ázsiai részén, a Távol-Keleten, nemzetközi kikötő.
Új!!: Szibéria és Magadan · Többet látni »
Magadani terület
A Magadani terület az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Magadani terület · Többet látni »
Mangán
A mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme.
Új!!: Szibéria és Mangán · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Szibéria és Második világháború · Többet látni »
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Új!!: Szibéria és Mocsár · Többet látni »
Molibdén
A molibdén (nyelvújításkori magyar nevén ólany) egy kémiai elem, rendszáma 42, vegyjele Mo.
Új!!: Szibéria és Molibdén · Többet látni »
Mongólia
Mongólia Belső-Ázsiában található ország.
Új!!: Szibéria és Mongólia · Többet látni »
Mongol Birodalom
A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 24–26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt és ekkor Koreától Magyarországig terjedt.
Új!!: Szibéria és Mongol Birodalom · Többet látni »
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Új!!: Szibéria és Mongolok · Többet látni »
Nahodka
Nahodka (Находка) jelentős kikötőváros Oroszország Tengermelléki határterületén.
Új!!: Szibéria és Nahodka · Többet látni »
Népsűrűség
A Föld népsűrűsége 2005-ben Európa népsűrűsége 1994-ben A népsűrűség adott területegységre jutó lakosok száma, általánosan elfogadott mértékegysége a fő/négyzetkilométer (fő/km²), habár ezen a „nyers” népsűrűségen kívül számos változata létezik, melyek elsősorban a demográfusok körében használatosak.
Új!!: Szibéria és Népsűrűség · Többet látni »
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Szibéria és Nikkel · Többet látni »
Nomadizmus
A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
Új!!: Szibéria és Nomadizmus · Többet látni »
Norilszk
Norilszk (cirill betűkkel Норильск) mintegy 180 ezer fő lakosú, sarkkörön túli város Oroszországban, a Krasznojarszki határterületen.
Új!!: Szibéria és Norilszk · Többet látni »
Novokuznyeck
292x292px 282x282px Novokuznyeck (oroszul Новокузнецк) város Oroszországban, a Kemerovói területen.
Új!!: Szibéria és Novokuznyeck · Többet látni »
Novoszibirszk
Novoszibirszk (cirill betűkkel: Новосибирск) Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után), a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3333 km-re.
Új!!: Szibéria és Novoszibirszk · Többet látni »
Novoszibirszki terület
A Novoszibirszki terület (oroszul Новосибирская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Novoszibirszki terület · Többet látni »
Nyizsnyevartovszk
Nyizsnyevartovszk (oroszul Нижневартовск) város Oroszországban, Hanti- és Manysiföldön.
Új!!: Szibéria és Nyizsnyevartovszk · Többet látni »
Nyugat-szibériai-alföld
A Nyugat-szibériai-alföld vagy Nyugat-szibériai-síkság (oroszul Западно-Сибирская низменность) óriástáj Oroszország ázsiai részén, Szibériában, az Uráltól keletre, az Urál és a Jenyiszej folyó között, mely délen egy darabon Kazahsztánban folytatódik.
Új!!: Szibéria és Nyugat-szibériai-alföld · Többet látni »
Ob (folyó)
Az Ob Oroszország leghosszabb, Ázsia második leghosszabb folyója.
Új!!: Szibéria és Ob (folyó) · Többet látni »
Ojmjakon
Ojmjakon (cirill betűkkel: Оймякон, szaha: Өймөкөөн, Öjmökőn) Oroszországban, Kelet-Szibériában, Jakutföldön fekvő település, amely az Ingyigirka folyó mentén, Tomtor helységtől 30 kilométerre északnyugatra.
Új!!: Szibéria és Ojmjakon · Többet látni »
Olenyok
Az Olenyok (cirill betűkkel Оленёк) folyó Oroszországban, Észak-Szibériában, Jakutföld északnyugati részén, teljes hosszában az északi sarkkörön túl.
Új!!: Szibéria és Olenyok · Többet látni »
Omszk
Omszk város Oroszország szibériai részén, a transzszibériai vasútvonal 2712.
Új!!: Szibéria és Omszk · Többet látni »
Omszki terület
Az Omszki terület (oroszul Oмская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Omszki terület · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Szibéria és Orosz nyelv · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Szibéria és Oroszország · Többet látni »
Oroszország szövetségi körzetei
A szövetségi körzeteket Vlagyimir Putyin első elnöki beiktatása után alig egy héttel, 2000.
Új!!: Szibéria és Oroszország szövetségi körzetei · Többet látni »
Palearktikus faunatartomány
Palearktikus faunatartomány A palearktikus faunatartomány (Palearktisz) a holarktikus faunaterület egyik, Eurázsia északi részét és Észak-Afrikát (a Szaharát, a Nílus völgyét és a Földközi-tenger partvidékét) felölelő tartománya.
Új!!: Szibéria és Palearktikus faunatartomány · Többet látni »
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Új!!: Szibéria és Perm (időszak) · Többet látni »
Petropavlovszk-Kamcsatszkij
Petropavlovszk-Kamcsatszkij (oroszul: Петропавловск-Камчатский) város Oroszországban a Távol-Keleten, a Kamcsatka félszigeten.
Új!!: Szibéria és Petropavlovszk-Kamcsatszkij · Többet látni »
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Új!!: Szibéria és Pleisztocén · Többet látni »
Rubcovszk
Rubcovszk egy 127 000 fős város az Altaji határterületen, nyugat-közép-Oroszországban, az Alej folyó és a Novoszibirszk – Barnaul – Szemej vasútvonal mellett.
Új!!: Szibéria és Rubcovszk · Többet látni »
Síkság
Az Alföld nagy része tökéletes síkság Síkságnak nevezzük a földfelszín azon részeit, ahol nagy területen nincsen 30 méternél nagyobb szintkülönbség, valamint majdnem vízszintes a terület (legfeljebb 6%-os lejtésig).
Új!!: Szibéria és Síkság · Többet látni »
Simanovszk
Simanovszk város Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen.
Új!!: Szibéria és Simanovszk · Többet látni »
Szahalini terület
A Szahalini terület (oroszul Сахалинская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Szahalini terület · Többet látni »
Szajánok
A Szajánok (oroszul Саяны, mongolul Соёны нуруу) hegyvidék Oroszországban és egy kisebb része Mongóliában; Szibéria déli hegyvidékeinek része.
Új!!: Szibéria és Szajánok · Többet látni »
Szalehard
Szalehard város Oroszország ázsiai, északnyugati részén, az Ob folyó mentén.
Új!!: Szibéria és Szalehard · Többet látni »
Szibéria déli hegyvidékei
Szibéria déli hegyvidékei a Bajkál-tóval és Mongólia hegyvidékei. Szibéria déli hegyvidékeit azon hegyvidékek, – azokon belül hegységek, fennsíkok, medencék – változatos sora alkotja, amely nyugaton a kazahsztáni Zajszan-tó medencéjétől (illetve az orosz-kazah határtól) Oroszországban mintegy 3000 km hosszan, keleten nagyjából a Maja és a Zeja völgyéig, illetve a Silka és az Arguny találkozásáig húzódik.
Új!!: Szibéria és Szibéria déli hegyvidékei · Többet látni »
Szibériai Kánság
A Szibériai Kánság vagy Turáni Kánság Délnyugat-Szibériában fennállt történelmi államalakulat volt, amely az Arany Horda utódállamaként jött létre 1468-ban és 1598-ig állt fenn.
Új!!: Szibéria és Szibériai Kánság · Többet látni »
Szibériai szövetségi körzet
A Szibériai szövetségi körzet elhelyezkedése A Szibériai szövetségi körzet (Szibirszkij fegyeralnij okrug) Oroszország nyolc szövetségi körzetének egyike.
Új!!: Szibéria és Szibériai szövetségi körzet · Többet látni »
Szibériai vörösfenyő
Télen Levelei A szibériai vörösfenyő (Larix sibirica) a fenyőalakúak (Pinales) vörösfenyő (Larix) nemzetségének egyik leggyakoribb és legismertebb faja.
Új!!: Szibéria és Szibériai vörösfenyő · Többet látni »
Szkovorogyino
Szkovorogyino város Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen, a Szkovorogyinói járás székhelye.
Új!!: Szibéria és Szkovorogyino · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Szibéria és Szovjetunió · Többet látni »
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Új!!: Szibéria és Sztyepp · Többet látni »
Szubarktikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS tajga.
Új!!: Szibéria és Szubarktikus · Többet látni »
Szurgut
Szurgut (oroszul: Сургут) város az Oroszországi Föderációban, Nyugat-Szibériában.
Új!!: Szibéria és Szurgut · Többet látni »
Tajga
A tajga földrajzi elhelyezkedése a tundra és sztyepp között A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális és észak-amerikai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő.
Új!!: Szibéria és Tajga · Többet látni »
Talaj
Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.
Új!!: Szibéria és Talaj · Többet látni »
Taz
A Taz (orosz nyelven Таз) folyó Szibériában, Oroszország Krasznojarszki határterületén és a Jamali Nyenyec Autonóm Körzetében.
Új!!: Szibéria és Taz · Többet látni »
Távol-keleti szövetségi körzet
A Távol-keleti szövetségi körzet elhelyezkedése A Távol-keleti szövetségi körzet (oroszul Дальневосточный федеральный округ) Oroszország nyolc szövetségi körzetének egyike.
Új!!: Szibéria és Távol-keleti szövetségi körzet · Többet látni »
Tengermelléki határterület
A Tengermelléki határterület (Primorszkij kraj vagy Приморье, Primorje, azaz „Tengermellék”) az orosz Távol-Kelet egyik közigazgatási egysége, az Oroszországi Föderáció tagja, székhelye Vlagyivosztok.
Új!!: Szibéria és Tengermelléki határterület · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Szibéria és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Tobolszk
Tobolszk (oroszul: Тобольск) város Oroszországban, Nyugat-Szibériában, az Irtis folyó partján.
Új!!: Szibéria és Tobolszk · Többet látni »
Tomszk
Tomszk (oroszul: Томск) város Oroszországban, Szibéria délnyugati részén.
Új!!: Szibéria és Tomszk · Többet látni »
Tomszki terület
A Tomszki terület (oroszul Томская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szibéria és Tomszki terület · Többet látni »
Transzszibériai vasútvonal
| A Transzszibériai vasútvonal egy oroszországi vasúti fővonal, a Föld leghosszabb vasútvonala.
Új!!: Szibéria és Transzszibériai vasútvonal · Többet látni »
Tundra
A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben).
Új!!: Szibéria és Tundra · Többet látni »
Tuva
Tuva (hivatalosan Tuvai Köztársaság, oroszul Республика Тыва, tuvai nyelven Тыва Республика) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága az ország délkeleti részén. Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt. A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 88,7%-a az őshonos tuvai néphez tartozónak vallotta magát. 1912-ig a Csing Birodalom része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam Tuvai Népköztársaság néven. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az OSZSZSZK része lett Tuvai autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASSZK) alakult. Arzsán-2 kurgán Arzsán-2, szkíta arany melldísz Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizikusok számára egy érdekes epizód Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania. A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős a köztársaság neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára.
Új!!: Szibéria és Tuva · Többet látni »
Tyumeny
Tyumeny Szibéria első orosz alapítású városa.
Új!!: Szibéria és Tyumeny · Többet látni »
Tyumenyi terület
A Tyumenyi terület (oroszul Тюменская область) az Oroszországi Föderáció tagja Nyugat-Szibéria régiójában.
Új!!: Szibéria és Tyumenyi terület · Többet látni »
Ufa (település)
Ufa (oroszul: Уфа, baskírul Өфө) város Oroszországban, a Baskír Köztársaság fővárosa.
Új!!: Szibéria és Ufa (település) · Többet látni »
Ujgurok
Az ujgurok mintegy tíz milliós népe túlnyomórészt Kína nyugati részén, Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él.
Új!!: Szibéria és Ujgurok · Többet látni »
Ulan-Ude
Ulan-Ude – burját:Ulán-Üde, 1783-ig Ugyinszk (Удинск), 1934-ig Verhnyeugyinszk (Верхнеудинск) –, város Oroszország kelet-szibériai részén, Burjátföld fővárosa.
Új!!: Szibéria és Ulan-Ude · Többet látni »
Urál (hegység)
Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon.
Új!!: Szibéria és Urál (hegység) · Többet látni »
Uráli szövetségi körzet
Az Uráli szövetségi körzet elhelyezkedése Oroszországon belül Az Uráli szövetségi körzet (oroszul Уральский федеральный округ) Oroszország nyolc szövetségi körzetének egyike.
Új!!: Szibéria és Uráli szövetségi körzet · Többet látni »
Uszolje-Szibirszkoje
Uszolje-Szibirszkoje város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén.
Új!!: Szibéria és Uszolje-Szibirszkoje · Többet látni »
Uszty-Ilimszk
Uszty-Ilimszk város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, az Uszty-ilimszki járás székhelye.
Új!!: Szibéria és Uszty-Ilimszk · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Szibéria és Város · Többet látni »
Vörösfenyő
A vörösfenyő (Larix) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Szibéria és Vörösfenyő · Többet látni »
Vegetáció
A vegetáció (növényzet) egy-egy terület növénytársulásainak összessége, tehát egy komplex módon megjelenő, sok fajból és egyedből álló, összetett kapcsolatrendszerrel működő növénytakaró.
Új!!: Szibéria és Vegetáció · Többet látni »
Verhojanszk
Verhojanszk város Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Verhojanszki járásban.
Új!!: Szibéria és Verhojanszk · Többet látni »
Verhojanszki-hegylánc
A Verhojanszki-hegylánc (oroszul Верхоянский хребет) Oroszország ázsiai részén, Északkelet-Szibériában elterülő, a Léna és az Aldan völgyét keleten hosszan kísérő hegyvidék.
Új!!: Szibéria és Verhojanszki-hegylánc · Többet látni »
Viljuj
A Viljuj folyó Kelet-Szibéria nyugati vidékén, az oroszországi Krasznojarszki határterületen és Jakutföldön.
Új!!: Szibéria és Viljuj · Többet látni »
Vlagyivosztok
Vlagyivosztok (oroszul: Владивосток, latin betűvel, angolos átírással: Vladivostok) a Tengermelléki határterület székhelye, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja.
Új!!: Szibéria és Vlagyivosztok · Többet látni »
WWF
A WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt.
Új!!: Szibéria és WWF · Többet látni »
Zsidó autonóm terület
A Zsidó autonóm területet (yidishe avtonome gegnt) 1928-ban alapították a Szovjetunióban, a szovjet nemzetiségi politika zsidókra való kiterjesztése jegyében.
Új!!: Szibéria és Zsidó autonóm terület · Többet látni »
Zuzmók
"Zuzmók" Ernst Haeckel könyvéből (Artforms of Nature) A zuzmók (Lichenophyta) egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek, melyek a zuzmók ötvenkét fajánál egy harmadik tagból, a bazídiumos élesztőgombákból állnak.
Új!!: Szibéria és Zuzmók · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Szibéria és 13. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Szibéria és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Szibéria és 17. század · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Szibéria és 1891 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Szibéria és 1905 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Szibéria és 1991 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Szibéria és 20. század · Többet látni »
