Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány

Szerbia vs. Vajdaság Autonóm Tartomány

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam. A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Közötti hasonlóságok Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány

Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány 63 közös dolog (a Uniópédia): Albánok, Alföld, Alkotmány, Újvidék, Balkán-félsziget, Bácska, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Bunyevácok, Cigányok, Délszláv háború, Délvidék, Délvidéki vérengzések, Drina, Duna, Egyesült Nemzetek Szervezete, Első világháború, Európai Unió, Hivatalos nyelv, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Kárpát-medence, Közép-európai idő, Közép-európai nyári idő, Kontinentális éghajlat, Koszovó, Magyar Királyság, ..., Magyar nyelv, Magyar Remény Mozgalom, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Montenegró, Montenegróiak, Nagybecskerek, Németek, Osztrák–Magyar Monarchia, Pancsova, Román nyelv, Románia, Románok, Ruszin nyelv, Ruszinok, Szabadka, Száva, Szerb dinár, Szerb Haladó Párt, Szerb nyelv, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Szerbiai Szocialista Párt, Szlovák nyelv, Szlovákok, Tarcal-hegység, Temesköz, Tisza, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Vajdasági Magyar Szövetség, 1990-es évek. Bővíteni index (33 több) »

Albánok

Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.

Albánok és Szerbia · Albánok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Szerbia · Alföld és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Alkotmány

archivedate.

Alkotmány és Szerbia · Alkotmány és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Újvidék és Szerbia · Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Balkán-félsziget és Szerbia · Balkán-félsziget és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Bácska és Szerbia · Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Belgrád és Szerbia · Belgrád és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Bosznia-Hercegovina és Szerbia · Bosznia-Hercegovina és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bunyevácok

Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.

Bunyevácok és Szerbia · Bunyevácok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Cigányok és Szerbia · Cigányok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Délszláv háború

A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.

Délszláv háború és Szerbia · Délszláv háború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Délvidék és Szerbia · Délvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Délvidéki vérengzések

Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.

Délvidéki vérengzések és Szerbia · Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Drina

Perućaci vízierőmű A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.

Drina és Szerbia · Drina és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Szerbia · Duna és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Egyesült Nemzetek Szervezete és Szerbia · Egyesült Nemzetek Szervezete és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Szerbia · Első világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Európai Unió és Szerbia · Európai Unió és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Hivatalos nyelv

A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.

Hivatalos nyelv és Szerbia · Hivatalos nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Horvát nyelv és Szerbia · Horvát nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Horvátok és Szerbia · Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvátország és Szerbia · Horvátország és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Jugoszlávia és Szerbia · Jugoszlávia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Jugoszlávok és Szerbia · Jugoszlávok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Kárpát-medence és Szerbia · Kárpát-medence és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Közép-európai idő

A közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt.

Közép-európai idő és Szerbia · Közép-európai idő és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Közép-európai nyári idő

Közép-európai nyári idő (angolul Central European Summer Time, CEST) annak az időzónának az egyik neve, amely 2 órával jár az egyezményes koordinált világidő (UTC) előtt, vagyis CEST.

Közép-európai nyári idő és Szerbia · Közép-európai nyári idő és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Kontinentális éghajlat

A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).

Kontinentális éghajlat és Szerbia · Kontinentális éghajlat és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Koszovó

Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.

Koszovó és Szerbia · Koszovó és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Magyar Királyság és Szerbia · Magyar Királyság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Magyar nyelv és Szerbia · Magyar nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyar Remény Mozgalom

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) (szerbül Покрет мађарске наде / Pokret mađarske nade, PMN) szerbiai, délvidéki magyar kisebbségi politikai párt, amelynek alapítója László Bálint.

Magyar Remény Mozgalom és Szerbia · Magyar Remény Mozgalom és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Magyarok és Szerbia · Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Szerbia · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Szerbia · Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Montenegró és Szerbia · Montenegró és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Montenegróiak és Szerbia · Montenegróiak és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Nagybecskerek

Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.

Nagybecskerek és Szerbia · Nagybecskerek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Németek és Szerbia · Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia · Osztrák–Magyar Monarchia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Pancsova

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.

Pancsova és Szerbia · Pancsova és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Román nyelv és Szerbia · Román nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Románia és Szerbia · Románia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Románok és Szerbia · Románok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Ruszin nyelv

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.

Ruszin nyelv és Szerbia · Ruszin nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Ruszinok

Nincs leírás.

Ruszinok és Szerbia · Ruszinok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Szabadka és Szerbia · Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Száva és Szerbia · Száva és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb dinár

A szerb dinár (/ srpski dinar) Szerbia jelenlegi hivatalos pénzneme.

Szerb dinár és Szerbia · Szerb dinár és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb Haladó Párt

A Szerb Haladó Párt (szerbül Српска напредна странка / Srpska Napredna Stranka) politikai párt Szerbiában, amely 2020 táján az ország vezető kormánypártja.

Szerb Haladó Párt és Szerbia · Szerb Haladó Párt és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Szerb nyelv és Szerbia · Szerb nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.

Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szerbia · Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Szerbek és Szerbia · Szerbek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbiai Szocialista Párt

A Szerbiai Szocialista Párt (szerbül Социјалистичка партија Србије / Socijalistička partija Srbije) egy szerbiai párt.

Szerbia és Szerbiai Szocialista Párt · Szerbiai Szocialista Párt és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Szerbia és Szlovák nyelv · Szlovák nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Szerbia és Szlovákok · Szlovákok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Tarcal-hegység

A Tarcal-hegység (vagy Alma Mons) középhegység a Szerémség északi részén, Szerbia és kis részben Horvátország területén.

Szerbia és Tarcal-hegység · Tarcal-hegység és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Temesköz

A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.

Szerbia és Temesköz · Temesköz és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Szerbia és Tisza · Tisza és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Szerbia és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Szerbia és Ukránok · Ukránok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vajdasági Magyar Szövetség

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, szerbül Савез војвођанскихМађара, СВМ / Savez vojvođanskih Mađara, SVM) szerbiai magyar kisebbségi politikai párt.

Szerbia és Vajdasági Magyar Szövetség · Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági Magyar Szövetség · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Szerbia · 1990-es évek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány

Szerbia 410 kapcsolatokat, ugyanakkor Vajdaság Autonóm Tartomány 223. Ami közös bennük 63, a Jaccard index 9.95% = 63 / (410 + 223).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »