Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Szerbia és Szlovénia
Szerbia és Szlovénia 48 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Ausztria, Államadósság, Általános forgalmi adó, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Bosnyákok, Bruttó hazai termék, December 25., Dinári-hegység, Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Unió, Farkas, Foglalkoztatottság, Húsvét, Hivatalos nyelv, Horvátok, Horvátország, Infláció, Január 1., Január 2., Jugoszlávia, Kamatláb, Karácsony, Kárpát-medence, Kézilabda, Középkor, Köztársaság, Kosárlabda, Krajna (Szlovénia), Labdarúgás, ..., Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Május 1., Május 2., Második világháború, Minimálbér, Munkabér, Munkanélküliség, Osztrák–Magyar Monarchia, Privatizáció, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Szlovének, Társasági adó, Vaddisznó, Vásárlóerő-paritás, 7. század. Bővíteni index (18 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Adriai-tenger és Szerbia · Adriai-tenger és Szlovénia ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Szerbia · Ausztria és Szlovénia ·
Államadósság
Az államadósság egy adott országban a helyi (önkormányzati), a szövetségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege.
Államadósság és Szerbia · Államadósság és Szlovénia ·
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó (áfa, angolul value-added tax, VAT) a forgalmi adó egyik típusa.
Általános forgalmi adó és Szerbia · Általános forgalmi adó és Szlovénia ·
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szerbia · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szlovénia ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Bosnyákok és Szerbia · Bosnyákok és Szlovénia ·
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Bruttó hazai termék és Szerbia · Bruttó hazai termék és Szlovénia ·
December 25.
Karácsony, Jézus születésének ünnepe.
December 25. és Szerbia · December 25. és Szlovénia ·
Dinári-hegység
A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik.
Dinári-hegység és Szerbia · Dinári-hegység és Szlovénia ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és Szerbia · Egyesült Nemzetek Szervezete és Szlovénia ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Unió és Szerbia · Európai Unió és Szlovénia ·
Farkas
#ÁTIRÁNYÍTÁS Farkas (egyértelműsítő lap).
Farkas és Szerbia · Farkas és Szlovénia ·
Foglalkoztatottság
A foglalkoztatottság, foglalkoztatási arány vagy foglalkoztatási ráta egy adott gazdaság munkaerőpiacának fontos jelzőszáma.
Foglalkoztatottság és Szerbia · Foglalkoztatottság és Szlovénia ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Húsvét és Szerbia · Húsvét és Szlovénia ·
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
Hivatalos nyelv és Szerbia · Hivatalos nyelv és Szlovénia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Szerbia · Horvátok és Szlovénia ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Szerbia · Horvátország és Szlovénia ·
Infláció
Az infláció mértéke a világban (2019) Az infláció közgazdasági fogalmának jelentése az általános árszínvonal emelkedése.
Infláció és Szerbia · Infláció és Szlovénia ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Január 1. és Szerbia · Január 1. és Szlovénia ·
Január 2.
Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.
Január 2. és Szerbia · Január 2. és Szlovénia ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Szerbia · Jugoszlávia és Szlovénia ·
Kamatláb
A kamatláb egy meghatározott időszakra (rendszerint egy évre) fizetendő kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti - százalékban kifejezett - arány.
Kamatláb és Szerbia · Kamatláb és Szlovénia ·
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Karácsony és Szerbia · Karácsony és Szlovénia ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Kárpát-medence és Szerbia · Kárpát-medence és Szlovénia ·
Kézilabda
A kézilabda egy labdajáték.
Kézilabda és Szerbia · Kézilabda és Szlovénia ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Középkor és Szerbia · Középkor és Szlovénia ·
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Köztársaság és Szerbia · Köztársaság és Szlovénia ·
Kosárlabda
A kosárlabda egy olyan labdajáték, amelyet két ötfős csapat játszik.
Kosárlabda és Szerbia · Kosárlabda és Szlovénia ·
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Krajna (Szlovénia) és Szerbia · Krajna (Szlovénia) és Szlovénia ·
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Labdarúgás és Szerbia · Labdarúgás és Szlovénia ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Szerbia · Magyar nyelv és Szlovénia ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Szerbia · Magyarok és Szlovénia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Szerbia · Magyarország és Szlovénia ·
Május 1.
A munka ünnepe.
Május 1. és Szerbia · Május 1. és Szlovénia ·
Május 2.
Névnapok: Zsigmond + Atanáz, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Borisz, Borocs, Minerva, Nétus, Nétusz, Pellegrin, Peregrina, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Zoé, Zója.
Május 2. és Szerbia · Május 2. és Szlovénia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Szerbia · Második világháború és Szlovénia ·
Minimálbér
A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt.
Minimálbér és Szerbia · Minimálbér és Szlovénia ·
Munkabér
A munkabér (a köznyelvben gyakran egyszerűen bér) a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkája alapján a munkáltató által a munkavállalónak fizetendő pénzösszeg.
Munkabér és Szerbia · Munkabér és Szlovénia ·
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Munkanélküliség és Szerbia · Munkanélküliség és Szlovénia ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovénia ·
Privatizáció
A privatizáció vagy magánosítás az állam tulajdonát képező vagyontárgy magánkézbe adása.
Privatizáció és Szerbia · Privatizáció és Szlovénia ·
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szerbia · Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szlovénia ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Szerbek és Szerbia · Szerbek és Szlovénia ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Szerbia és Szlovének · Szlovének és Szlovénia ·
Társasági adó
A társasági adó (röviden: tao) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája.
Szerbia és Társasági adó · Szlovénia és Társasági adó ·
Vaddisznó
250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.
Szerbia és Vaddisznó · Szlovénia és Vaddisznó ·
Vásárlóerő-paritás
A vásárlóerő-paritás (rövidítve PPP) közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között.
Szerbia és Vásárlóerő-paritás · Szlovénia és Vásárlóerő-paritás ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Szerbia és Szlovénia
- Mi van a közös Szerbia és Szlovénia
- Közötti hasonlóságok Szerbia és Szlovénia
Összehasonlítását Szerbia és Szlovénia
Szerbia 410 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlovénia 249. Ami közös bennük 48, a Jaccard index 7.28% = 48 / (410 + 249).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szerbia és Szlovénia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
