Közötti hasonlóságok Szerbia és Szerbia és Montenegró
Szerbia és Szerbia és Montenegró 43 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Albánia, Albánok, Alföld, Újvidék, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Észak-Macedónia, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Délszláv háború, Dinári-hegység, Drina, Duna, Egyesült Nemzetek Szervezete, Első világháború, Európai Unió, Február 4., Horvátország, Jugoszlávia, Köztársaság, Koszovó, Kragujevac, Magyarország, Május 21., Montenegró, Nagybecskerek, Niš, ..., Ortodox kereszténység, Pristina, Románia, Szabadka, Száva, Szerb nyelv, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Temes (folyó), Tisza, Vajdaság Autonóm Tartomány, Zoran Đinđić, 1990-es évek. Bővíteni index (13 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Adriai-tenger és Szerbia · Adriai-tenger és Szerbia és Montenegró ·
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Albánia és Szerbia · Albánia és Szerbia és Montenegró ·
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Albánok és Szerbia · Albánok és Szerbia és Montenegró ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Szerbia · Alföld és Szerbia és Montenegró ·
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és Szerbia · Újvidék és Szerbia és Montenegró ·
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szerbia · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szerbia és Montenegró ·
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
Észak-Macedónia és Szerbia · Észak-Macedónia és Szerbia és Montenegró ·
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Balkán-félsziget és Szerbia · Balkán-félsziget és Szerbia és Montenegró ·
Balkán-hegység
A Balkán-hegység (bolgárul és szerbül Стара планина, szerbül latin betűkkel Stara planina, a. m. „Öreg hegység”) a Kárpátok meghosszabbítása a Duna déli oldalán, a Balkán-félszigeten.
Balkán-hegység és Szerbia · Balkán-hegység és Szerbia és Montenegró ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Szerbia · Belgrád és Szerbia és Montenegró ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Szerbia · Bosznia-Hercegovina és Szerbia és Montenegró ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Szerbia · Bulgária és Szerbia és Montenegró ·
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Délszláv háború és Szerbia · Délszláv háború és Szerbia és Montenegró ·
Dinári-hegység
A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik.
Dinári-hegység és Szerbia · Dinári-hegység és Szerbia és Montenegró ·
Drina
Perućaci vízierőmű A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.
Drina és Szerbia · Drina és Szerbia és Montenegró ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Szerbia · Duna és Szerbia és Montenegró ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és Szerbia · Egyesült Nemzetek Szervezete és Szerbia és Montenegró ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Szerbia · Első világháború és Szerbia és Montenegró ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Unió és Szerbia · Európai Unió és Szerbia és Montenegró ·
Február 4.
Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.
Február 4. és Szerbia · Február 4. és Szerbia és Montenegró ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Szerbia · Horvátország és Szerbia és Montenegró ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Szerbia · Jugoszlávia és Szerbia és Montenegró ·
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Köztársaság és Szerbia · Köztársaság és Szerbia és Montenegró ·
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Koszovó és Szerbia · Koszovó és Szerbia és Montenegró ·
Kragujevac
Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.
Kragujevac és Szerbia · Kragujevac és Szerbia és Montenegró ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Szerbia · Magyarország és Szerbia és Montenegró ·
Május 21.
Névnapok: Konstantin + Anderz, András, André, Denver, Dévald, Mirella, Miretta, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibád, Tibald, Tibold.
Május 21. és Szerbia · Május 21. és Szerbia és Montenegró ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Montenegró és Szerbia · Montenegró és Szerbia és Montenegró ·
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Nagybecskerek és Szerbia · Nagybecskerek és Szerbia és Montenegró ·
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Niš és Szerbia · Niš és Szerbia és Montenegró ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Ortodox kereszténység és Szerbia · Ortodox kereszténység és Szerbia és Montenegró ·
Pristina
ENSZ-székház Pristinában A Nemzeti Könyvtár Pristinában Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése.
Pristina és Szerbia · Pristina és Szerbia és Montenegró ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Románia és Szerbia · Románia és Szerbia és Montenegró ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Szabadka és Szerbia · Szabadka és Szerbia és Montenegró ·
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Száva és Szerbia · Száva és Szerbia és Montenegró ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Szerb nyelv és Szerbia · Szerb nyelv és Szerbia és Montenegró ·
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szerbia · Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szerbia és Montenegró ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Szerbek és Szerbia · Szerbek és Szerbia és Montenegró ·
Temes (folyó)
A Temes (vagy Tamiš) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.
Szerbia és Temes (folyó) · Szerbia és Montenegró és Temes (folyó) ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Szerbia és Tisza · Szerbia és Montenegró és Tisza ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerbia és Montenegró és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Zoran Đinđić
Zoran Đinđić (magyar átírással Zoran Gyingyics, cirill írással Зоран Ђинђић,, IPA:, Bosanski Šamac, 1952. augusztus 1. – Belgrád, 2003. március 12.) Szerbia miniszterelnöke, Belgrád polgármestere, hosszú időn át ellenzéki politikus.
Szerbia és Zoran Đinđić · Szerbia és Montenegró és Zoran Đinđić ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és Szerbia · 1990-es évek és Szerbia és Montenegró ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Szerbia és Szerbia és Montenegró
- Mi van a közös Szerbia és Szerbia és Montenegró
- Közötti hasonlóságok Szerbia és Szerbia és Montenegró
Összehasonlítását Szerbia és Szerbia és Montenegró
Szerbia 410 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia és Montenegró 64. Ami közös bennük 43, a Jaccard index 9.07% = 43 / (410 + 64).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szerbia és Szerbia és Montenegró. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: