Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szerbia és Szerbia uralkodóinak listája

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Szerbia és Szerbia uralkodóinak listája

Szerbia vs. Szerbia uralkodóinak listája

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam. Szerbia 1184-ben Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett.

Közötti hasonlóságok Szerbia és Szerbia uralkodóinak listája

Szerbia és Szerbia uralkodóinak listája 15 közös dolog (a Uniópédia): Balkán-félsziget, Dalmácia, Horvátország, IV. István Uroš szerb cár, Magyarország, Második szerb felkelés, Miloš Obrenović, Montenegró, Nemanja István szerb fejedelem, Nemanjić-dinasztia, Oszmán Birodalom, Petrović Đorđe Karađorđe, Rigómezei csata (1389), Szerb nyelv, 7. század.

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Balkán-félsziget és Szerbia · Balkán-félsziget és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Dalmácia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).

Dalmácia és Szerbia · Dalmácia és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvátország és Szerbia · Horvátország és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

IV. István Uroš szerb cár

IV.

IV. István Uroš szerb cár és Szerbia · IV. István Uroš szerb cár és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Szerbia · Magyarország és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Második szerb felkelés

A második szerb felkelés az első felkelést követő megtorlások vezetője, Szulejmán pasa ellen irányult.

Második szerb felkelés és Szerbia · Második szerb felkelés és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Miloš Obrenović

#ÁTIRÁNYÍTÁS Milos szerb fejedelem.

Miloš Obrenović és Szerbia · Miloš Obrenović és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Montenegró és Szerbia · Montenegró és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Nemanja István szerb fejedelem

I.

Nemanja István szerb fejedelem és Szerbia · Nemanja István szerb fejedelem és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Nemanjić-dinasztia

István Nemanja a Nemanjić-dinasztia és Szerbia alapítója A Nemanjićok (magyar kiejtéssel: Nemanyityok; szerbül: Nemanjići/Немањићи vagy Dinastija Nemanjića/Династија Немањића) egy középkori királyi dinasztia, mely a leghosszabb ideig ült Szerbia trónján.

Nemanjić-dinasztia és Szerbia · Nemanjić-dinasztia és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Oszmán Birodalom és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Petrović Đorđe Karađorđe

Petrović Đorđe Karađorđe, olykor magyarosan Petrovics Gyorgye Karagyorgye (Viševac, 1768. november 3. – Radovanjski Lug, 1817. július 24.) az első szerb felkelés vezetője, a Karađorđević család őse.

Petrović Đorđe Karađorđe és Szerbia · Petrović Đorđe Karađorđe és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Rigómezei csata (1389)

Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.

Rigómezei csata (1389) és Szerbia · Rigómezei csata (1389) és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Szerb nyelv és Szerbia · Szerb nyelv és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

7. század

A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.

7. század és Szerbia · 7. század és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Szerbia és Szerbia uralkodóinak listája

Szerbia 410 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia uralkodóinak listája 97. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 2.96% = 15 / (410 + 97).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szerbia és Szerbia uralkodóinak listája. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »