Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Belgrád és Szerbia
Belgrád és Szerbia 78 közös dolog (a Uniópédia): Ana Ivanović, Újvidék, Šumadija, Ürülék, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Balkán-félsziget, Belgrade (egyértelműsítő lap), Belgrád, Belgrádi repülőtér, Bizánci Birodalom, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Bruttó hazai termék, Bulgária, Délszláv háború, Despota, Dinári-hegység, Duna, Első dunai bolgár birodalom, Első szerb felkelés, Első világháború, Görögország, Harmadik Birodalom, Húsvét, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Jelena Janković, Josip Broz Tito, Jugoszlávia, ..., Jugoszlávok, Kárpát-medence, Kontinentális éghajlat, Kosárlabda, Kragujevac, Labdarúgás, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Második szerb felkelés, Második világháború, Moesia, Montenegró, Montenegróiak, Niš, Novak Đoković, Oroszország, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pancsova, Páneurópai folyosók, Római Birodalom, Röplabda, Rigómezei csata (1389), Romák, Slobodan Milošević, Szabadka, Szarajevói merénylet, Száva, Szendrő (Szerbia), Szennyvíz, Szent Száva, Szerb dinár, Szerb nyelv, Szerb ortodox egyház, Szerbek, Szerbia és Montenegró, Szerbia uralkodóinak listája, Szlovénia, Tenisz, UNESCO, Vajdaság Autonóm Tartomány, Zoran Đinđić, Zsidók, 19. század, 9. század. Bővíteni index (48 több) »
Ana Ivanović
Ana Ivanović (a férje után: Ana Schweinsteiger) (Belgrád, 1987. november 6. –) szerb hivatásos teniszezőnő, Grand Slam-tornagyőztes, olimpikon, összesen 12 hétig vezette a világranglistát.
Ana Ivanović és Belgrád · Ana Ivanović és Szerbia ·
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és Belgrád · Újvidék és Szerbia ·
Šumadija
Šumadija (cirill betűkkel Шумадија) földrajzi régió Szerbia központi részén, jelentős városa Kragujevac.
Šumadija és Belgrád · Šumadija és Szerbia ·
Ürülék
Lóürülék Az ürülék, széklet vagy latinosan fécesz (faeces) az állati vagy emberi emésztés végbélnyíláson keresztül távozó végterméke.
Ürülék és Belgrád · Ürülék és Szerbia ·
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Belgrád · Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szerbia ·
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Balkán-félsziget és Belgrád · Balkán-félsziget és Szerbia ·
Belgrade (egyértelműsítő lap)
; Amerikai Egyesült Államok.
Belgrád és Belgrade (egyértelműsítő lap) · Belgrade (egyértelműsítő lap) és Szerbia ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Belgrád · Belgrád és Szerbia ·
Belgrádi repülőtér
A Belgrádi repülőtér Szerbia legfontosabb nemzetközi repülőtere, amely Belgrád közelében található.
Belgrád és Belgrádi repülőtér · Belgrádi repülőtér és Szerbia ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Belgrád és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és Szerbia ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Belgrád és Bosnyákok · Bosnyákok és Szerbia ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Belgrád és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Szerbia ·
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Belgrád és Bruttó hazai termék · Bruttó hazai termék és Szerbia ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Belgrád és Bulgária · Bulgária és Szerbia ·
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Belgrád és Délszláv háború · Délszláv háború és Szerbia ·
Despota
A despota (görögül deszpotész, „úr”) a történelem során változó jelentésű szó; többnyire görög-bizánci udvari, majd balkáni uralkodói cím.
Belgrád és Despota · Despota és Szerbia ·
Dinári-hegység
A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik.
Belgrád és Dinári-hegység · Dinári-hegység és Szerbia ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Belgrád és Duna · Duna és Szerbia ·
Első dunai bolgár birodalom
Az első dunai bolgár birodalom (Parvo Balgarszko Carsztvo) 680–81-ben alapított középkori bolgár állam a Duna-delta közelében.
Belgrád és Első dunai bolgár birodalom · Első dunai bolgár birodalom és Szerbia ·
Első szerb felkelés
Belgrád felszabadítása Az első szerb felkelés 1804–1813 között zajlott, Djordje Petrović-Karadjordje vezetésével.
Belgrád és Első szerb felkelés · Első szerb felkelés és Szerbia ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Belgrád és Első világháború · Első világháború és Szerbia ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Belgrád és Görögország · Görögország és Szerbia ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Belgrád és Harmadik Birodalom · Harmadik Birodalom és Szerbia ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Belgrád és Húsvét · Húsvét és Szerbia ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Belgrád és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Szerbia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Belgrád és Horvátok · Horvátok és Szerbia ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Belgrád és Horvátország · Horvátország és Szerbia ·
Jelena Janković
Jelena Janković (Belgrád, 1985. február 28. –) szerb hivatásos teniszezőnő, egykori világelső, junior Grand Slam-tornagyőztes, felnőtt vegyes párosban wimbledoni győztes, olimpikon.
Belgrád és Jelena Janković · Jelena Janković és Szerbia ·
Josip Broz Tito
Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.
Belgrád és Josip Broz Tito · Josip Broz Tito és Szerbia ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Belgrád és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Szerbia ·
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Belgrád és Jugoszlávok · Jugoszlávok és Szerbia ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Belgrád és Kárpát-medence · Kárpát-medence és Szerbia ·
Kontinentális éghajlat
A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).
Belgrád és Kontinentális éghajlat · Kontinentális éghajlat és Szerbia ·
Kosárlabda
A kosárlabda egy olyan labdajáték, amelyet két ötfős csapat játszik.
Belgrád és Kosárlabda · Kosárlabda és Szerbia ·
Kragujevac
Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.
Belgrád és Kragujevac · Kragujevac és Szerbia ·
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Belgrád és Labdarúgás · Labdarúgás és Szerbia ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Belgrád és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Szerbia ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Belgrád és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szerbia ·
Magyarok
Nincs leírás.
Belgrád és Magyarok · Magyarok és Szerbia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Belgrád és Magyarország · Magyarország és Szerbia ·
Második szerb felkelés
A második szerb felkelés az első felkelést követő megtorlások vezetője, Szulejmán pasa ellen irányult.
Belgrád és Második szerb felkelés · Második szerb felkelés és Szerbia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Belgrád és Második világháború · Második világháború és Szerbia ·
Moesia
Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.
Belgrád és Moesia · Moesia és Szerbia ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Belgrád és Montenegró · Montenegró és Szerbia ·
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Belgrád és Montenegróiak · Montenegróiak és Szerbia ·
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Belgrád és Niš · Niš és Szerbia ·
Novak Đoković
Novak Đoković (fonetikusan), Belgrád, 1987.
Belgrád és Novak Đoković · Novak Đoković és Szerbia ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Belgrád és Oroszország · Oroszország és Szerbia ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Belgrád és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szerbia ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Belgrád és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Szerbia ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Belgrád és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia ·
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Belgrád és Pancsova · Pancsova és Szerbia ·
Páneurópai folyosók
Páneurópai közlekedési folyosók térképe A páneurópai közlekedési folyosókat (más néven: Helsinki-folyosókat) az 1994-es és 1997-es európai közlekedési miniszteri konferenciákon jelölték ki.
Belgrád és Páneurópai folyosók · Páneurópai folyosók és Szerbia ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Belgrád és Római Birodalom · Római Birodalom és Szerbia ·
Röplabda
Női röplabda mérkőzés A röplabda csapatsport, amelyet két, hat-hat főből álló, egymástól egy magas hálóval elválasztott csapat játszik egy labdával, amit főleg kézzel és karral (ritkábban más testrészekkel) érintve tartanak mozgásban a pálya légterében.
Belgrád és Röplabda · Röplabda és Szerbia ·
Rigómezei csata (1389)
Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.
Belgrád és Rigómezei csata (1389) · Rigómezei csata (1389) és Szerbia ·
Romák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.
Belgrád és Romák · Romák és Szerbia ·
Slobodan Milošević
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, IPA, Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Belgrád és Slobodan Milošević · Slobodan Milošević és Szerbia ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Belgrád és Szabadka · Szabadka és Szerbia ·
Szarajevói merénylet
A szarajevói merényletet 1914.
Belgrád és Szarajevói merénylet · Szarajevói merénylet és Szerbia ·
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Belgrád és Száva · Száva és Szerbia ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Belgrád és Szendrő (Szerbia) · Szendrő (Szerbia) és Szerbia ·
Szennyvíz
Szennyvíz elvezető csatorna építése Szennyvíztelep a németországi Cuxhavenben A szennyvíz az ipari vagy háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely olyan víz, amely emberi behatásra szennyeződött, illetve eredeti minősége romlott.
Belgrád és Szennyvíz · Szennyvíz és Szerbia ·
Szent Száva
Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, (1174 – 1236. január 14.), a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia.
Belgrád és Szent Száva · Szent Száva és Szerbia ·
Szerb dinár
A szerb dinár (/ srpski dinar) Szerbia jelenlegi hivatalos pénzneme.
Belgrád és Szerb dinár · Szerb dinár és Szerbia ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Belgrád és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Szerbia ·
Szerb ortodox egyház
A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak.
Belgrád és Szerb ortodox egyház · Szerb ortodox egyház és Szerbia ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Belgrád és Szerbek · Szerbek és Szerbia ·
Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró, 1992 és 2003 között: Jugoszláv Szövetségi Köztársaság két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten 1992 és 2006 között.
Belgrád és Szerbia és Montenegró · Szerbia és Szerbia és Montenegró ·
Szerbia uralkodóinak listája
Szerbia 1184-ben Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett.
Belgrád és Szerbia uralkodóinak listája · Szerbia és Szerbia uralkodóinak listája ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Belgrád és Szlovénia · Szerbia és Szlovénia ·
Tenisz
A tenisz ütővel játszott labdajáték, amely egyes vagy páros formában játszható.
Belgrád és Tenisz · Szerbia és Tenisz ·
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Belgrád és UNESCO · Szerbia és UNESCO ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Belgrád és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Zoran Đinđić
Zoran Đinđić (magyar átírással Zoran Gyingyics, cirill írással Зоран Ђинђић,, IPA:, Bosanski Šamac, 1952. augusztus 1. – Belgrád, 2003. március 12.) Szerbia miniszterelnöke, Belgrád polgármestere, hosszú időn át ellenzéki politikus.
Belgrád és Zoran Đinđić · Szerbia és Zoran Đinđić ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Belgrád és Zsidók · Szerbia és Zsidók ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Belgrád · 19. század és Szerbia ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Belgrád és Szerbia
- Mi van a közös Belgrád és Szerbia
- Közötti hasonlóságok Belgrád és Szerbia
Összehasonlítását Belgrád és Szerbia
Belgrád 377 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia 410. Ami közös bennük 78, a Jaccard index 9.91% = 78 / (377 + 410).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Belgrád és Szerbia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
