Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Árpád-házi Szent Margit, Bázakerettye, Budafapuszta, Egerszeg–Letenyei-dombság, Hármashatár, Horvátország, I. Ferenc magyar király, Község, Kiscsehi, Letenye, Letenyei járás, Magyarország, Mura (Dráva), Muraszemenye, Sümeghy család, Szentadorjáni-patak, Szlovénia, Zala vármegye, Zalai-dombság, 1938, 1990, 2016, 2017, 7541-es mellékút (Magyarország), 7542-es mellékút (Magyarország).
Árpád-házi Szent Margit
Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margit-sziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje.
Új!!: Szentmargitfalva és Árpád-házi Szent Margit · Többet látni »
Bázakerettye
Bázakerettye község Zala vármegye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Szentmargitfalva és Bázakerettye · Többet látni »
Budafapuszta
Budafapuszta Kiscsehihez tartozó külterületi lakott hely Zala vármegyében, a Letenyei járásban.
Új!!: Szentmargitfalva és Budafapuszta · Többet látni »
Egerszeg–Letenyei-dombság
Az Egerszeg–Letenyei-dombság a Zalai-dombság egyik kistája Zala vármegye területén.
Új!!: Szentmargitfalva és Egerszeg–Letenyei-dombság · Többet látni »
Hármashatár
Hármashatár Izrael, Szíria és Jordánia között A hármashatár olyan földrajzi pont, ahol három egyenrangú terület találkozik (leginkább ország, de lehet megye, járás stb.). Ezeket a pontokat több helyen emlékmű is jelzi.
Új!!: Szentmargitfalva és Hármashatár · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szentmargitfalva és Horvátország · Többet látni »
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Új!!: Szentmargitfalva és I. Ferenc magyar király · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Szentmargitfalva és Község · Többet látni »
Kiscsehi
Kiscsehi község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Szentmargitfalva és Kiscsehi · Többet látni »
Letenye
Letenye város Zala vármegyében.
Új!!: Szentmargitfalva és Letenye · Többet látni »
Letenyei járás
A Letenyei járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szentmargitfalva és Letenyei járás · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szentmargitfalva és Magyarország · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Szentmargitfalva és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muraszemenye
Muraszemenye község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.
Új!!: Szentmargitfalva és Muraszemenye · Többet látni »
Sümeghy család
A lovászi és szentmargithai '''Sümeghy család''' címere. Rajz a Siebmacher féle címeres könyvből. Sümeghy Mihály zalai főjegyző címeres viaszpecsétje. Sümeghy József alispán címeres viaszpecsétje A lovászi és szentmargithai Sümeghy család egy tekintélyes és jómódú Zala vármegyei nemesi család, amely a 20. század elején kihalt; utolsó élő tagja, Csertán Károlyné lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (1855–1929) volt.
Új!!: Szentmargitfalva és Sümeghy család · Többet látni »
Szentadorjáni-patak
A Szentadorjáni-patak a Zala vármegyei Lispeszentadorján közigazgatási területének déli részén, erdős tájon ered, a település Lispe falurésze felett.
Új!!: Szentmargitfalva és Szentadorjáni-patak · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Szentmargitfalva és Szlovénia · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Szentmargitfalva és Zala vármegye · Többet látni »
Zalai-dombság
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.
Új!!: Szentmargitfalva és Zalai-dombság · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Szentmargitfalva és 1938 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Szentmargitfalva és 1990 · Többet látni »
2016
----.
Új!!: Szentmargitfalva és 2016 · Többet látni »
2017
----.
Új!!: Szentmargitfalva és 2017 · Többet látni »
7541-es mellékút (Magyarország)
A 7541-es számú mellékút egy nyolc és fél kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Zala vármegye déli részén.
Új!!: Szentmargitfalva és 7541-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7542-es mellékút (Magyarország)
A 7542-es számú mellékút egy kevesebb, mint négy kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Zala vármegyében.
Új!!: Szentmargitfalva és 7542-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
