Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Aquitánia, Augsburg, Bajorország, Bajorországi Gizella, Catholic Encyclopedia, Csehország, Duna, Eichstätt, Isar, Katolikus egyház, Magyarország, München, Németország, Nyitra (település), Püspök, Poitiers, Pribina, Róma, Regensburg, Salzburg, Szent Emmerám-székesegyház (Nyitra), Szeptember 22., Szlovákia, Vértanú, 1642, 1645, 1833, 649, 651, 652, 750.
Aquitánia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquitania.
Új!!: Szent Emmerám és Aquitánia · Többet látni »
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Új!!: Szent Emmerám és Augsburg · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Szent Emmerám és Bajorország · Többet látni »
Bajorországi Gizella
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gizella magyar királyné.
Új!!: Szent Emmerám és Bajorországi Gizella · Többet látni »
Catholic Encyclopedia
A Catholic Encyclopedia (magyarul Katolikus Enciklopédia, vagy ahogy ma emlegetik, az Old Catholic Encyclopedia, Régi Katolikus Enciklopédia) angol nyelvű enciklopédia, amelyet 1913-ban adott ki az Amerikai Egyesült Államokban a The Encyclopedia Press nevű kiadó.
Új!!: Szent Emmerám és Catholic Encyclopedia · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Szent Emmerám és Csehország · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Szent Emmerám és Duna · Többet látni »
Eichstätt
Eichstätt település Németországban, azon belül Bajorországban, azon belül Felső-Bajorországban.
Új!!: Szent Emmerám és Eichstätt · Többet látni »
Isar
Az Isar egy folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szent Emmerám és Isar · Többet látni »
Katolikus egyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS római katolikus egyház.
Új!!: Szent Emmerám és Katolikus egyház · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szent Emmerám és Magyarország · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Szent Emmerám és München · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Szent Emmerám és Németország · Többet látni »
Nyitra (település)
Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
Új!!: Szent Emmerám és Nyitra (település) · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Szent Emmerám és Püspök · Többet látni »
Poitiers
Église St-Jean-De-Montierneuf Église Notre-Dame-la-Grande Poitiers város Franciaország középső részén, Poitou történelmi régió, továbbá ennek utódaként a mai Poitou-Charentes régió és Vienne megye központja.
Új!!: Szent Emmerám és Poitiers · Többet látni »
Pribina
Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), (800 körül – 861) morva származású gróf, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd előbb rang nélkül (840?–847), 847-től 861-ig frank hűbéres grófként (comes) állt a Rába és Dráva közti terület élén.
Új!!: Szent Emmerám és Pribina · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Szent Emmerám és Róma · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: Szent Emmerám és Regensburg · Többet látni »
Salzburg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Salzburg (Ausztria).
Új!!: Szent Emmerám és Salzburg · Többet látni »
Szent Emmerám-székesegyház (Nyitra)
A nyitrai vár Szent Emmerám-székesegyháza a 11.
Új!!: Szent Emmerám és Szent Emmerám-székesegyház (Nyitra) · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Szent Emmerám és Szeptember 22. · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Szent Emmerám és Szlovákia · Többet látni »
Vértanú
Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.
Új!!: Szent Emmerám és Vértanú · Többet látni »
1642
Nincs leírás.
Új!!: Szent Emmerám és 1642 · Többet látni »
1645
Nincs leírás.
Új!!: Szent Emmerám és 1645 · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Szent Emmerám és 1833 · Többet látni »
649
Nincs leírás.
Új!!: Szent Emmerám és 649 · Többet látni »
651
Nincs leírás.
Új!!: Szent Emmerám és 651 · Többet látni »
652
Nincs leírás.
Új!!: Szent Emmerám és 652 · Többet látni »
750
Az Omajjád-dinasztia belső harcai után az Abbászida-dinasztia szerzi meg a kalifátust.
Új!!: Szent Emmerám és 750 · Többet látni »
