Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
118 kapcsolatok: Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929), Atzél Béla, Augusztus 21., Állam és egyház szétválasztása, Bad Ischl, Balközép Párt, Bánffy Dezső (miniszterelnök), Bánffy György (1845–1929), Bánffy-kormány, Berzeviczy Albert (politikus), Bihar vármegye, Bosznia és Hercegovina, Csáky Albin, Daniel Gábor (politikus), De facto, De jure, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák Párt, Deák-párt, December 20., Egyesült Ellenzék, Első Tisza István-kormány, Első világháború, Első Wekerle-kormány, Erdélyi szászok, Február 25., Február 7., Február 9., Felirati Párt, Fogaras vármegye, Gorove István, Grünwald Béla, Horánszky Nándor, Ischli klauzula, Június 17., Jobboldal, Jogutód, Katolikus Néppárt, Kiegyezés, Királyföld, Klasszikus liberalizmus, Kossuth Lajos, Latin nyelv, Liberalizmus, Lukács László (politikus), Magyar katolikus egyház, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája, Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában, ..., Magyarosítás, Május 31., Március 1., Mérsékelt Ellenzék, Névmagyarosítás, Nemzeti Munkapárt, Nemzeti Párt, November 3., Obstrukció (politika), Október 20., Országgyűlés, Országos Alkotmánypárt, Országos Antiszemita Párt, Osztrák–Magyar Monarchia, Pölöskei Ferenc, Perczel Dezső, Podmaniczky Frigyes, Prohászka Ottokár, Simonyi Lajos, Szapáry-kormány, Szász Néppárt, Szászok ispánja, Széll Kálmán (politikus), Szövetkezett ellenzék, Szeben vármegye, Szilágyi Dezső (politikus), Tibád Antal, Tisza István, Tisza Kálmán, Tisza Kálmán-kormány, Tiszaeszlári per, Vármegye, Vizsolyi Gusztáv, Wenckheim Béla, Wenckheim-kormány, Zsebkendőszavazás, Zsidó vallás, 1875, 1875-ös választások, 1876, 1876-os megyerendezés, 1877, 1878, 1878-as választások, 1880, 1881, 1881-es választások, 1883, 1884, 1884-es választások, 1887-es választások, 1889, 1890, 1890-es évek, 1892-es választások, 1896-os választások, 1898, 1899, 1900, 1901-es választások, 1903, 1905-ös választások, 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság, 1906, 1906-os választások, 1910, 1910-es választások, 67-es. Bővíteni index (68 több) »
Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)
Ifjabb gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula Gábor Manó Ádám (Tőketerebes, 1860. június 30. – Budapest, Józsefváros, 1929. június 11.) magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke, id. Andrássy Gyula miniszterelnök fia, az Andrássy család sarja.
Új!!: Szabadelvű Párt és Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929) · Többet látni »
Atzél Béla
Báró borosjenői Atzél Béla Antal József (Borosjenő, 1850. október 31. – Budapest, 1900. március 29.) neves utazó, földbirtokos, képviselőházi tag, az országos kaszinó igazgatója.
Új!!: Szabadelvű Párt és Atzél Béla · Többet látni »
Augusztus 21.
Névnapok: Sámuel, Hajna + Baldvin, Erik, Erika, Franciska, Grácia, Johanna, Kemenes, Maximilián, Pelbárt, Piusz, Samu, Samuella, Santál, Zsanett, Daniella.
Új!!: Szabadelvű Párt és Augusztus 21. · Többet látni »
Állam és egyház szétválasztása
Az állam és egyház szétválasztása a szekularizáció elvének politikai és jogi doktrínája, amely szerint állam és egyház egymástól külön és függetlenül kell hogy működjenek.
Új!!: Szabadelvű Párt és Állam és egyház szétválasztása · Többet látni »
Bad Ischl
Bad Ischl osztrák város Felső-Ausztria Gmundeni járásában.
Új!!: Szabadelvű Párt és Bad Ischl · Többet látni »
Balközép Párt
A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.
Új!!: Szabadelvű Párt és Balközép Párt · Többet látni »
Bánffy Dezső (miniszterelnök)
Losonczi báró Bánffy Dezső (Kolozsvár, Osztrák Császárság, 1843. október 28. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1911. május 24.), a Bánffy családból való magyar arisztokrata politikus, miniszter, a Főrendiház tagja, előbb (Belső-)Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegye főispánja, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1895 és 1899 között (ezalatt ideiglenesen a király személye körüli miniszter is).
Új!!: Szabadelvű Párt és Bánffy Dezső (miniszterelnök) · Többet látni »
Bánffy György (1845–1929)
Gróf losonczi Bánffy György (Kolozsvár, 1845. június 12. – Kolozsvár, 1929. november 16.) erdélyi főnemes, képviselő, főrendházi tag.
Új!!: Szabadelvű Párt és Bánffy György (1845–1929) · Többet látni »
Bánffy-kormány
Bánffy Dezső (fényképezte: Ellinger Ede) A Bánffy-kormány a kiegyezés utáni kilencedik magyar kormány volt Losonczi báró Bánffy Dezső vezérletével.
Új!!: Szabadelvű Párt és Bánffy-kormány · Többet látni »
Berzeviczy Albert (politikus)
Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905-től 1936-ig, 1923-tól 1936-ig a Kisfaludy Társaság hatodik elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke.
Új!!: Szabadelvű Párt és Berzeviczy Albert (politikus) · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Szabadelvű Párt és Bihar vármegye · Többet látni »
Bosznia és Hercegovina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Új!!: Szabadelvű Párt és Bosznia és Hercegovina · Többet látni »
Csáky Albin
Csáky Albinné, Bolza Anna grófnő. Magyar Géniusz, 1892. 5. sz. Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Albin (Korompa, Szepes vármegye, 1841. április 19. – Budapest, 1912. december 15.), vallás- és közoktatásügyi miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, magyar királyi főasztalnokmester, tárnokmester, a főrendiház elnöke, az Aranygyapjas rend vitéze.
Új!!: Szabadelvű Párt és Csáky Albin · Többet látni »
Daniel Gábor (politikus)
Báró vargyasi Daniel Gábor (Vargyas, 1854. december 2. – Szőny, 1919. július 6.) magyar politikus, országgyűlési képviselő.
Új!!: Szabadelvű Párt és Daniel Gábor (politikus) · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Szabadelvű Párt és De facto · Többet látni »
De jure
A de jure, vagy de iure latin eredetű kifejezés, melynek jelentése: jogilag, jogi értelemben, törvény szerint.
Új!!: Szabadelvű Párt és De jure · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Szabadelvű Párt és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Deák Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Deák-párt.
Új!!: Szabadelvű Párt és Deák Párt · Többet látni »
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője. A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.
Új!!: Szabadelvű Párt és Deák-párt · Többet látni »
December 20.
Névnapok: Teofil + Baján, Bojta, Bojtorján, Eugén, Ignác, Kerecsen, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Vajta, Vata.
Új!!: Szabadelvű Párt és December 20. · Többet látni »
Egyesült Ellenzék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Párt (Magyarország).
Új!!: Szabadelvű Párt és Egyesült Ellenzék · Többet látni »
Első Tisza István-kormány
Az első Tisza István-kormány 1903.
Új!!: Szabadelvű Párt és Első Tisza István-kormány · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Szabadelvű Párt és Első világháború · Többet látni »
Első Wekerle-kormány
Az első Wekerle-kormány az 1892-es választásokat követően, Szapáry Gyula addigi miniszterelnök november 19-i lemondása után alakult Wekerle Sándor vezetésével, s annak 1895.
Új!!: Szabadelvű Párt és Első Wekerle-kormány · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Szabadelvű Párt és Erdélyi szászok · Többet látni »
Február 25.
Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.
Új!!: Szabadelvű Párt és Február 25. · Többet látni »
Február 7.
Névnapok: Rómeó, Tódor + Richárd, Romuald, Romvald, Terensz, Terestyén, Trisztán, Zília, Tamás.
Új!!: Szabadelvű Párt és Február 7. · Többet látni »
Február 9.
Névnapok: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin.
Új!!: Szabadelvű Párt és Február 9. · Többet látni »
Felirati Párt
A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.
Új!!: Szabadelvű Párt és Felirati Párt · Többet látni »
Fogaras vármegye
Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1920 között.
Új!!: Szabadelvű Párt és Fogaras vármegye · Többet látni »
Gorove István
Gorove István (Pollák Zsigmond metszete) Gáttájai Gorove István (Pest, 1818. augusztus 23. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Szabadelvű Párt és Gorove István · Többet látni »
Grünwald Béla
Bártfai Grünwald Béla Ferenc József (Szentantal, 1839. december 2. – Courbevoie, Franciaország, 1891. május 4.) magyar politikus, publicista, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Szabadelvű Párt és Grünwald Béla · Többet látni »
Horánszky Nándor
Hórai Horánszky Nándor (Eger, 1838. január 15. – Budapest, 1902. április 19.) jogász, politikus, magyar királyi kereskedelmi miniszter, országgyűlési képviselő, Horánszky Lajos apja.
Új!!: Szabadelvű Párt és Horánszky Nándor · Többet látni »
Ischli klauzula
Az ischli klauzula egy 1898-as törvényjavaslat közkeletű gúnyelnevezése volt, aminek tartalma, pontosabban 5.
Új!!: Szabadelvű Párt és Ischli klauzula · Többet látni »
Június 17.
Névnapok: Alida, Laura + Adolf, Alina, Alinka, Bató, Batu, Batus, Folkus, Lauretta, Lorett, Marcián, Nikander, Teofil, Teofila, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Szabadelvű Párt és Június 17. · Többet látni »
Jobboldal
A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.
Új!!: Szabadelvű Párt és Jobboldal · Többet látni »
Jogutód
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jogutódlás.
Új!!: Szabadelvű Párt és Jogutód · Többet látni »
Katolikus Néppárt
A Katolikus Néppárt (avagy Katholikus Néppárt) egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.
Új!!: Szabadelvű Párt és Katolikus Néppárt · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Szabadelvű Párt és Kiegyezés · Többet látni »
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Új!!: Szabadelvű Párt és Királyföld · Többet látni »
Klasszikus liberalizmus
A klasszikus liberalizmus a liberalizmus azon formája, állapota, ahogy az a 19. századra kialakult.
Új!!: Szabadelvű Párt és Klasszikus liberalizmus · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Szabadelvű Párt és Kossuth Lajos · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Szabadelvű Párt és Latin nyelv · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Szabadelvű Párt és Liberalizmus · Többet látni »
Lukács László (politikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lukács László (miniszterelnök).
Új!!: Szabadelvű Párt és Lukács László (politikus) · Többet látni »
Magyar katolikus egyház
A magyar katolikus egyház a katolikus egyház magyarországi szervezeteinek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Szabadelvű Párt és Magyar katolikus egyház · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Szabadelvű Párt és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szabadelvű Párt és Magyarország · Többet látni »
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája
A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az első magyar felelős kormány (Batthyány-kormány) által életre hívott minisztérium volt, mely a szabadságharc leverését követően megszűnt.
Új!!: Szabadelvű Párt és Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában
A dualizmus korában (1867–1918) a választásokat először az 1848.
Új!!: Szabadelvű Párt és Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában · Többet látni »
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Új!!: Szabadelvű Párt és Magyarosítás · Többet látni »
Május 31.
Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.
Új!!: Szabadelvű Párt és Május 31. · Többet látni »
Március 1.
A római és a Julián naptárban ez az újév napja.
Új!!: Szabadelvű Párt és Március 1. · Többet látni »
Mérsékelt Ellenzék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Párt (Magyarország).
Új!!: Szabadelvű Párt és Mérsékelt Ellenzék · Többet látni »
Névmagyarosítás
A névmagyarosítás, azaz az idegen vagy idegen hangzású családnevek magyarosítása a 19.
Új!!: Szabadelvű Párt és Névmagyarosítás · Többet látni »
Nemzeti Munkapárt
A Nemzeti Munkapárt egy rövid ideig létezett politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.
Új!!: Szabadelvű Párt és Nemzeti Munkapárt · Többet látni »
Nemzeti Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Párt (Magyarország).
Új!!: Szabadelvű Párt és Nemzeti Párt · Többet látni »
November 3.
Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.
Új!!: Szabadelvű Párt és November 3. · Többet látni »
Obstrukció (politika)
Obstrukciónak nevezzük azt a tevékenységet, amikor egy szervezet döntési folyamatát jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatják.
Új!!: Szabadelvű Párt és Obstrukció (politika) · Többet látni »
Október 20.
Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.
Új!!: Szabadelvű Párt és Október 20. · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Szabadelvű Párt és Országgyűlés · Többet látni »
Országos Alkotmánypárt
Az Országos Alkotmánypárt vagy röviden Alkotmánypárt egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.
Új!!: Szabadelvű Párt és Országos Alkotmánypárt · Többet látni »
Országos Antiszemita Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos Antiszemita Párt (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szabadelvű Párt és Országos Antiszemita Párt · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Szabadelvű Párt és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pölöskei Ferenc
Pölöskei Ferenc (Réde, 1930. április 6. – 2016. december 19.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Szabadelvű Párt és Pölöskei Ferenc · Többet látni »
Perczel Dezső
Bonyhádi Perczel Dezső Miklós József Emil (Szekszárd, 1848. január 18. – Bonyhád, 1913. május 18.), Magyarország belügyminisztere, szabadelvű párti politikus, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, az I. osztályú Vaskorona rend lovagja, a képviselőház elnöke, az Országos Nemzeti Munkapárt díszelnöke.
Új!!: Szabadelvű Párt és Perczel Dezső · Többet látni »
Podmaniczky Frigyes
Vasárnapi Ujságban Báró podmanini és aszódi Podmaniczky Frigyes (Pest, 1824. június 20. – Budapest, Erzsébetváros, 1907. október 19.) magyar politikus, író, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1859).
Új!!: Szabadelvű Párt és Podmaniczky Frigyes · Többet látni »
Prohászka Ottokár
Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke.
Új!!: Szabadelvű Párt és Prohászka Ottokár · Többet látni »
Simonyi Lajos
Báró barbácsi és vitézvári Simonyi Lajos (Tarnopol, 1824. április 13. – Budapest, 1894. december 12.) politikus, földmívelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
Új!!: Szabadelvű Párt és Simonyi Lajos · Többet látni »
Szapáry-kormány
Szapáry Gyula 1890-ben (fényképezte: Koller Károly) A Szapáry-kormány a kiegyezés utáni hetedik magyar kormány volt, 1890.
Új!!: Szabadelvű Párt és Szapáry-kormány · Többet látni »
Szász Néppárt
A Szász Néppárt egy etnikai alapon szerveződő politikai párt volt a történelmi Magyarország területén, Erdélyben.
Új!!: Szabadelvű Párt és Szász Néppárt · Többet látni »
Szászok ispánja
#ÁTIRÁNYÍTÁS Comes Saxonum.
Új!!: Szabadelvű Párt és Szászok ispánja · Többet látni »
Széll Kálmán (politikus)
Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (teljes nevén Széll Kálmán Ignác Kristóf) (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, Ausztria–Magyarország, 1915. augusztus 16.) a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll családból való magyar arisztokrata politikus, valóságos belső titkos tanácsos, előbb a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1899-től 1903-as lemondásáig.
Új!!: Szabadelvű Párt és Széll Kálmán (politikus) · Többet látni »
Szövetkezett ellenzék
Kossuth Ferenc portréja a szövetkezett balpárt arcképcsarnokában (1905) A szövetkezett ellenzék vagy Koalíció (olykor szövetkezett balpárt) Tisza István erőszakos házszabályreformja, az ellenzéki obstrukció házszabályellenes letörése és az ún.
Új!!: Szabadelvű Párt és Szövetkezett ellenzék · Többet látni »
Szeben vármegye
Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Szabadelvű Párt és Szeben vármegye · Többet látni »
Szilágyi Dezső (politikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilágyi Dezső (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szabadelvű Párt és Szilágyi Dezső (politikus) · Többet látni »
Tibád Antal
Tibád Antal (Kadicsfalva, Udvarhely megye, 1843. – Budapest, 1902. február 1.) alispán, belügyminisztériumi államtitkár, közigazgatási bíró, országgyűlési képviselő.
Új!!: Szabadelvű Párt és Tibád Antal · Többet látni »
Tisza István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tisza István (miniszterelnök).
Új!!: Szabadelvű Párt és Tisza István · Többet látni »
Tisza Kálmán
Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.
Új!!: Szabadelvű Párt és Tisza Kálmán · Többet látni »
Tisza Kálmán-kormány
Tisza Kálmán 1900 körül A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig.
Új!!: Szabadelvű Párt és Tisza Kálmán-kormány · Többet látni »
Tiszaeszlári per
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszaeszlári vérvád.
Új!!: Szabadelvű Párt és Tiszaeszlári per · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Szabadelvű Párt és Vármegye · Többet látni »
Vizsolyi Gusztáv
Papi Vizsolyi Gusztáv (Dunaszentgyörgy, 1822. október 10. – Budapest, 1889. február 9.) alispán, a Szabadelvű Párt harmadik elnöke, országgyűlési képviselő, cs.
Új!!: Szabadelvű Párt és Vizsolyi Gusztáv · Többet látni »
Wenckheim Béla
Báró Wenckheim Béla (teljes nevén Wenckheim Béla Ferenc Xavér; Pest, Osztrák Császárság, 1811. február 16. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1879. július 7.), a Wenckheim családból való magyar arisztokrata földbirtokos, politikus, Békés vármegye főispánja, előbb magyar belügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1875 márciusa és októbere között.
Új!!: Szabadelvű Párt és Wenckheim Béla · Többet látni »
Wenckheim-kormány
Wenckheim Béla A Wenckheim-kormány a kiegyezés utáni ötödik kormány volt Wenckheim Béla vezetésével 1875.
Új!!: Szabadelvű Párt és Wenckheim-kormány · Többet látni »
Zsebkendőszavazás
Tisza István miniszterelnök A zsebkendőszavazás egy a Magyar Országgyűlésben 1904.
Új!!: Szabadelvű Párt és Zsebkendőszavazás · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: Szabadelvű Párt és Zsidó vallás · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1875 · Többet látni »
1875-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1875.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1875-ös választások · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1876 · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1877 · Többet látni »
1878
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1878 · Többet látni »
1878-as választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1878.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1878-as választások · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1880 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1881 · Többet látni »
1881-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1881.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1881-es választások · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1883 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1884 · Többet látni »
1884-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1884.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1884-es választások · Többet látni »
1887-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1887.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1887-es választások · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1889 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1890 · Többet látni »
1890-es évek
Az 1890-es évek egy évtized volt a gregorián naptárban, amely 1890.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1890-es évek · Többet látni »
1892-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1892.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1892-es választások · Többet látni »
1896-os választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1896.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1896-os választások · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1898 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1899 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1900 · Többet látni »
1901-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1901.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1901-es választások · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1903 · Többet látni »
1905-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1905.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1905-ös választások · Többet látni »
1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság
Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság az 1905-ös választások után bontakozott ki, ahol, az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1906 · Többet látni »
1906-os választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1906.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1906-os választások · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1910 · Többet látni »
1910-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1910.
Új!!: Szabadelvű Párt és 1910-es választások · Többet látni »
67-es
#ÁTIRÁNYÍTÁS 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok.
Új!!: Szabadelvű Párt és 67-es · Többet látni »
