Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Skócia és Wales

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Skócia és Wales

Skócia vs. Wales

Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján. Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.

Közötti hasonlóságok Skócia és Wales

Skócia és Wales 25 közös dolog (a Uniópédia): A Brit-szigetek terminológiája, Anglia, Angol nyelv, Atlanti-óceán, Ír-tenger, Írország, Brit Birodalom, Brit-sziget, Brit-szigetek, Britannia (provincia), City státusz az Egyesült Királyságban, Egyesült Királyság, Font sterling, I. Eduárd angol király, III. Károly brit király, Ipari forradalom, Második világháború, Monarchia, Nyugat-Európa, Paleozoikum, Római Birodalom, Szilur, VIII. Henrik angol király, 13. század, 18. század.

A Brit-szigetek terminológiája

A Brit-szigetek politikai értelemben az Egyesült Királyságból, koronafüggőségeiből és Írországból, földrajzi értelemben Nagy-Britanniából, az Ír-szigetből és további kisebb szigetekből áll.

A Brit-szigetek terminológiája és Skócia · A Brit-szigetek terminológiája és Wales · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Anglia és Skócia · Anglia és Wales · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Skócia · Angol nyelv és Wales · Többet látni »

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.

Atlanti-óceán és Skócia · Atlanti-óceán és Wales · Többet látni »

Ír-tenger

Az Ír-tenger (angolul Irish Sea, írül Muir Éireann vagy Muir Meann, skót gaelül Muir Eireann, walesiül Môr Iwerddon, manxul Mooir Vannin) a Brit-szigetet az Ír-szigettől elválasztó tenger.

Ír-tenger és Skócia · Ír-tenger és Wales · Többet látni »

Írország

Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.

Írország és Skócia · Írország és Wales · Többet látni »

Brit Birodalom

A Brit Birodalom terjeszkedése és területeinek módosulásai (animációs térkép) A Brit Birodalomhoz tartozó területek A Brit Birodalom Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt.

Brit Birodalom és Skócia · Brit Birodalom és Wales · Többet látni »

Brit-sziget

A Brit-sziget vagy Nagy-Britannia szigete (angolul Great Britain) a Brit-szigetek legnagyobb szigete, amely az európai kontinenstől északnyugatra és az Ír-szigettől keletre fekszik.

Brit-sziget és Skócia · Brit-sziget és Wales · Többet látni »

Brit-szigetek

A Brit-szigetek (angolul British Isles) szigetek csoportja az európai kontinens északnyugati partjai mentén fekszenek, amelyek magukba foglalják a Brit-szigetet, az Ír-szigetet és vagy 1100 kisebb szigetet.

Brit-szigetek és Skócia · Brit-szigetek és Wales · Többet látni »

Britannia (provincia)

Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.

Britannia (provincia) és Skócia · Britannia (provincia) és Wales · Többet látni »

City státusz az Egyesült Királyságban

A yorki katedrális York cityben A city státusz az Egyesült Királyságban a brit uralkodó által egyes városoknak adományozott cím.

City státusz az Egyesült Királyságban és Skócia · City státusz az Egyesült Királyságban és Wales · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Skócia · Egyesült Királyság és Wales · Többet látni »

Font sterling

A font sterling (más néven angol font) az Egyesült Királyság, a koronafüggőségek (Man-sziget, Guernsey, Jersey), a brit tengerentúli területek közül pedig Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, a Brit antarktiszi terület és a Brit Indiai-óceáni Terület valutája.

Font sterling és Skócia · Font sterling és Wales · Többet látni »

I. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.

I. Eduárd angol király és Skócia · I. Eduárd angol király és Wales · Többet látni »

III. Károly brit király

III.

III. Károly brit király és Skócia · III. Károly brit király és Wales · Többet látni »

Ipari forradalom

Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.

Ipari forradalom és Skócia · Ipari forradalom és Wales · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Skócia · Második világháború és Wales · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Monarchia és Skócia · Monarchia és Wales · Többet látni »

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Nyugat-Európa és Skócia · Nyugat-Európa és Wales · Többet látni »

Paleozoikum

A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.

Paleozoikum és Skócia · Paleozoikum és Wales · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Római Birodalom és Skócia · Római Birodalom és Wales · Többet látni »

Szilur

A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.

Skócia és Szilur · Szilur és Wales · Többet látni »

VIII. Henrik angol király

VIII.

Skócia és VIII. Henrik angol király · VIII. Henrik angol király és Wales · Többet látni »

13. század

A 13.

13. század és Skócia · 13. század és Wales · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

18. század és Skócia · 18. század és Wales · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Skócia és Wales

Skócia 228 kapcsolatokat, ugyanakkor Wales 194. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 5.92% = 25 / (228 + 194).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Skócia és Wales. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »