Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: ÁFÉSZ, Budapest, Centrum Áruházak, Corvin Áruház, Demján Sándor, Gorsium, Közös vállalat, Kiskereskedelem, Magyarország, Rusznák Iván, S-Modell, Sas István, Skála Budapest Nagyáruház, Skála Metró, Takács Éva (modell), 1976, 1978, 1988, 1991.
ÁFÉSZ
Az ÁFÉSZ (teljes nevén: Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) a Kádár-korszak Magyarországán 1968-tól elterjedt belföldi kiskereskedelmi, mezőgazdasági felvásárlási és ellátási láncokat, továbbá egyéb szolgáltatásokat is üzemeltető állami tulajdonú gazdasági csoportok rendszere, amelyek elsősorban a vidéki élelmiszerboltokat és kisáruházakat üzemeltető szövetkezetek egységes neveként volt ismert.
Új!!: Skála-Coop és ÁFÉSZ · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Skála-Coop és Budapest · Többet látni »
Centrum Áruházak
A Centrum Áruházak Magyarország egyik legnagyobb áruházlánca volt az államszocialista időkben.
Új!!: Skála-Coop és Centrum Áruházak · Többet látni »
Corvin Áruház
A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt.
Új!!: Skála-Coop és Corvin Áruház · Többet látni »
Demján Sándor
Demján Sándor (Börvely, 1943. május 14. – Budapest, 2018. március 26.) állami díjas magyar üzletember, közgazdász.
Új!!: Skála-Coop és Demján Sándor · Többet látni »
Gorsium
Gorsium romterülete Decumanus Maximus, főutca Gorsium-Herculia Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete, amely a mai Tác település közigazgatási területén található, Székesfehérvártól körülbelül 10 kilométerre délre.
Új!!: Skála-Coop és Gorsium · Többet látni »
Közös vállalat
A közös vállalat a magyar jog szerint a rendszerváltás előtt a gazdasági társulás, majd a rendszerváltás után a gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező formája volt.
Új!!: Skála-Coop és Közös vállalat · Többet látni »
Kiskereskedelem
A kiskereskedelem a kereskedelem körébe tartozó gazdasági tevékenység, amelynek célja a fogyasztóknak való közvetlen eladással elsősorban a lakosság áruellátásának a biztosítása.
Új!!: Skála-Coop és Kiskereskedelem · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Skála-Coop és Magyarország · Többet látni »
Rusznák Iván
Rusznák Iván (Budapest, 1951.–) magyar gitáros, énekes, zeneszerző.
Új!!: Skála-Coop és Rusznák Iván · Többet látni »
S-Modell
#ÁTIRÁNYÍTÁS S-Modell (divatmárka).
Új!!: Skála-Coop és S-Modell · Többet látni »
Sas István
Sas István (Budapest, 1946. augusztus 16. – 2018. május 27.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, reklámpszichológus, műsorvezető, érdemes művész, nyolcszoros cannes-i díjnyertes.
Új!!: Skála-Coop és Sas István · Többet látni »
Skála Budapest Nagyáruház
Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház (1976) 1976. április 3-án a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása. Középen Demján Sándor igazgató A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása 1976. április 3-án A SKÁLA áruház bontása, 2007 szeptembere A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976.
Új!!: Skála-Coop és Skála Budapest Nagyáruház · Többet látni »
Skála Metró
A Skála Metró nagyáruházat Budapest VI.
Új!!: Skála-Coop és Skála Metró · Többet látni »
Takács Éva (modell)
Takács Éva devizaellenőr, magyar modell, manöken.
Új!!: Skála-Coop és Takács Éva (modell) · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Skála-Coop és 1976 · Többet látni »
1978
Nincs leírás.
Új!!: Skála-Coop és 1978 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Skála-Coop és 1988 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Skála-Coop és 1991 · Többet látni »
