Közötti hasonlóságok Sarrukín akkád király és Tengerföld
Sarrukín akkád király és Tengerföld 16 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Újbabiloni Birodalom, Asszírok, Az ókori Közel-Kelet kronológiája, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Elám, Eufrátesz, III. uri dinasztia, Ki (ékírás), Lagas, Mezopotámia, Nippur, Sumer, Sumer nyelv, Umma (település).
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Sarrukín akkád király · Akkád nyelv és Tengerföld ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király · Újbabiloni Birodalom és Tengerföld ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszírok és Sarrukín akkád király · Asszírok és Tengerföld ·
Az ókori Közel-Kelet kronológiája
Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete.
Az ókori Közel-Kelet kronológiája és Sarrukín akkád király · Az ókori Közel-Kelet kronológiája és Tengerföld ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király · Óbabiloni Birodalom és Tengerföld ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és Sarrukín akkád király · Babilon és Tengerföld ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és Sarrukín akkád király · Elám és Tengerföld ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és Sarrukín akkád király · Eufrátesz és Tengerföld ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király · III. uri dinasztia és Tengerföld ·
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Ki (ékírás) és Sarrukín akkád király · Ki (ékírás) és Tengerföld ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Lagas és Sarrukín akkád király · Lagas és Tengerföld ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Mezopotámia és Sarrukín akkád király · Mezopotámia és Tengerföld ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Nippur és Sarrukín akkád király · Nippur és Tengerföld ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Sarrukín akkád király és Sumer · Sumer és Tengerföld ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Sarrukín akkád király és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Tengerföld ·
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Sarrukín akkád király és Umma (település) · Tengerföld és Umma (település) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Sarrukín akkád király és Tengerföld
- Mi van a közös Sarrukín akkád király és Tengerföld
- Közötti hasonlóságok Sarrukín akkád király és Tengerföld
Összehasonlítását Sarrukín akkád király és Tengerföld
Sarrukín akkád király 101 kapcsolatokat, ugyanakkor Tengerföld 38. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 11.51% = 16 / (101 + 38).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sarrukín akkád király és Tengerföld. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: