Közötti hasonlóságok Sanghaj és Tiencsini koncessziós zónák
Sanghaj és Tiencsini koncessziós zónák 28 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Angol nyelv, Ausztria, Belgium, Csing-dinasztia, Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog), Egyesült Királyság, Hongkong, Japán, Japán Birodalom, Kína, Kínai Kommunista Párt, Koncessziós terület, Kulturális forradalom, Kuomintang, Magyarország, Mandzsúria, Második világháború, Ming-dinasztia, Olaszország, Pearl Harbor elleni japán támadás, Peking, Portugália, Simonoszeki béke, 11. század, 18. század, 19. század, 21. század.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Sanghaj · Amerikai Egyesült Államok és Tiencsini koncessziós zónák ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Sanghaj · Angol nyelv és Tiencsini koncessziós zónák ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Sanghaj · Ausztria és Tiencsini koncessziós zónák ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Belgium és Sanghaj · Belgium és Tiencsini koncessziós zónák ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Sanghaj · Csing-dinasztia és Tiencsini koncessziós zónák ·
Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)
''Kína – a királyok és császárok tortája'' című francia karikatúra, amely Kína felosztását mutatja a nagyhatalmak között. Balról Viktória brit királynő, II. Vilmos német császár, II. Miklós orosz cár, a francia Marianne (aki a francia–orosz szövetség miatt passzívan támogatja a cárt), Japánt pedig egy szamuráj karikatúrája ábrázolja. Háttérben a tiltakozó Csing szelleme Az egyenlőtlen szerződés nemzetközi jogi fogalma azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek a 19. században és a 20. század első felében főleg a nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Poroszország, Amerikai Egyesült Államok, Osztrák–Magyar Monarchia) és egyes elmaradottabb ázsiai államok (Kína, Japán, Korea) között jöttek létre.
Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog) és Sanghaj · Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog) és Tiencsini koncessziós zónák ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Sanghaj · Egyesült Királyság és Tiencsini koncessziós zónák ·
Hongkong
Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263 szigetből álló városállam, bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik.
Hongkong és Sanghaj · Hongkong és Tiencsini koncessziós zónák ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Japán és Sanghaj · Japán és Tiencsini koncessziós zónák ·
Japán Birodalom
A (ismertebb nevén a Japán Birodalom vagy Japán Császárság) 1867.
Japán Birodalom és Sanghaj · Japán Birodalom és Tiencsini koncessziós zónák ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Kína és Sanghaj · Kína és Tiencsini koncessziós zónák ·
Kínai Kommunista Párt
A Kínai Kommunista Párt (KKP) a Kínai Népköztársaság kormányzó pártja.
Kínai Kommunista Párt és Sanghaj · Kínai Kommunista Párt és Tiencsini koncessziós zónák ·
Koncessziós terület
A koncessziós terület vagy röviden koncesszió nemzetközi jogi értelemben olyan megállapodás, amelyben egy állam a saját területe egy részén a szuverenitásából fakadó bizonyos jogok gyakorlását átengedi egy másik államnak, vagy az általa támogatott jogi személynek engedi át.
Koncessziós terület és Sanghaj · Koncessziós terület és Tiencsini koncessziós zónák ·
Kulturális forradalom
A kínai kulturális forradalom, teljes hivatalos nevén Nagy Proletár Kulturális Forradalom (kínai nyelven 无产阶级文化大革命, vagy röviden 文革, pinjin, hangsúlyjelekkel: wéngé) a kínai kommunista vezetésen belüli, által kezdeményezett hatalmi harc volt 1966 és 1976 között, ami a bürokrácia elleni harc jegyében elsősorban a Kínai Kommunista Párt addigi intézményei, szervezete, funkcionáriusai ellen irányult.
Kulturális forradalom és Sanghaj · Kulturális forradalom és Tiencsini koncessziós zónák ·
Kuomintang
A Kuomintang zászlója a nap 12 sugarával (a tradicionális kínai 12 órás napra emlékeztetve), amely a haladást szimbolizálja. A Kuomintang egy politikai párt a Kínai Köztársaságban (rövidítve KMT, klasszikus kínai: 中國國民黨, egyszerűsített kínai: 中国国民党, pinjin: Zhōngguó Guómíndǎng, népszerű magyar: Csungkuo Kuomintang).
Kuomintang és Sanghaj · Kuomintang és Tiencsini koncessziós zónák ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Sanghaj · Magyarország és Tiencsini koncessziós zónák ·
Mandzsúria
Mandzsúria kiterjedése háromféle meghatározás szerint Mandzsúria (mandzsu: 10px, hagyományos kínai: 滿洲, egyszerűsített kínai: 满洲, pinjin: Mǎnzhōu) egy nagy kiterjedésű, saját történelemmel rendelkező földrajzi régió Északkelet-Ázsiában.
Mandzsúria és Sanghaj · Mandzsúria és Tiencsini koncessziós zónák ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Sanghaj · Második világháború és Tiencsini koncessziós zónák ·
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Ming-dinasztia és Sanghaj · Ming-dinasztia és Tiencsini koncessziós zónák ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Olaszország és Sanghaj · Olaszország és Tiencsini koncessziós zónák ·
Pearl Harbor elleni japán támadás
''Oklahoma'' csatahajót (egy japán repülőgépről fényképezve) A Pearl Harbor elleni japán támadás – avagy Pearl Harbor-i csata – a Japán Császári Haditengerészet által végrehajtott rajtaütésszerű légicsapás volt az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának Hawaii-szigeteken lévő fő támaszpontja ellen 1941.
Pearl Harbor elleni japán támadás és Sanghaj · Pearl Harbor elleni japán támadás és Tiencsini koncessziós zónák ·
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Peking és Sanghaj · Peking és Tiencsini koncessziós zónák ·
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Portugália és Sanghaj · Portugália és Tiencsini koncessziós zónák ·
Simonoszeki béke
A simonoszeki béke (japán nyelven: 下関条約) az első kínai–japán háborúnak vetett véget és 1895.
Sanghaj és Simonoszeki béke · Simonoszeki béke és Tiencsini koncessziós zónák ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Sanghaj · 11. század és Tiencsini koncessziós zónák ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Sanghaj · 18. század és Tiencsini koncessziós zónák ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Sanghaj · 19. század és Tiencsini koncessziós zónák ·
21. század
Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.
21. század és Sanghaj · 21. század és Tiencsini koncessziós zónák ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Sanghaj és Tiencsini koncessziós zónák
- Mi van a közös Sanghaj és Tiencsini koncessziós zónák
- Közötti hasonlóságok Sanghaj és Tiencsini koncessziós zónák
Összehasonlítását Sanghaj és Tiencsini koncessziós zónák
Sanghaj 299 kapcsolatokat, ugyanakkor Tiencsini koncessziós zónák 101. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 7.00% = 28 / (299 + 101).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sanghaj és Tiencsini koncessziós zónák. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: