Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Salamon zsidó király és Zsidó vallás
Salamon zsidó király és Zsidó vallás 10 közös dolog (a Uniópédia): Biblia, Dávid zsidó király, Héber Biblia, Héber nyelv, I. e. 10. század, Izrael, Jeruzsálem, Kánaán, Salamon temploma, Vörös-tenger.
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és Salamon zsidó király · Biblia és Zsidó vallás ·
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Salamon zsidó király · Dávid zsidó király és Zsidó vallás ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
Héber Biblia és Salamon zsidó király · Héber Biblia és Zsidó vallás ·
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Héber nyelv és Salamon zsidó király · Héber nyelv és Zsidó vallás ·
I. e. 10. század
A világ i. e. 1000 körül (angol nyelvű).
I. e. 10. század és Salamon zsidó király · I. e. 10. század és Zsidó vallás ·
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Izrael és Salamon zsidó király · Izrael és Zsidó vallás ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Salamon zsidó király · Jeruzsálem és Zsidó vallás ·
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Kánaán és Salamon zsidó király · Kánaán és Zsidó vallás ·
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Salamon temploma és Salamon zsidó király · Salamon temploma és Zsidó vallás ·
Vörös-tenger
Homokvihar a Vörös-tenger fölött A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el.
Salamon zsidó király és Vörös-tenger · Vörös-tenger és Zsidó vallás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Salamon zsidó király és Zsidó vallás
- Mi van a közös Salamon zsidó király és Zsidó vallás
- Közötti hasonlóságok Salamon zsidó király és Zsidó vallás
Összehasonlítását Salamon zsidó király és Zsidó vallás
Salamon zsidó király 34 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsidó vallás 167. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 4.98% = 10 / (34 + 167).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Salamon zsidó király és Zsidó vallás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
