Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Rügen és Saint-germaini béke (1679)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Rügen és Saint-germaini béke (1679)

Rügen vs. Saint-germaini béke (1679)

Rügen (latinul Rugia) Németországhoz tartozó sziget a Balti-tengerben, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. A saint-germaini békeszerződés vagy saint-germain-en-laye-i szerződés, amelyet a Gergely-naptár szerint 1679.

Közötti hasonlóságok Rügen és Saint-germaini béke (1679)

Rügen és Saint-germaini béke (1679) 6 közös dolog (a Uniópédia): Balti-tenger, Harmincéves háború, Német-római Birodalom, Stralsund, Svédország, Szczecin.

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Balti-tenger és Rügen · Balti-tenger és Saint-germaini béke (1679) · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Harmincéves háború és Rügen · Harmincéves háború és Saint-germaini béke (1679) · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Német-római Birodalom és Rügen · Német-római Birodalom és Saint-germaini béke (1679) · Többet látni »

Stralsund

Marienkirche Stralsund Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa.

Rügen és Stralsund · Saint-germaini béke (1679) és Stralsund · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Rügen és Svédország · Saint-germaini béke (1679) és Svédország · Többet látni »

Szczecin

Szczecin, IPA:; kasub nyelven: Sztetëno;, korábban Alten Stettin) Lengyelország egyik nagyvárosa, kikötő az Odera partján, 60 km-re a Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. A 2014. évi népszámlálás szerint a lakosság lélekszáma: 408 105.

Rügen és Szczecin · Saint-germaini béke (1679) és Szczecin · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Rügen és Saint-germaini béke (1679)

Rügen 38 kapcsolatokat, ugyanakkor Saint-germaini béke (1679) 87. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 4.80% = 6 / (38 + 87).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Rügen és Saint-germaini béke (1679). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: