Közötti hasonlóságok Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárdi csata (1664)
Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárdi csata (1664) 40 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Ausztria, Érsekújvár, Bajorország, Bánlaky József, Bécs, Bolgárok, Bottyán János, Csehország, Dragonyos, Dráva, Duna, Dunántúl, Erdélyi Fejedelemség, Francia Királyság, Franciaország, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Hajdúk, Horvátok, I. Lipót magyar király, Köpeczi Béla, Kurucok, Magyar Királyság, Nagyvárad, Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Románok, Szentgotthárd, Szerbek, ..., Szombathely, Tatárok, Török hódoltság, Török porta, Vas vármegye, Veszprém, XIV. Lajos francia király, Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zrínyi Péter. Bővíteni index (10 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A török kiűzése Magyarországról és Rákóczi-szabadságharc · A török kiűzése Magyarországról és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Rákóczi-szabadságharc · Ausztria és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Érsekújvár és Rákóczi-szabadságharc · Érsekújvár és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és Rákóczi-szabadságharc · Bajorország és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Bánlaky József
Doberdói Bánlaky József, 1931-ig Breit József (Lugos, 1863. február 14. – Üllő, 1945. október 12.) honvéd altábornagy, hadtörténész.
Bánlaky József és Rákóczi-szabadságharc · Bánlaky József és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Rákóczi-szabadságharc · Bécs és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Bolgárok és Rákóczi-szabadságharc · Bolgárok és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Bottyán János
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére.
Bottyán János és Rákóczi-szabadságharc · Bottyán János és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Rákóczi-szabadságharc · Csehország és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Dragonyos
A dragonyosok eredetileg gyalogoskatonák voltak, akik a csatában lóháton közlekedtek, de ha harcra került a sor, leszálltak, és gyalogszerrel hadakoztak.
Dragonyos és Rákóczi-szabadságharc · Dragonyos és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Dráva és Rákóczi-szabadságharc · Dráva és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Rákóczi-szabadságharc · Duna és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Rákóczi-szabadságharc · Dunántúl és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és Rákóczi-szabadságharc · Erdélyi Fejedelemség és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Francia Királyság
A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.
Francia Királyság és Rákóczi-szabadságharc · Francia Királyság és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Rákóczi-szabadságharc · Franciaország és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Rákóczi-szabadságharc · Habsburg Birodalom és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Rákóczi-szabadságharc · Habsburg-ház és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.
Hajdúk és Rákóczi-szabadságharc · Hajdúk és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Rákóczi-szabadságharc · Horvátok és Szentgotthárdi csata (1664) ·
I. Lipót magyar király
I.
I. Lipót magyar király és Rákóczi-szabadságharc · I. Lipót magyar király és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Köpeczi Béla
Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.
Köpeczi Béla és Rákóczi-szabadságharc · Köpeczi Béla és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Kurucok és Rákóczi-szabadságharc · Kurucok és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Rákóczi-szabadságharc · Magyar Királyság és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Nagyvárad és Rákóczi-szabadságharc · Nagyvárad és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Német-római Birodalom és Rákóczi-szabadságharc · Német-római Birodalom és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Oszmán Birodalom és Rákóczi-szabadságharc · Oszmán Birodalom és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Rákóczi-szabadságharc és Románok · Románok és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárd · Szentgotthárd és Szentgotthárdi csata (1664) ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Rákóczi-szabadságharc és Szerbek · Szentgotthárdi csata (1664) és Szerbek ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Rákóczi-szabadságharc és Szombathely · Szentgotthárdi csata (1664) és Szombathely ·
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Rákóczi-szabadságharc és Tatárok · Szentgotthárdi csata (1664) és Tatárok ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Rákóczi-szabadságharc és Török hódoltság · Szentgotthárdi csata (1664) és Török hódoltság ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Rákóczi-szabadságharc és Török porta · Szentgotthárdi csata (1664) és Török porta ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Rákóczi-szabadságharc és Vas vármegye · Szentgotthárdi csata (1664) és Vas vármegye ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Rákóczi-szabadságharc és Veszprém · Szentgotthárdi csata (1664) és Veszprém ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Rákóczi-szabadságharc és XIV. Lajos francia király · Szentgotthárdi csata (1664) és XIV. Lajos francia király ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Rákóczi-szabadságharc és Zala vármegye · Szentgotthárdi csata (1664) és Zala vármegye ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Rákóczi-szabadságharc és Zalaegerszeg · Szentgotthárdi csata (1664) és Zalaegerszeg ·
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Rákóczi-szabadságharc és Zrínyi Péter · Szentgotthárdi csata (1664) és Zrínyi Péter ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárdi csata (1664)
- Mi van a közös Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárdi csata (1664)
- Közötti hasonlóságok Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárdi csata (1664)
Összehasonlítását Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárdi csata (1664)
Rákóczi-szabadságharc 238 kapcsolatokat, ugyanakkor Szentgotthárdi csata (1664) 236. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 8.44% = 40 / (238 + 236).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Rákóczi-szabadságharc és Szentgotthárdi csata (1664). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: