Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Romániai magyar orvosi szakirodalom és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962)
Romániai magyar orvosi szakirodalom és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) 9 közös dolog (a Uniópédia): Brassó, Első világháború, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Orvosi Lap, Koleszár László, Kolozsvár, Magyar nyelv, Szeged, Szifilisz.
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Romániai magyar orvosi szakirodalom · Brassó és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Romániai magyar orvosi szakirodalom · Első világháború és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Erdélyi Múzeum-Egyesület és Romániai magyar orvosi szakirodalom · Erdélyi Múzeum-Egyesület és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Erdélyi Orvosi Lap
Erdélyi Orvosi Lap az első romániai magyar orvosi folyóirat.
Erdélyi Orvosi Lap és Romániai magyar orvosi szakirodalom · Erdélyi Orvosi Lap és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Koleszár László
Koleszár László (Kolozsvár, 1888. október 8. – Caracas, Venezuela, 1965. február 12.) sebészorvos, egyetemi magántanár, orvosi szakíró.
Koleszár László és Romániai magyar orvosi szakirodalom · Koleszár László és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár és Romániai magyar orvosi szakirodalom · Kolozsvár és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Romániai magyar orvosi szakirodalom · Magyar nyelv és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Romániai magyar orvosi szakirodalom és Szeged · Szeged és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
Szifilisz
A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj, bujakór, bujasenyv szexuális úton terjedő, idült lefolyású, fertőző nemi betegség.
Romániai magyar orvosi szakirodalom és Szifilisz · Szifilisz és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Romániai magyar orvosi szakirodalom és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962)
- Mi van a közös Romániai magyar orvosi szakirodalom és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962)
- Közötti hasonlóságok Romániai magyar orvosi szakirodalom és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962)
Összehasonlítását Romániai magyar orvosi szakirodalom és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962)
Romániai magyar orvosi szakirodalom 142 kapcsolatokat, ugyanakkor Veress Ferenc (orvos, 1877–1962) 29. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 5.26% = 9 / (142 + 29).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Romániai magyar orvosi szakirodalom és Veress Ferenc (orvos, 1877–1962). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
