Közötti hasonlóságok Románia és Romániai magyarok
Románia és Romániai magyarok 49 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Arad (Románia), Bánság, Bánsági svábok, Brassó, Bukarest, Csángók, Egyesült Nemzetek Szervezete, Első világháború, Erdély, Erdélyi Magyar Néppárt, Erdélyi szászok, Erdélyi-medence, Kárpátok, Kolozsvár, Kommunizmus, Magyar nyelv, Magyar Polgári Párt (Románia), Magyarok, Magyarország, Marosvásárhely, Máramaros, Második világháború, Moldova, Moldva (régió), Nacionalizmus, Nagybánya, Nagyvárad, Németek, Nicolae Ceaușescu, ..., Olaszország, Ortodox kereszténység, Román görögkatolikus egyház, Román nyelv, Román ortodox egyház, Romániai katolikus egyház, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Románok, Segesvár, Suceava megye, Szatmárnémeti, Székelyek, Szociáldemokrata Párt (Románia), Szovjetunió, Temesvár, Trianoni békeszerződés, Zsidók, 19. század, 1989-es romániai forradalom. Bővíteni index (19 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Románia · Amerikai Egyesült Államok és Romániai magyarok ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Románia · Arad (Románia) és Romániai magyarok ·
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Bánság és Románia · Bánság és Romániai magyarok ·
Bánsági svábok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bánáti svábok.
Bánsági svábok és Románia · Bánsági svábok és Romániai magyarok ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Románia · Brassó és Romániai magyarok ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Románia · Bukarest és Romániai magyarok ·
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Csángók és Románia · Csángók és Romániai magyarok ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és Románia · Egyesült Nemzetek Szervezete és Romániai magyarok ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Románia · Első világháború és Romániai magyarok ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Románia · Erdély és Romániai magyarok ·
Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (röviden EMNP) egy jobboldali, autonomista és keresztény-konzervatív elveket valló romániai magyar párt.
Erdélyi Magyar Néppárt és Románia · Erdélyi Magyar Néppárt és Romániai magyarok ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdélyi szászok és Románia · Erdélyi szászok és Romániai magyarok ·
Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.
Erdélyi-medence és Románia · Erdélyi-medence és Romániai magyarok ·
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Kárpátok és Románia · Kárpátok és Romániai magyarok ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár és Románia · Kolozsvár és Romániai magyarok ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Kommunizmus és Románia · Kommunizmus és Romániai magyarok ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Románia · Magyar nyelv és Romániai magyarok ·
Magyar Polgári Párt (Románia)
A Magyar Polgári Párt (MPP, románul Partidul Civic Maghiar) jobboldali magyar politikai párt Romániában.
Magyar Polgári Párt (Románia) és Románia · Magyar Polgári Párt (Románia) és Romániai magyarok ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Románia · Magyarok és Romániai magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Románia · Magyarország és Romániai magyarok ·
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Marosvásárhely és Románia · Marosvásárhely és Romániai magyarok ·
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Máramaros és Románia · Máramaros és Romániai magyarok ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Románia · Második világháború és Romániai magyarok ·
Moldova
Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.
Moldova és Románia · Moldova és Romániai magyarok ·
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Moldva (régió) és Románia · Moldva (régió) és Romániai magyarok ·
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Nacionalizmus és Románia · Nacionalizmus és Romániai magyarok ·
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Nagybánya és Románia · Nagybánya és Romániai magyarok ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Nagyvárad és Románia · Nagyvárad és Romániai magyarok ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Németek és Románia · Németek és Romániai magyarok ·
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Nicolae Ceaușescu és Románia · Nicolae Ceaușescu és Romániai magyarok ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Olaszország és Románia · Olaszország és Romániai magyarok ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Ortodox kereszténység és Románia · Ortodox kereszténység és Romániai magyarok ·
Román görögkatolikus egyház
A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.
Román görögkatolikus egyház és Románia · Román görögkatolikus egyház és Romániai magyarok ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Román nyelv és Románia · Román nyelv és Romániai magyarok ·
Román ortodox egyház
A román ortodox egyház (románul Biserica Ortodoxă Română, rövidítésben gyakran BOR) egy autokefál egyház az ortodox kereszténységen belül.
Román ortodox egyház és Románia · Román ortodox egyház és Romániai magyarok ·
Romániai katolikus egyház
A romániai katolikus egyház a Romániában található római katolikus, görögkatolikus és örmény katolikus egyházmegyék összességét jelöli.
Románia és Romániai katolikus egyház · Romániai katolikus egyház és Romániai magyarok ·
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Románia és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Romániai magyarok ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Románia és Románok · Romániai magyarok és Románok ·
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Románia és Segesvár · Romániai magyarok és Segesvár ·
Suceava megye
Suceava (magyarul: Szucsáva) Románia egyik megyéje, székhelye Szucsáva.
Románia és Suceava megye · Romániai magyarok és Suceava megye ·
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Románia és Szatmárnémeti · Romániai magyarok és Szatmárnémeti ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Románia és Székelyek · Romániai magyarok és Székelyek ·
Szociáldemokrata Párt (Románia)
A Szociáldemokrata Párt (románul Partidul Social Democrat, PSD) Románia egyik legnagyobb pártja.
Románia és Szociáldemokrata Párt (Románia) · Romániai magyarok és Szociáldemokrata Párt (Románia) ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Románia és Szovjetunió · Romániai magyarok és Szovjetunió ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Románia és Temesvár · Romániai magyarok és Temesvár ·
Trianoni békeszerződés
date.
Románia és Trianoni békeszerződés · Romániai magyarok és Trianoni békeszerződés ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Románia és Zsidók · Romániai magyarok és Zsidók ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Románia · 19. század és Romániai magyarok ·
1989-es romániai forradalom
Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt.
1989-es romániai forradalom és Románia · 1989-es romániai forradalom és Romániai magyarok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Románia és Romániai magyarok
- Mi van a közös Románia és Romániai magyarok
- Közötti hasonlóságok Románia és Romániai magyarok
Összehasonlítását Románia és Romániai magyarok
Románia 284 kapcsolatokat, ugyanakkor Romániai magyarok 352. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 7.70% = 49 / (284 + 352).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Románia és Romániai magyarok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: