Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Román nyelv és Visszaható névmás
Román nyelv és Visszaható névmás 30 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Alanyeset, Angol nyelv, Birtokos eset, Elöljáró, Eset (nyelvészet), Főnév, Felszólító mód, Francia nyelv, Grammatika, Határozatlan névmás, Igenév, Igenem, Jelző, Magánhangzó, Magyar nyelv, Melléknév, Mondattan, Névmás, Névutó, Rag, Részes eset, Segédige, Szám (nyelvészet), Szóképzés, Szókincs, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset.
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Alany (nyelvészet) és Román nyelv · Alany (nyelvészet) és Visszaható névmás ·
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Alanyeset és Román nyelv · Alanyeset és Visszaható névmás ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Román nyelv · Angol nyelv és Visszaható névmás ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Román nyelv · Birtokos eset és Visszaható névmás ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Román nyelv · Elöljáró és Visszaható névmás ·
Eset (nyelvészet)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Eset (nyelvészet) és Román nyelv · Eset (nyelvészet) és Visszaható névmás ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Román nyelv · Főnév és Visszaható névmás ·
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Felszólító mód és Román nyelv · Felszólító mód és Visszaható névmás ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Román nyelv · Francia nyelv és Visszaható névmás ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Grammatika és Román nyelv · Grammatika és Visszaható névmás ·
Határozatlan névmás
A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.
Határozatlan névmás és Román nyelv · Határozatlan névmás és Visszaható névmás ·
Igenév
Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.
Igenév és Román nyelv · Igenév és Visszaható névmás ·
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Igenem és Román nyelv · Igenem és Visszaható névmás ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Jelző és Román nyelv · Jelző és Visszaható névmás ·
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Magánhangzó és Román nyelv · Magánhangzó és Visszaható névmás ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar nyelv és Román nyelv · Magyar nyelv és Visszaható névmás ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Melléknév és Román nyelv · Melléknév és Visszaható névmás ·
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Mondattan és Román nyelv · Mondattan és Visszaható névmás ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Névmás és Román nyelv · Névmás és Visszaható névmás ·
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Névutó és Román nyelv · Névutó és Visszaható névmás ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Rag és Román nyelv · Rag és Visszaható névmás ·
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Részes eset és Román nyelv · Részes eset és Visszaható névmás ·
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Román nyelv és Segédige · Segédige és Visszaható névmás ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Román nyelv és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Visszaható névmás ·
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Román nyelv és Szóképzés · Szóképzés és Visszaható névmás ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Román nyelv és Szókincs · Szókincs és Visszaható névmás ·
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Román nyelv és Személy (nyelvészet) · Személy (nyelvészet) és Visszaható névmás ·
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Román nyelv és Személyes névmás · Személyes névmás és Visszaható névmás ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Román nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Tárgy (nyelvészet) és Visszaható névmás ·
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Román nyelv és Visszaható névmás
- Mi van a közös Román nyelv és Visszaható névmás
- Közötti hasonlóságok Román nyelv és Visszaható névmás
Összehasonlítását Román nyelv és Visszaható névmás
Román nyelv 225 kapcsolatokat, ugyanakkor Visszaható névmás 55. Ami közös bennük 30, a Jaccard index 10.71% = 30 / (225 + 55).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Román nyelv és Visszaható névmás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
