Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Román nyelv és Szinkópa (nyelvészet)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Román nyelv és Szinkópa (nyelvészet)

Román nyelv vs. Szinkópa (nyelvészet)

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül. A szinkópa (ÉrtSz. 1959–1962, szócikk.Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.Dubois 2002, 464. o.Bussmann 1998, 1162. o.Crystal 2008, 469. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Latran 2005, szócikk.

Közötti hasonlóságok Román nyelv és Szinkópa (nyelvészet)

Román nyelv és Szinkópa (nyelvészet) 20 közös dolog (a Uniópédia): Alanyeset, Angol nyelv, Birtokos eset, Főnév, Francia nyelv, Hangváltozás, Helyesírás, Jövevényszó, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Megszólító eset, Nyelvészet, Olasz nyelv, Rag, Szám (nyelvészet), Szótag, Sztenderd nyelvváltozat, Vulgáris latin.

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Alanyeset és Román nyelv · Alanyeset és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Román nyelv · Angol nyelv és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Birtokos eset és Román nyelv · Birtokos eset és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Főnév és Román nyelv · Főnév és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és Román nyelv · Francia nyelv és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Hangváltozás

A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.

Hangváltozás és Román nyelv · Hangváltozás és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Helyesírás

A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.

Helyesírás és Román nyelv · Helyesírás és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Jövevényszó és Román nyelv · Jövevényszó és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Latin nyelv és Román nyelv · Latin nyelv és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Magánhangzó és Román nyelv · Magánhangzó és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Magyar nyelv és Román nyelv · Magyar nyelv és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Mássalhangzó

A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.

Mássalhangzó és Román nyelv · Mássalhangzó és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Megszólító eset

Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.

Megszólító eset és Román nyelv · Megszólító eset és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Nyelvészet és Román nyelv · Nyelvészet és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Olasz nyelv és Román nyelv · Olasz nyelv és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Rag és Román nyelv · Rag és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Román nyelv és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Szótag

A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.

Román nyelv és Szótag · Szótag és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Román nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Szinkópa (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Vulgáris latin

A Római Birodalom területe A vulgáris latin (latinul sermo vulgaris, azaz „köznyelv”) hagyományos értelemben a Római Birodalom lakossága által a birodalom utolsó évszázadaiban használt – és feltehetően egészen a 6. századig viszonylag egységes – latin köznyelv változatainak (dialektusainak és szociolektusainak) összességét jelenti.

Román nyelv és Vulgáris latin · Szinkópa (nyelvészet) és Vulgáris latin · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Román nyelv és Szinkópa (nyelvészet)

Román nyelv 225 kapcsolatokat, ugyanakkor Szinkópa (nyelvészet) 59. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 7.04% = 20 / (225 + 59).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Román nyelv és Szinkópa (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »