Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Mondatrész és Román nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Mondatrész és Román nyelv

Mondatrész vs. Román nyelv

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze. A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Közötti hasonlóságok Mondatrész és Román nyelv

Mondatrész és Román nyelv 33 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Alárendelés (nyelvészet), Elöljáró, Eset (nyelvészet), Főmondat, Főnév, Főnévi igenév, Flektáló nyelv, Francia nyelv, Grammatika, Határozói igenév, Ige (nyelvészet), Igenév, Jelző, Kötőszó, Módosítószó, Megszólító eset, Mellékmondat, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondattan, Morféma, Névmás, Névszó, Névutó, Nyelvészet, Rag, Szókincs, Szószerkezet, Személy (nyelvészet), ..., Személyes névmás, Tárgy (nyelvészet), Viszonyszó. Bővíteni index (3 több) »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Alany (nyelvészet) és Mondatrész · Alany (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Alárendelés (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.

Alárendelés (nyelvészet) és Mondatrész · Alárendelés (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Elöljáró és Mondatrész · Elöljáró és Román nyelv · Többet látni »

Eset (nyelvészet)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.

Eset (nyelvészet) és Mondatrész · Eset (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Főmondat

A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.

Főmondat és Mondatrész · Főmondat és Román nyelv · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Főnév és Mondatrész · Főnév és Román nyelv · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Főnévi igenév és Mondatrész · Főnévi igenév és Román nyelv · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Flektáló nyelv és Mondatrész · Flektáló nyelv és Román nyelv · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és Mondatrész · Francia nyelv és Román nyelv · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Grammatika és Mondatrész · Grammatika és Román nyelv · Többet látni »

Határozói igenév

A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.

Határozói igenév és Mondatrész · Határozói igenév és Román nyelv · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Ige (nyelvészet) és Mondatrész · Ige (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Igenév

Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.

Igenév és Mondatrész · Igenév és Román nyelv · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Jelző és Mondatrész · Jelző és Román nyelv · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Kötőszó és Mondatrész · Kötőszó és Román nyelv · Többet látni »

Módosítószó

A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.

Módosítószó és Mondatrész · Módosítószó és Román nyelv · Többet látni »

Megszólító eset

Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.

Megszólító eset és Mondatrész · Megszólító eset és Román nyelv · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Mellékmondat és Mondatrész · Mellékmondat és Román nyelv · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Melléknév és Mondatrész · Melléknév és Román nyelv · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Mondat (nyelvészet) és Mondatrész · Mondat (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Mondattan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).

Mondatrész és Mondattan · Mondattan és Román nyelv · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Mondatrész és Morféma · Morféma és Román nyelv · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Mondatrész és Névmás · Névmás és Román nyelv · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Mondatrész és Névszó · Névszó és Román nyelv · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Mondatrész és Névutó · Névutó és Román nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Mondatrész és Nyelvészet · Nyelvészet és Román nyelv · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Mondatrész és Rag · Rag és Román nyelv · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Mondatrész és Szókincs · Román nyelv és Szókincs · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Mondatrész és Szószerkezet · Román nyelv és Szószerkezet · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Mondatrész és Személy (nyelvészet) · Román nyelv és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Mondatrész és Személyes névmás · Román nyelv és Személyes névmás · Többet látni »

Tárgy (nyelvészet)

A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Mondatrész és Tárgy (nyelvészet) · Román nyelv és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Viszonyszó

A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.

Mondatrész és Viszonyszó · Román nyelv és Viszonyszó · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Mondatrész és Román nyelv

Mondatrész 59 kapcsolatokat, ugyanakkor Román nyelv 225. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 11.62% = 33 / (59 + 225).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Mondatrész és Román nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »