34 kapcsolatok: Albert Einstein, Augusztus 8., Cambridge-i Egyetem, Colchester, Emeritus, Essex, Fekete lyuk, Filozófia, Fizikai Nobel-díj, Fizikai Wolf-díj, Fizikus, Gravitációs szingularitás, Hurok-kvantumgravitáció, Kozmológia, Kvantumgravitáció, Kvázikristály, Martin Gardner, Matematikus, Oliver Penrose, Order of Merit, Oxfordi Egyetem, Penrose-féle csempézés, Professor emeritus, Royal Society, Spinhálózat, Staar Gyula, Stephen Hawking, Téridő, Természet Világa, 1931, 1971, 1974, 1984, 1994.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Roger Penrose és Albert Einstein · Többet látni »
Augusztus 8.
Névnapok: László + Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor.
Új!!: Roger Penrose és Augusztus 8. · Többet látni »
Cambridge-i Egyetem
A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, a köznyelvben gyakran Cambridge University vagy Cambridge) állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában.
Új!!: Roger Penrose és Cambridge-i Egyetem · Többet látni »
Colchester
Colchester város az Egyesült Királyságban, Délkelet-Angliában, Essex megyében.
Új!!: Roger Penrose és Colchester · Többet látni »
Emeritus
Az emeritus nyugalmazott professzorok, püspökök vagy egyéb tisztségű személyek címében használatos melléknév.
Új!!: Roger Penrose és Emeritus · Többet látni »
Essex
Essex (kiejtése ˈɛsɨks) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje az East of England régióban.
Új!!: Roger Penrose és Essex · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Roger Penrose és Fekete lyuk · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Roger Penrose és Filozófia · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Roger Penrose és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Fizikai Wolf-díj
A Wolf Alapítvány emblémája A fizikai Wolf-díj egyike az évente kiosztott Wolf-díjaknak.
Új!!: Roger Penrose és Fizikai Wolf-díj · Többet látni »
Fizikus
Isaac Newton, az újkori fizika egyik úttörője A fizikus természettudományi kutató, aki a kutatómunkáját az anyagi világ struktúrájának, viselkedésének, törvényszerűségeinek feltárása céljából elsősorban, de nem kizárólag a fizika tudományágának ismeretei, módszertana és megállapított törvényszerűségei alapján végzi.
Új!!: Roger Penrose és Fizikus · Többet látni »
Gravitációs szingularitás
Az általános relativitáselmélet gravitációs szingularitás kialakulását, egyben a téridő végtelen görbületét jósolja a fekete lyuknak is nevezett, extrém nagy tömegű, extrém nagy gravitációjú égitestek közvetlen közelében Gravitációs szingularitásról akkor beszélünk, amikor a gravitációs mezőt leíró modellben a koordináta-rendszertől függetlenül végtelen mennyiségek jelennek meg.
Új!!: Roger Penrose és Gravitációs szingularitás · Többet látni »
Hurok-kvantumgravitáció
A hurok-kvantumgravitáció (LQG), más néven hurokgravitáció és kvantumgeometria a téridőre vonatkozó kvantumelmélet, amely megkísérli összeegyeztetni a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet látszólag inkompatibilis elméletét.
Új!!: Roger Penrose és Hurok-kvantumgravitáció · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Roger Penrose és Kozmológia · Többet látni »
Kvantumgravitáció
A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.
Új!!: Roger Penrose és Kvantumgravitáció · Többet látni »
Kvázikristály
Penrose-csempe és a kvázikristályszerkezet összefüggése Egy kvázikristály atomszerkezetének modellje A kvázikristály átmenet a kristályos szerkezetű anyagok és az amorf (üvegszerű, nem kristályos szerkezetű) anyagok között.
Új!!: Roger Penrose és Kvázikristály · Többet látni »
Martin Gardner
Martin Gardner (Tulsa, Oklahoma, 1914. október 21. – Norman, Oklahoma, 2010. május 22.) amerikai matematikus, matematikai ismeretterjesztő író.
Új!!: Roger Penrose és Martin Gardner · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Roger Penrose és Matematikus · Többet látni »
Oliver Penrose
Oliver Penrose PhD (Marylebone, London, 1929. június 6. –) brit matematikus, elméleti fizikus, egyetemi tanár, a Royal Society tagja (FRS), az Edinburgh-i Royal Society tagja (FRSE), sakkversenyző.
Új!!: Roger Penrose és Oliver Penrose · Többet látni »
Order of Merit
Az Order of Merit Nagy-Britanniában adományozott rendjel,Cambridge Enciklopédia, Maecenas kiadó, 1992, 1048.
Új!!: Roger Penrose és Order of Merit · Többet látni »
Oxfordi Egyetem
Az Oxfordi Egyetem (angolul University of Oxford vagy csak egyszerűen Oxford) Angliában, Oxfordshire központjában, Oxfordban működő egyetem.
Új!!: Roger Penrose és Oxfordi Egyetem · Többet látni »
Penrose-féle csempézés
Penrose ötszöges csempéi A Penrose-féle csempézés az aperiodikus csempehalmazok (illetve az azokkal való csempézések) egy olyan csoportja, amit Roger Penrose (és tőle függetlenül Robert Ammann) fedezett fel.
Új!!: Roger Penrose és Penrose-féle csempézés · Többet látni »
Professor emeritus
A professor emeritus vagy női oktató esetén professor emerita (ejtsd: professzor emeritusz) latin kifejezés a legtöbb országban nyugalomba vonult professzort jelent.
Új!!: Roger Penrose és Professor emeritus · Többet látni »
Royal Society
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.
Új!!: Roger Penrose és Royal Society · Többet látni »
Spinhálózat
A fizikában a spinhálózat egyfajta diagram, amelyet arra használnak a kvantummechanikában, hogy megjelenítse az állapotokat, valamint a részecskék és a tér közötti egymásra hatást.
Új!!: Roger Penrose és Spinhálózat · Többet látni »
Staar Gyula
Staar Gyula (Lajosmizse, 1944. június 21. –) matematika–fizika szakos tanár, tudományos újságíró, a Természet Világa szerkesztője (1974–1989), főszerkesztője (1990–2017), az Élet és Tudomány főszerkesztő-helyettese (1989–1990), a Tudományos Újságírók Klubjának alapító tagja.
Új!!: Roger Penrose és Staar Gyula · Többet látni »
Stephen Hawking
Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – Cambridge, 2018. március 14.) vezető angol elméleti fizikus.
Új!!: Roger Penrose és Stephen Hawking · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Roger Penrose és Téridő · Többet látni »
Természet Világa
A Természet Világa a világ egyik legrégebbi tudományos folyóirata, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta jelentet meg.
Új!!: Roger Penrose és Természet Világa · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Roger Penrose és 1931 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Roger Penrose és 1971 · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Roger Penrose és 1974 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Roger Penrose és 1984 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Roger Penrose és 1994 · Többet látni »