Közötti hasonlóságok Rendszerváltás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége
Rendszerváltás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége 29 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 3., Beszélő, Budapest, December 2., Demszky Gábor, Ellenzéki Kerekasztal, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Göncz Árpád, Június 7., Jurta Színház, Kis János (filozófus), Magyar Demokrata Fórum, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Monori találkozó, Négyigenes népszavazás, Népszabadság, November 26., Országgyűlés, Pozsgay Imre, Sólyom László (jogász), Szamizdat, Tamás Gáspár Miklós, Tölgyessy Péter, 1956-os forradalom, 1990-es magyarországi országgyűlési választás.
Augusztus 3.
Névnapok: Hermina + Ágost, Ágosta, Augusztusz, Bennó, Haralda, Harmat, Harmatka, István, Kamélia, Kendra, Kim, Kimberli, Kira, Kirilla, Lida, Lígia, Mirtill, Nikodémia, Nikodémusz, Stefán, Tea, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Thea, Tíria.
Augusztus 3. és Rendszerváltás Magyarországon · Augusztus 3. és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Beszélő
A Beszélő liberális politikai és kulturális folyóirat volt, mely 1981 októberétől 2012 decemberéig jelent meg, a 80-as években végig szamizdatként, azaz illegális publikációként, mint a Kádár-korszak első és legtekintélyesebb cenzúrázatlan folyóirata.
Beszélő és Rendszerváltás Magyarországon · Beszélő és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Rendszerváltás Magyarországon · Budapest és Szabad Demokraták Szövetsége ·
December 2.
Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.
December 2. és Rendszerváltás Magyarországon · December 2. és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Demszky Gábor
Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.
Demszky Gábor és Rendszerváltás Magyarországon · Demszky Gábor és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Ellenzéki Kerekasztal
Az Ellenzéki Kerekasztal vagy EKA a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzék egyeztető fóruma volt.
Ellenzéki Kerekasztal és Rendszerváltás Magyarországon · Ellenzéki Kerekasztal és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Rendszerváltás Magyarországon · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Göncz Árpád
Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.
Göncz Árpád és Rendszerváltás Magyarországon · Göncz Árpád és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
Június 7. és Rendszerváltás Magyarországon · Június 7. és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Jurta Színház
A Jurta Színház 1987-ben nyílt meg a Népligetben, tervezői Szabó Ottó, Koffler Antal és Csertus Ferenc.
Jurta Színház és Rendszerváltás Magyarországon · Jurta Színház és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Kis János (filozófus)
Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) magyar liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke.
Kis János (filozófus) és Rendszerváltás Magyarországon · Kis János (filozófus) és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Magyar Demokrata Fórum és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar Demokrata Fórum és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012.
Magyar Köztársaság (1989–) és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar Köztársaság (1989–) és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Magyar Szocialista Munkáspárt és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar Szocialista Munkáspárt és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Magyar Szocialista Párt és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar Szocialista Párt és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyarország 1957–1989 között
Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.
Magyarország 1957–1989 között és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország 1957–1989 között és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Monori találkozó
A monori találkozó a monorierdei kempingben 1985.
Monori találkozó és Rendszerváltás Magyarországon · Monori találkozó és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Négyigenes népszavazás
A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.
Négyigenes népszavazás és Rendszerváltás Magyarországon · Négyigenes népszavazás és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Népszabadság
A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.
Népszabadság és Rendszerváltás Magyarországon · Népszabadság és Szabad Demokraták Szövetsége ·
November 26.
Névnapok: Virág + Atanáz, Berengár, Ciklámen, Konor, Konrád, Kurt, Lénárd, Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid, Milos, Péter, Pető, Szilveszter, Viktorina.
November 26. és Rendszerváltás Magyarországon · November 26. és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Országgyűlés és Rendszerváltás Magyarországon · Országgyűlés és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Pozsgay Imre
Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – Budapest, 2016. március 25.) politikus, egyetemi tanár, az MDP (1950–1956), az MSZMP (1956–1989), az MSZP (1989–1991) tagja, a Nemzeti Demokrata Szövetség alapító ügyvezetője, majd elnöke volt a párt feloszlásáig (1991–1996).
Pozsgay Imre és Rendszerváltás Magyarországon · Pozsgay Imre és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Sólyom László (jogász)
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Rendszerváltás Magyarországon és Sólyom László (jogász) · Sólyom László (jogász) és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Szamizdat
Orosz szamizdat kiadványok A szamizdat illegális kiadvány a kommunista rendszerekben, amelyet azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését.
Rendszerváltás Magyarországon és Szamizdat · Szabad Demokraták Szövetsége és Szamizdat ·
Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós, beceneve: TGM (Kolozsvár, 1948. november 28. – Budapest, 2023. január 15.), erdélyi magyar származású marxista filozófus, politikus, köz- és újságíró, egyetemi oktató, az ezredforduló magyar filozófiájának legnagyobb hatású, nemzetközileg ismert és elismert alakja.
Rendszerváltás Magyarországon és Tamás Gáspár Miklós · Szabad Demokraták Szövetsége és Tamás Gáspár Miklós ·
Tölgyessy Péter
Tölgyessy Péter (Esztergom, 1957. szeptember 15. –) magyar jogász, politológus, politikus.
Rendszerváltás Magyarországon és Tölgyessy Péter · Szabad Demokraták Szövetsége és Tölgyessy Péter ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Rendszerváltás Magyarországon · 1956-os forradalom és Szabad Demokraták Szövetsége ·
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Rendszerváltás Magyarországon · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Rendszerváltás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége
- Mi van a közös Rendszerváltás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége
- Közötti hasonlóságok Rendszerváltás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége
Összehasonlítását Rendszerváltás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége
Rendszerváltás Magyarországon 248 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabad Demokraták Szövetsége 157. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 7.16% = 29 / (248 + 157).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Rendszerváltás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: