Közötti hasonlóságok Reformáció és Református egyházak
Reformáció és Református egyházak 25 közös dolog (a Uniópédia): Bázel, Bern, Egyház, Evangélikus kereszténység, Franciaország, Genf, Hugenották, Kálvin János, Kálvinizmus, Keresztség, Luther Márton, Magyarok, Magyarország, Martin Bucer, Méliusz Juhász Péter, Megigazulás, Püspök, Philipp Melanchthon, Predesztináció, Protestantizmus, Svájc, Ulrich Zwingli, Unitarizmus, Zürich, 16. század.
Bázel
Bázel Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város.
Bázel és Reformáció · Bázel és Református egyházak ·
Bern
Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.
Bern és Reformáció · Bern és Református egyházak ·
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Egyház és Reformáció · Egyház és Református egyházak ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Reformáció · Evangélikus kereszténység és Református egyházak ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Reformáció · Franciaország és Református egyházak ·
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Genf és Reformáció · Genf és Református egyházak ·
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
Hugenották és Reformáció · Hugenották és Református egyházak ·
Kálvin János
Kálvin János (franciául: Jean Calvin; latinul Ioannes Calvinus; Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.
Kálvin János és Reformáció · Kálvin János és Református egyházak ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Kálvinizmus és Reformáció · Kálvinizmus és Református egyházak ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Keresztség és Reformáció · Keresztség és Református egyházak ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Luther Márton és Reformáció · Luther Márton és Református egyházak ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyarok és Reformáció · Magyarok és Református egyházak ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Reformáció · Magyarország és Református egyházak ·
Martin Bucer
Martin Bucer (Schlettstadt, Elzász, 1491. november 11. – Cambridge, 1551. február 28.) strasbourgi székhelyű német protestáns reformátor, aki hatással volt a lutheránus, kálvinista és anglikán tanokra és gyakorlatokra.
Martin Bucer és Reformáció · Martin Bucer és Református egyházak ·
Méliusz Juhász Péter
Méliusz Juhász Péter: ''Magyar prédikációk'' (Debrecen 1563) Méliusz Juhász Péter, más néven Horhi Juhász Péter, Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter (Horhi Somogy vármegye, a törökök elpusztították, 1532. – Debrecen, 1572. december 15.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1561-től haláláig, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
Méliusz Juhász Péter és Reformáció · Méliusz Juhász Péter és Református egyházak ·
Megigazulás
A megigazulás (átírva: dikaióma) keresztény teológiai fogalom.
Megigazulás és Reformáció · Megigazulás és Református egyházak ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Püspök és Reformáció · Püspök és Református egyházak ·
Philipp Melanchthon
Philipp Melanchthon (ejtsd: filip melankton), született Philipp Schwartzerdt (Bretten (Pfalz), 1497. február 16. – Wittenberg, 1560. április 19.) német teológus, reformátor, Luther Márton munkatársa.
Philipp Melanchthon és Reformáció · Philipp Melanchthon és Református egyházak ·
Predesztináció
A predesztináció latin szó, jelentése: előre elrendelés, eleve elrendelés.
Predesztináció és Reformáció · Predesztináció és Református egyházak ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Protestantizmus és Reformáció · Protestantizmus és Református egyházak ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Reformáció és Svájc · Református egyházak és Svájc ·
Ulrich Zwingli
Ulrich Zwingli (ejtsd: ulrih cvingli; keresztneve Huldrych vagy Huldreich alakban is előfordul), (Wildhaus, Sankt Gallen kanton, 1484. január 1. – Kappel am Albis, Zürich kanton, 1531. október 11.) svájci reformátor, a református egyház egyik alapítója.
Reformáció és Ulrich Zwingli · Református egyházak és Ulrich Zwingli ·
Unitarizmus
Az unitarizmus vagy unitarianizmus vagy másképp unitárius vallás részben egy szentháromsági istenképet elutasító teológiai irányzat (antitrinitarizmus), továbbá egy olyan vallási mozgalom, amely ebből a felfogásból alakult ki.
Reformáció és Unitarizmus · Református egyházak és Unitarizmus ·
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.
Reformáció és Zürich · Református egyházak és Zürich ·
16. század
A 16.
16. század és Reformáció · 16. század és Református egyházak ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Reformáció és Református egyházak
- Mi van a közös Reformáció és Református egyházak
- Közötti hasonlóságok Reformáció és Református egyházak
Összehasonlítását Reformáció és Református egyházak
Reformáció 275 kapcsolatokat, ugyanakkor Református egyházak 53. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 7.62% = 25 / (275 + 53).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Reformáció és Református egyházak. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: