Közötti hasonlóságok Pókmajomfélék és Vörös bőgőmajom
Pókmajomfélék és Vörös bőgőmajom 22 közös dolog (a Uniópédia): Állatok, Bőgőmajomformák, Bernard Germain de Lacépède, Család (rendszertan), Csuklyásmajomfélék, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Euarchontoglires, Faj, Farok, Főemlősök, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gyümölcs, Hímnem (biológia), Levél (botanika), Majomalkatúak, Méhlepényesek, Nőnem (biológia), Orrtükör nélküliek, Osztály (rendszertan), Rend (rendszertan).
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Állatok és Pókmajomfélék · Állatok és Vörös bőgőmajom ·
Bőgőmajomformák
Bőgőmajom koponyája és magzata A bőgőmajomformák vagy röviden bőgőmajmok (Alouattinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjába tartozó alcsalád.
Bőgőmajomformák és Pókmajomfélék · Bőgőmajomformák és Vörös bőgőmajom ·
Bernard Germain de Lacépède
Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.
Bernard Germain de Lacépède és Pókmajomfélék · Bernard Germain de Lacépède és Vörös bőgőmajom ·
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Család (rendszertan) és Pókmajomfélék · Család (rendszertan) és Vörös bőgőmajom ·
Csuklyásmajomfélék
A csuklyásmajomfélék (Cebidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a főemlősök (Primates) rendjébe tartozó család.
Csuklyásmajomfélék és Pókmajomfélék · Csuklyásmajomfélék és Vörös bőgőmajom ·
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Elevenszülő emlősök és Pókmajomfélék · Elevenszülő emlősök és Vörös bőgőmajom ·
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Emlősök és Pókmajomfélék · Emlősök és Vörös bőgőmajom ·
Euarchontoglires
Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Euarchontoglires és Pókmajomfélék · Euarchontoglires és Vörös bőgőmajom ·
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Faj és Pókmajomfélék · Faj és Vörös bőgőmajom ·
Farok
skorpió farka A farok az állatok hátsó testrésze; a szó általánosságban a torzó egy egyedi, hajlékony függelékére utal.
Farok és Pókmajomfélék · Farok és Vörös bőgőmajom ·
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Főemlősök és Pókmajomfélék · Főemlősök és Vörös bőgőmajom ·
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Gerincesek és Pókmajomfélék · Gerincesek és Vörös bőgőmajom ·
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Gerinchúrosok és Pókmajomfélék · Gerinchúrosok és Vörös bőgőmajom ·
Gyümölcs
A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Gyümölcs és Pókmajomfélék · Gyümölcs és Vörös bőgőmajom ·
Hímnem (biológia)
Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Hímnem (biológia) és Pókmajomfélék · Hímnem (biológia) és Vörös bőgőmajom ·
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Levél (botanika) és Pókmajomfélék · Levél (botanika) és Vörös bőgőmajom ·
Majomalkatúak
A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.
Majomalkatúak és Pókmajomfélék · Majomalkatúak és Vörös bőgőmajom ·
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Méhlepényesek és Pókmajomfélék · Méhlepényesek és Vörös bőgőmajom ·
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Nőnem (biológia) és Pókmajomfélék · Nőnem (biológia) és Vörös bőgőmajom ·
Orrtükör nélküliek
Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).
Orrtükör nélküliek és Pókmajomfélék · Orrtükör nélküliek és Vörös bőgőmajom ·
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Osztály (rendszertan) és Pókmajomfélék · Osztály (rendszertan) és Vörös bőgőmajom ·
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Pókmajomfélék és Rend (rendszertan) · Rend (rendszertan) és Vörös bőgőmajom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Pókmajomfélék és Vörös bőgőmajom
- Mi van a közös Pókmajomfélék és Vörös bőgőmajom
- Közötti hasonlóságok Pókmajomfélék és Vörös bőgőmajom
Összehasonlítását Pókmajomfélék és Vörös bőgőmajom
Pókmajomfélék 48 kapcsolatokat, ugyanakkor Vörös bőgőmajom 37. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 25.88% = 22 / (48 + 37).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Pókmajomfélék és Vörös bőgőmajom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: