Pákh Albert és Petőfi Sándor

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Pákh Albert és Petőfi Sándor

Pákh Albert vs. Petőfi Sándor

Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője. Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Arany János (költő) és Pákh Albert · Arany János (költő) és Petőfi Sándor · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Fiumei Úti Sírkert és Pákh Albert · Fiumei Úti Sírkert és Petőfi Sándor · Többet látni »

Gyulai Pál (irodalomtörténész)

Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.

Gyulai Pál (irodalomtörténész) és Pákh Albert · Gyulai Pál (irodalomtörténész) és Petőfi Sándor · Többet látni »

Igló

A belváros Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található Münnich Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története. Igló, 1896 Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, németül Zipser Neudorf, lengyelül Spiska Nowa Wieś, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásának székhelye.

Igló és Pákh Albert · Igló és Petőfi Sándor · Többet látni »

Izsó Miklós (szobrász)

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Izsó Miklós (szobrász) és Pákh Albert · Izsó Miklós (szobrász) és Petőfi Sándor · Többet látni »

Kazinczy Gábor (politikus)

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 18. – Bánfalva, 1864. április 18.) magyar országgyűlési képviselő, publicista, műfordító, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Kazinczy Gábor (politikus) és Pákh Albert · Kazinczy Gábor (politikus) és Petőfi Sándor · Többet látni »

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Kisfaludy Társaság és Pákh Albert · Kisfaludy Társaság és Petőfi Sándor · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Magyar Tudományos Akadémia és Pákh Albert · Magyar Tudományos Akadémia és Petőfi Sándor · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Miskolc és Pákh Albert · Miskolc és Petőfi Sándor · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Olasz nyelv és Pákh Albert · Olasz nyelv és Petőfi Sándor · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Pákh Albert és Pest (történelmi település) · Pest (történelmi település) és Petőfi Sándor · Többet látni »

Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)

A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.

Pákh Albert és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) és Petőfi Sándor · Többet látni »

Rozsnyó

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.

Pákh Albert és Rozsnyó · Petőfi Sándor és Rozsnyó · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Pákh Albert és Selmecbánya · Petőfi Sándor és Selmecbánya · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Pákh Albert és Sopron · Petőfi Sándor és Sopron · Többet látni »

Tompa Mihály

Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).

Pákh Albert és Tompa Mihály · Petőfi Sándor és Tompa Mihály · Többet látni »