Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Prímszámok és Számelmélet
Prímszámok és Számelmélet 17 közös dolog (a Uniópédia): A számelmélet alaptétele, Absztrakt algebra, Algebrai számelmélet, Carl Friedrich Gauss, Dirichlet-tétel, Egész számok, Goldbach-sejtés, Gyűrű (matematika), Ikerprím-sejtés, Kriptográfia, Matematika, Oszthatóság, Prímszámtétel, Prímteszt, Relatív prímek, Riemann-sejtés, Természetes számok.
A számelmélet alaptétele
Carl Friedrich Gauss számelméleti remekművének címlapja 1801-ből A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára.
A számelmélet alaptétele és Prímszámok · A számelmélet alaptétele és Számelmélet ·
Absztrakt algebra
Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.
Absztrakt algebra és Prímszámok · Absztrakt algebra és Számelmélet ·
Algebrai számelmélet
Az algebrai számelmélet a számelmélet és így a matematika egy részterülete.
Algebrai számelmélet és Prímszámok · Algebrai számelmélet és Számelmélet ·
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Carl Friedrich Gauss és Prímszámok · Carl Friedrich Gauss és Számelmélet ·
Dirichlet-tétel
A számelméletben L. Dirichlet nevezetes tétele azt állítja, hogy minden a, a+q, a+2q, a+3q,\dots számtani sorozatban végtelen sok prím van, feltéve, hogy a és q>0 relatív prímek.
Dirichlet-tétel és Prímszámok · Dirichlet-tétel és Számelmélet ·
Egész számok
Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.
Egész számok és Prímszámok · Egész számok és Számelmélet ·
Goldbach-sejtés
A Goldbach-sejtés azt mondja ki, hogy (I.) Minden 2-nél nagyobb páros szám előáll két prímszám összegeként. (II.) Minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll három prímszám összegeként.
Goldbach-sejtés és Prímszámok · Goldbach-sejtés és Számelmélet ·
Gyűrű (matematika)
Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.
Gyűrű (matematika) és Prímszámok · Gyűrű (matematika) és Számelmélet ·
Ikerprím-sejtés
Ikerprím-sejtésnek nevezik azt a sejtést, hogy végtelen sok olyan p prímszám van, amire p+2 is prím.
Ikerprím-sejtés és Prímszámok · Ikerprím-sejtés és Számelmélet ·
Kriptográfia
A kriptográfia (ógörög eredetű kif., κρυπτός (kryptós).
Kriptográfia és Prímszámok · Kriptográfia és Számelmélet ·
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Matematika és Prímszámok · Matematika és Számelmélet ·
Oszthatóság
Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja.
Oszthatóság és Prímszámok · Oszthatóság és Számelmélet ·
Prímszámtétel
A prímszámtétel a prímszámok eloszlását írja le.
Prímszámok és Prímszámtétel · Prímszámtétel és Számelmélet ·
Prímteszt
Prímteszten a matematikában vagy informatikában olyan (determinisztikus) algoritmust vagy indeterminisztikus (például valószínűség-elméleti) módszereket is megengedő eljárást értünk, melynek ismeretében bármely adott egész számról, vagy csak bizonyos típusú számokról (véges sok lépésben) el tudjuk dönteni, hogy prímszám-e, vagy pedig összetett.
Prímszámok és Prímteszt · Prímteszt és Számelmélet ·
Relatív prímek
A matematikában az a és b egész számok esetén azt mondjuk, hogy az a a b-hez relatív prím, vagy egyszerűen a és b relatív prímek, ha az 1-en és −1-en kívül nincs más közös osztójuk.
Prímszámok és Relatív prímek · Relatív prímek és Számelmélet ·
Riemann-sejtés
A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja).
Prímszámok és Riemann-sejtés · Riemann-sejtés és Számelmélet ·
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Prímszámok és Természetes számok · Számelmélet és Természetes számok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Prímszámok és Számelmélet
- Mi van a közös Prímszámok és Számelmélet
- Közötti hasonlóságok Prímszámok és Számelmélet
Összehasonlítását Prímszámok és Számelmélet
Prímszámok 105 kapcsolatokat, ugyanakkor Számelmélet 60. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 10.30% = 17 / (105 + 60).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Prímszámok és Számelmélet. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
