Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Prágai vár és Szobrok a Károly hídon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Prágai vár és Szobrok a Károly hídon

Prágai vár vs. Szobrok a Károly hídon

A prágai vár Prága ősi erőssége és egyben legrégebben lakott része, a cseh főváros egyik történelmi negyede. A prágai Károly híd az UNESCO világörökség része.

Közötti hasonlóságok Prágai vár és Szobrok a Károly hídon

Prágai vár és Szobrok a Károly hídon 14 közös dolog (a Uniópédia): Óváros (Prága), Barokk, Harmincéves háború, I. Ferenc József magyar király, I. Vencel cseh fejedelem, IV. Vencel cseh király, Kisoldal, Neogótika, Nepomuki Szent János, Prága, Prágai főegyházmegye, Szűz Mária, Szent Ludmilla, Szent Vitus.

Óváros (Prága)

Az Óvárosi tér a Týn-templommal A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része.

Óváros (Prága) és Prágai vár · Óváros (Prága) és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Barokk és Prágai vár · Barokk és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Harmincéves háború és Prágai vár · Harmincéves háború és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

I. Ferenc József magyar király és Prágai vár · I. Ferenc József magyar király és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

I. Vencel cseh fejedelem

I.

I. Vencel cseh fejedelem és Prágai vár · I. Vencel cseh fejedelem és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

IV. Vencel cseh király

IV.

IV. Vencel cseh király és Prágai vár · IV. Vencel cseh király és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Kisoldal

A Kisoldal (csehül: Malá Strana) a cseh főváros egyik történelmi, Prága 1784-es létrehozásában részt vevő városrésze.

Kisoldal és Prágai vár · Kisoldal és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Neogótika

A londoni Tower Bridge bizánci elemek is előfordulnak Az Országház épülete A neogótika (magyarul: újgótika) az első romantikus építészeti stílusirányzat, mely tisztán a gótika stíluselemeiből táplálkozik.

Neogótika és Prágai vár · Neogótika és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Nepomuki Szent János

Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.

Nepomuki Szent János és Prágai vár · Nepomuki Szent János és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Prága és Prágai vár · Prága és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Prágai főegyházmegye

A Prágai főegyházmegye a római katolikus egyház főegyházmegyéje Csehországban, a cseh egyháztartomány része.

Prágai főegyházmegye és Prágai vár · Prágai főegyházmegye és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Szűz Mária

Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.

Prágai vár és Szűz Mária · Szobrok a Károly hídon és Szűz Mária · Többet látni »

Szent Ludmilla

Szent Ludmilla (Mělník, 860 körül – Tetín, 921. szeptember 15.) vértanú, Csehország fejedelemnéje, az özvegyek, a hercegnők és az áttérők védőszentje.

Prágai vár és Szent Ludmilla · Szent Ludmilla és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

Szent Vitus

Szent Vitus vagy Szent Vid (Mazara del Vallo, 3. század vége – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje.

Prágai vár és Szent Vitus · Szent Vitus és Szobrok a Károly hídon · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Prágai vár és Szobrok a Károly hídon

Prágai vár 143 kapcsolatokat, ugyanakkor Szobrok a Károly hídon 96. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 5.86% = 14 / (143 + 96).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Prágai vár és Szobrok a Károly hídon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »