Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház
Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház 34 közös dolog (a Uniópédia): Barokk, Csehország, Fehérhegyi csata, Gótika, Hétéves háború, I. Bořivoj cseh fejedelem, I. Vencel cseh fejedelem, II. Ferdinánd magyar király, II. Ulászló magyar király, IV. Károly német-római császár, IV. Vencel cseh király, Jaroslav Martinic, János cseh király, Josef Mocker, Királyi kertek (Prága), Mária Terézia magyar királynő, Miksa magyar király, Neogótika, Nepomuki Szent János, Přemysl-ház, Peter Parler, Prága, Prágai defenesztráció (1618), Prágai főegyházmegye, Régi királyi palota (Prága), Romanika, Rudolf magyar király, Szűz Mária, Szent Kereszt-kápolna (Prága), Szent Vitus, ..., Szent Vitus-székesegyház, Szombathy Viktor, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, Zenélő kút (Prága). Bővíteni index (4 több) »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Prágai vár · Barokk és Szent Vitus-székesegyház ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Prágai vár · Csehország és Szent Vitus-székesegyház ·
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Fehérhegyi csata és Prágai vár · Fehérhegyi csata és Szent Vitus-székesegyház ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és Prágai vár · Gótika és Szent Vitus-székesegyház ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Hétéves háború és Prágai vár · Hétéves háború és Szent Vitus-székesegyház ·
I. Bořivoj cseh fejedelem
I.
I. Bořivoj cseh fejedelem és Prágai vár · I. Bořivoj cseh fejedelem és Szent Vitus-székesegyház ·
I. Vencel cseh fejedelem
I.
I. Vencel cseh fejedelem és Prágai vár · I. Vencel cseh fejedelem és Szent Vitus-székesegyház ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
II. Ferdinánd magyar király és Prágai vár · II. Ferdinánd magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
II. Ulászló magyar király
II.
II. Ulászló magyar király és Prágai vár · II. Ulászló magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
IV. Károly német-római császár
IV.
IV. Károly német-római császár és Prágai vár · IV. Károly német-római császár és Szent Vitus-székesegyház ·
IV. Vencel cseh király
IV.
IV. Vencel cseh király és Prágai vár · IV. Vencel cseh király és Szent Vitus-székesegyház ·
Jaroslav Martinic
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jaroslav Bořita z Martinic.
Jaroslav Martinic és Prágai vár · Jaroslav Martinic és Szent Vitus-székesegyház ·
János cseh király
Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János,,; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig.
János cseh király és Prágai vár · János cseh király és Szent Vitus-székesegyház ·
Josef Mocker
Josef Mocker (Cítoliby, 1835. november 22. – Prága, 1899. november 15.) cseh építész és restaurátor, aki Csehország számos gótikus műemléképületének restaurálásában vett részt a 19. században, a Prága városképét meghatározó gótikus vagy neogótikus épületek is többnyire az ő közreműködése nyomán nyerték el jelenlegi formájukat.
Josef Mocker és Prágai vár · Josef Mocker és Szent Vitus-székesegyház ·
Királyi kertek (Prága)
A prágai vár a Kiralyi kertek felől Barokk szoborcsoport A Királyi kertek (Královská zahrada) a prágai várat északról határoló Szarvas-árok bal partján terülnek el.
Királyi kertek (Prága) és Prágai vár · Királyi kertek (Prága) és Szent Vitus-székesegyház ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Mária Terézia magyar királynő és Prágai vár · Mária Terézia magyar királynő és Szent Vitus-székesegyház ·
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Miksa magyar király és Prágai vár · Miksa magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
Neogótika
A londoni Tower Bridge bizánci elemek is előfordulnak Az Országház épülete A neogótika (magyarul: újgótika) az első romantikus építészeti stílusirányzat, mely tisztán a gótika stíluselemeiből táplálkozik.
Neogótika és Prágai vár · Neogótika és Szent Vitus-székesegyház ·
Nepomuki Szent János
Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.
Nepomuki Szent János és Prágai vár · Nepomuki Szent János és Szent Vitus-székesegyház ·
Přemysl-ház
A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.
Prágai vár és Přemysl-ház · Přemysl-ház és Szent Vitus-székesegyház ·
Peter Parler
Peter Parler (Schwäbisch Gmünd, kb. 1330. – Prága, 1399. július 13.) német származású cseh építész és szobrász, a Parler építészcsalád legnevesebb képviselője; egyebek közt a Szent Vitus-székesegyház arculatának kialakítója és a Károly híd (Karlův most) építője, az ún.
Peter Parler és Prágai vár · Peter Parler és Szent Vitus-székesegyház ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Prága és Prágai vár · Prága és Szent Vitus-székesegyház ·
Prágai defenesztráció (1618)
Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.
Prágai defenesztráció (1618) és Prágai vár · Prágai defenesztráció (1618) és Szent Vitus-székesegyház ·
Prágai főegyházmegye
A Prágai főegyházmegye a római katolikus egyház főegyházmegyéje Csehországban, a cseh egyháztartomány része.
Prágai főegyházmegye és Prágai vár · Prágai főegyházmegye és Szent Vitus-székesegyház ·
Régi királyi palota (Prága)
A Ried-féle kapu A régi gyűlésterem részlete Az Ulászló terem 1810–1820 között (Ludvík Kohl festménye) A Lovaglépcső A cseh főváros régi királyi palotája (starý královský palác) a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll.
Prágai vár és Régi királyi palota (Prága) · Régi királyi palota (Prága) és Szent Vitus-székesegyház ·
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Prágai vár és Romanika · Romanika és Szent Vitus-székesegyház ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Prágai vár és Rudolf magyar király · Rudolf magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Prágai vár és Szűz Mária · Szent Vitus-székesegyház és Szűz Mária ·
Szent Kereszt-kápolna (Prága)
A főoltár a két angyallal és keresztre feszített Krisztussal Szent Ludmilla ereklyetartója Egy püspök fésűje, 110 körül A kápolna; mögötte az elnöki palota (baloldalt) és a régi cseh kancellária (jobboldalt) Pál (baloldalt) és Péter (jobboldalt) apostolok szobrai Szent Vencel mellszobra A Szent Kereszt kápolna (Kaple svatého Kříže) a prágai vár Második udvarának délkeleti sarkában áll.
Prágai vár és Szent Kereszt-kápolna (Prága) · Szent Kereszt-kápolna (Prága) és Szent Vitus-székesegyház ·
Szent Vitus
Szent Vitus vagy Szent Vid (Mazara del Vallo, 3. század vége – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje.
Prágai vár és Szent Vitus · Szent Vitus és Szent Vitus-székesegyház ·
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház · Szent Vitus-székesegyház és Szent Vitus-székesegyház ·
Szombathy Viktor
Szombathy Viktor és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Szombathy Viktor (Rimaszombat, 1902. április 8. – Budapest, 1987. augusztus 12.) író, műfordító, 1936–1940 között a komáromi múzeum igazgatója.
Prágai vár és Szombathy Viktor · Szent Vitus-székesegyház és Szombathy Viktor ·
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Prágai vár és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Szent Vitus-székesegyház és V. Frigyes pfalzi választófejedelem ·
Zenélő kút (Prága)
Belvedere palota A dudás A Zenélő kút (Zpívající fontána), a prágai vártól északra elterülő Királyi kertek leghíresebb építménye.
Prágai vár és Zenélő kút (Prága) · Szent Vitus-székesegyház és Zenélő kút (Prága) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház
- Mi van a közös Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház
- Közötti hasonlóságok Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház
Összehasonlítását Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház
Prágai vár 143 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Vitus-székesegyház 127. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 12.59% = 34 / (143 + 127).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
