Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Prága

Index Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

405 kapcsolatok: A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság, A nyugati császárok listája, AC Sparta Praha, Albert Einstein, Alexander Dubček, Alfons Mucha, Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Amerikai polgárháború, Amszterdam, Andrej Andrejevics Vlaszov, Antant, Antonín Dvořák, Arany utcácska, Aranytigris söröző (Prága), Új királyi palota (Prága), Újváros (Prága), Atlantisz Könyvkiadó, Autóbusz, Avarok, Škoda 15T, Švejk, Žižkov, Černín-palota, Óváros (Prága), Óváros tér (Prága), Óvárosi városháza (Prága), Érseki palota (Prága), Észak-atlanti Szerződés Szervezete, B metróvonal (Prága), Barikád, Barokk, Bársonyos forradalom, Bécs, Bécsi Képzőművészeti Akadémia, Bedřich Smetana, Berlin, Bertha von Suttner, Bethlen Gábor, Betlehem-kápolna (Prága), Biblia, Bohemians Praha 1905, Bohumil Hrabal, Boiok, Brüsszel, Brno, Bruttó hazai termék, Budapest, Burleszk, C metróvonal (Prága), Charta ’77, ..., Chicago, Cseh Királyság, Cseh nyelv, Csehország, Csehország uralkodóinak listája, Csehszlovák Légió, Csehszlovákia, Daliborka torony, Demcsák Zsuzsa, Edvard Beneš, Egon Erwin Kisch, Eiffel-torony, Ellenreformáció, Első világháború, Emil Zátopek, Empire (stílus), Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993), Európa, Európai Unió, Füvészkert (Prága), Fehérhegyi csata, FK Dukla Praha, FK Viktoria Žižkov, Floorball, Frank Gehry, Frankfurt am Main, Frankok, František Palacký, Franz Kafka, Franz Werfel, Fred Astaire, Gótika, Gótikus, Germánok, Ginger Rogers, Giuseppe Arcimboldo, Gosztonyi Péter, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Hamburg, Hana Mandlíková, Harmincéves háború, Hartig-kert, Havas Boldogasszony-templom (Prága), Hétéves háború, Helsinki záróokmány, Holešovice, Hollywoodi filmgyártás, Hradzsin, Hradzsin tér, Hunok, Husz János, Huszita háborúk, Husziták, I. Bořivoj cseh fejedelem, I. Ferdinánd magyar király, I. György cseh király, I. Spytihněv cseh fejedelem, I. Szobeszláv cseh fejedelem, I. Szvatopluk morva fejedelem, I. Vencel cseh fejedelem, II. József magyar király, II. Lajos magyar király, II. Mátyás magyar király, II. Ottokár cseh király, II. Richárd angol király, II. Ulászló cseh király, II. Vratiszláv cseh király, Ipari forradalom, Irodalmi Nobel-díj, Isztambul, IV. Károly német-római császár, Izrael, Jan Žižka, Jan Masaryk, Jan Neruda, Jan Palach, Jan Patočka, Jan Saudek, Jan Zajíc, Jana Knedlíková, Január 16., Jaroslav Hašek, Jaroslav Seifert, Jégkorong, Jézus Társasága, Jókai Mór, Júda Löw ben Becalél, Jiří Menzel, Jože Plečnik, Johann Ignaz Palliardi, Johannes Kepler, John Wycliffe, Josef Václav Myslbek, Josefov (Prága), Joseph Haydn, Joszif Visszarionovics Sztálin, Judit híd, Karel Čapek, Karl Kautsky, Kazamata, Károly Egyetem, Károly híd, Közép-Európa, Közép-európai idő, Közúti vasút, Kőkor, Kelták, Keresztes háborúk, Kiotó, Királyi kertek (Prága), Kisoldal, Klasszicizmus, Klausz-zsinagóga, Klementinum, Kolozsvári testvérek, Koncentrációs tábor, Konstanz, Kosárlabda, Kupagyőztesek Európa-kupája, Latin nyelv, Ledebur-kert, Leoš Janáček, Leopold Karpeles, Libuše, cseh fejedelemasszony, London, Longobárdok, Loreta, Ludwig van Beethoven, Madeleine Albright, Magyarország, Maisel-zsinagóga, Markomannok, Martina Navratilova, Martinic-palota, Május 5., Második világháború, Medal of Honor, Metró, Miami-Dade megye, Mihail Alekszandrovics Bakunyin, Milan Kundera, Milan Rastislav Štefánik, Miloš Forman, Moldva (folyó, Csehország), Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagy nyugati egyházszakadás, Nagymorávia, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németország, Nürnberg, Nebušice, Nemzeti Múzeum (Prága), Nemzeti Színház (Prága), Nemzetközi Csillagászati Unió, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Neoreneszánsz, Nikolaus Franz Leonhard Pacassi, NOAA, Nobel-békedíj, November 17., November 8., Nyári palota (Prága), Október 28., Olomouc, Orloj, Oszlop, Osztrák–Magyar Monarchia, P + R parkoló, Paradicsomkert, Parler család, Pavel Jozef Šafárik, Pavel Nedvěd, Párizs, Párkány, Pártállam, Přemysl-ház, Peking, Petřín, Petřín siklóvasút, Peter Parler, Phoenix, Pilaszter, Pinkász-zsinagóga, Plzeň, Praha Masarykovo nádraží, Praha-Holešovice, Praha-Smíchov, Prága, Prága 16, Prága 6, Prága-Václav Havel repülőtér, Prágai Botanikus Kert, Prágai főegyházmegye, Prágai főpályaudvar, Prágai metró, Prágai Nemzeti Galéria, Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál, Prágai tavasz, Prágai vár, Prágai vlachok, Protestantizmus, Rainer Maria Rilke, Régi királyi palota (Prága), Régi zsidó temető (Prága), Régi-új zsinagóga, Róma, Római Birodalom, Reformáció, Reneszánsz, Repülőtér, Rokokó, Rosenberg-palota, Rudolf magyar király, Sánckert, SK Slavia Praha, Spanyol zsinagóga, Spanyolország, Sternberg-palota, Strahovi kolostor, Szefárdok, Szent Ágnes-kolostor, Szent György, Szent György-bazilika (Prága), Szent György-szobor (Kolozsvár), Szent Kereszt-kápolna (Prága), Szent Ludmilla-templom (Prága), Szent Miklós-templom (Prága, Óváros), Szent Norbert, Szent Prokop-templom (Prága), Szent Vitus, Szent Vitus-székesegyház, Szláv népek, Szlovákia, Szovjetunió, Tajpej, Tábor (Csehország), Tömegközlekedés, Tenisz, Tomáš Garrigue Masaryk, Tomáš Rosický, Toszkánai palota, Troja kastély, Trolibusz, Tycho Brahe, U Fleků söröző, U Pinkasů, UEFA Európa Konferencia Liga, UNESCO, UTC+01:00, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, V. Márton pápa, Varsói Szerződés, Vasútállomás, Václav Havel, Věra Čáslavská, Věra Chytilová, Vencel tér, Világörökség, Világbank, Villamos, Vyšehrad, Wolfgang Amadeus Mozart, Zsidó Tanácsháza (Prága), Zsigmond magyar király, Zsinat, 1230, 1342, 1346, 1348, 1370, 1378, 1382, 14. század, 1402, 1410, 1415, 1419, 1420, 1458, 1466, 1471, 15. század, 1526, 1597, 1600, 1618, 1620, 1625, 1631, 1648, 1689, 1707, 1771, 1773, 1783, 1784, 1800, 1804, 1817, 1837, 1842, 1848, 1850, 1875, 1880, 1881, 1883, 1884, 1885, 1891, 1893, 1897, 1900, 1901, 1907, 1914, 1915, 1918, 1920, 1922, 1925, 1936, 1938, 1945, 1950, 1952, 1953, 1960, 1960-as évek, 1968, 1969, 1972, 1974, 1977, 1980, 1980-as évek, 1989, 1990, 1990-es évek, 1992, 1995, 1998, 20. század, 2001, 2002-es közép-európai áradások, 2003, 2004, 2006, 2011, 2016. évi nyári olimpiai játékok, 2020, 2020. évi nyári olimpiai játékok. Bővíteni index (355 több) »

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság

Washingtonban A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az ezt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki.

Új!!: Prága és A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság · Többet látni »

A nyugati császárok listája

Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.

Új!!: Prága és A nyugati császárok listája · Többet látni »

AC Sparta Praha

A Spárta Prága Atlétikai klub (Atletický klub Sparta Praha, angolul: Athletic Club Sparta Prague) egy cseh labdarúgócsapat Prágában, Csehországban, jelenleg a cseh labdarúgó-bajnokság élvonalában szerepel.

Új!!: Prága és AC Sparta Praha · Többet látni »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Prága és Albert Einstein · Többet látni »

Alexander Dubček

Alexander Dubček (Zayugróc, 1921. november 27. – Prága, 1992. november 7.) szlovák kommunista politikus, rövid ideig Csehszlovákia vezetője (1968–1969), a prágai tavasz kulcsfigurája.

Új!!: Prága és Alexander Dubček · Többet látni »

Alfons Mucha

Alfons Maria Mucha (Ivančice, 1860. július 24. – Prága, 1939. július 14.) cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít.

Új!!: Prága és Alfons Mucha · Többet látni »

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.

Új!!: Prága és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz · Többet látni »

Amerikai polgárháború

Az amerikai polgárháború (1861–1865) Észak-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államok területén lezajlott fegyveres konfliktus, 24, többnyire északi szövetségi állam (unionisták) és az Amerikai Államok Konföderációjába (konföderációsok v. szecesszionisták) tömörült 11 déli állam között.

Új!!: Prága és Amerikai polgárháború · Többet látni »

Amszterdam

Amszterdam Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága.

Új!!: Prága és Amszterdam · Többet látni »

Andrej Andrejevics Vlaszov

Andrej Andrejevics Vlaszov (oroszul: Андрей Андреевич Власов), Lomakino, Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság, Orosz Birodalom, 1901.

Új!!: Prága és Andrej Andrejevics Vlaszov · Többet látni »

Antant

Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.

Új!!: Prága és Antant · Többet látni »

Antonín Dvořák

Antonín Leopold Dvořák (körülbelüli kiejtése: 'dvorzsák'), (Nelahozeves, 1841. szeptember 8. – Prága, 1904. május 1.) a legnagyobb cseh klasszikus zeneszerzők egyike.

Új!!: Prága és Antonín Dvořák · Többet látni »

Arany utcácska

Az Arany utcácska Az Arany utcácska (csehül Zlatá ulička) a prágai vár egy kis utcája a Fehér torony és a Daliborka torony között.

Új!!: Prága és Arany utcácska · Többet látni »

Aranytigris söröző (Prága)

Az Aranytigrishez (csehül: u Zlatého tygra) Prága egyik leghíresebb sörözője, Bohumil Hrabal író egykori törzshelye.

Új!!: Prága és Aranytigris söröző (Prága) · Többet látni »

Új királyi palota (Prága)

A Mátyás-kapu a cseh és az uniós lobogóval A második udvar A palota déli szárnya és az új várlépcső Az Új királyi palota (Nový královský palác) a prágai vár nyugati szélén álló hatalmas épületegyüttes.

Új!!: Prága és Új királyi palota (Prága) · Többet látni »

Újváros (Prága)

A prágai Újváros (cseh nyelven Nové Město) egyike a Prágát létrehozó négy városrésznek, egyben a legfiatalabb is közöttük.

Új!!: Prága és Újváros (Prága) · Többet látni »

Atlantisz Könyvkiadó

Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.

Új!!: Prága és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »

Autóbusz

Magyarországi távolsági busz Az autóbusz vagy busz olyan szárazföldi tömegközlekedési eszköz, amelyet erőgép hajt, magától helyváltoztatásra képes, egyterű és legalább 10 fő szállítására alkalmas.

Új!!: Prága és Autóbusz · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Új!!: Prága és Avarok · Többet látni »

Škoda 15T

A Škoda 15T, más jelzéssel Škoda ForCity Alfa egy száz százalékban alacsony padlós villamos, a Škoda ForCity villamos család első típusa, melyet a plzeňi Škoda Transportation készített, eredetileg Prága városa számára.

Új!!: Prága és Škoda 15T · Többet látni »

Švejk

konyakszínű rozsdás víz csordogált. Az alkotó Jaroslav Drotár Švejk szobra a lengyelországi Przemyślben Lada rajza egy Švejkről elnevezett étteremben Josef Švejk a cseh Jaroslav Hašek író szimbólummá vált regényalakja, több humoreszk és egy befejezetlen szatirikus regény címszereplője.

Új!!: Prága és Švejk · Többet látni »

Žižkov

Zsizska János lovasszobrával, a hegy mögött a városnegyed Žižkov Prága városrésze az Óvárostól keletre, Vinohrady városrésztől északra.

Új!!: Prága és Žižkov · Többet látni »

Černín-palota

A palota nyugatról A Černín-palota (Černínský palác) Prága Hradzsin városrészében, a Loreto tér nyugati oldalán húzódik végig.

Új!!: Prága és Černín-palota · Többet látni »

Óváros (Prága)

Az Óvárosi tér a Týn-templommal A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része.

Új!!: Prága és Óváros (Prága) · Többet látni »

Óváros tér (Prága)

Az Óváros tér (csehül) Prága óvárosának központjában található.

Új!!: Prága és Óváros tér (Prága) · Többet látni »

Óvárosi városháza (Prága)

Az Óvárosházi városháza Prágában, az Óváros tér délnyugati sarkán áll.

Új!!: Prága és Óvárosi városháza (Prága) · Többet látni »

Érseki palota (Prága)

A prágai Érseki palota A Prágai főegyházmegye érseki palotája a Hradzsin téren áll (Hradčanské náměstí 15.) Prágában.

Új!!: Prága és Érseki palota (Prága) · Többet látni »

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Új!!: Prága és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »

B metróvonal (Prága)

A prágai B metróvonal időrendi sorrendben a prágai metró harmadiknak átadott vonala, melynek első szakaszát 1985-ben nyitották meg.

Új!!: Prága és B metróvonal (Prága) · Többet látni »

Barikád

#ÁTIRÁNYÍTÁS Barikád (egyértelműsítő lap).

Új!!: Prága és Barikád · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Prága és Barokk · Többet látni »

Bársonyos forradalom

A bársonyos forradalom kifejezést annak az 1989.

Új!!: Prága és Bársonyos forradalom · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Prága és Bécs · Többet látni »

Bécsi Képzőművészeti Akadémia

A Bécsi Képzőművészeti Akadémia Ausztria fővárosának egyik állami oktatási intézménye, Európa egyik legrégebbi művészeti akadémiája.

Új!!: Prága és Bécsi Képzőművészeti Akadémia · Többet látni »

Bedřich Smetana

Bedřich Smetana (Litomyšl, 1824. március 2. – Prága, 1884. május 12.) cseh zeneszerző, akinek a nevéhez később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik.

Új!!: Prága és Bedřich Smetana · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: Prága és Berlin · Többet látni »

Bertha von Suttner

Bertha Sophia Felicita von Suttner bárónő (szül. Kinsky von Wchinitz und Tettau grófnő, Prága, 1843. június 9. – Bécs, 1914. június 21.) osztrák író, újságíró és békeaktivista.

Új!!: Prága és Bertha von Suttner · Többet látni »

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Új!!: Prága és Bethlen Gábor · Többet látni »

Betlehem-kápolna (Prága)

A Betlehem-kápolna Csehország fővárosában, Prága Josefov kerületében található gótikus épület.

Új!!: Prága és Betlehem-kápolna (Prága) · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Prága és Biblia · Többet látni »

Bohemians Praha 1905

A Bohemians Praha 1905 egy cseh labdarúgócsapat, melynek székhelye Prágában található.

Új!!: Prága és Bohemians Praha 1905 · Többet látni »

Bohumil Hrabal

Bohumil Hrabal (Brno, 1914. március 28. – Prága, 1997. február 3.) cseh író.

Új!!: Prága és Bohumil Hrabal · Többet látni »

Boiok

A boiok vagy bójok ókori kelta törzs volt, amelynek fő területe előbb Észak-Itáliában, majd a mai Magyarország és Szlovákia területén volt, ahol jelentős hatalommal bírtak.

Új!!: Prága és Boiok · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Új!!: Prága és Brüsszel · Többet látni »

Brno

Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.

Új!!: Prága és Brno · Többet látni »

Bruttó hazai termék

A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.

Új!!: Prága és Bruttó hazai termék · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Prága és Budapest · Többet látni »

Burleszk

A burleszk vagy burlesque az olasz burla („tréfa, móka”) szóból származó többjelentésű fogalom, de ma leginkább olyan bohózatfajtát jelöl, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít.

Új!!: Prága és Burleszk · Többet látni »

C metróvonal (Prága)

A prágai C metróvonal időrendi sorrendben a prágai metró elsőként átadott vonala, melynek első szakaszát 1974-ben nyitották meg.

Új!!: Prága és C metróvonal (Prága) · Többet látni »

Charta ’77

A Charta ’77 (csehül és szlovákul Charta 77) a csehszlovák ellenzék 1977-ben közzétett politikai nyilatkozata volt, amelyet eredetileg 243 magánszemély írt alá, zömmel értelmiségiek.

Új!!: Prága és Charta ’77 · Többet látni »

Chicago

Chicago (angol, IPA ejtése), becenevén A szelek városa, vagy Szeles város, (Windy City) vagy Chi-town (szleng) az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb városa, a Nagy-tavak egyikének, a Michigan-tónak a partján fekszik, Illinois államban.

Új!!: Prága és Chicago · Többet látni »

Cseh Királyság

A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.

Új!!: Prága és Cseh Királyság · Többet látni »

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.

Új!!: Prága és Cseh nyelv · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Prága és Csehország · Többet látni »

Csehország uralkodóinak listája

Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.

Új!!: Prága és Csehország uralkodóinak listája · Többet látni »

Csehszlovák Légió

Az oroszországi Csehszlovák Légió1918 Az oroszországi Csehszlovák Légió Vlagyivosztokban szovjet vörös katonák holtteste mellett A Csehszlovák Légió az első világháború alatt alakult.

Új!!: Prága és Csehszlovák Légió · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Új!!: Prága és Csehszlovákia · Többet látni »

Daliborka torony

A vár északkeleti sarka, a kép előterében a Daliborka toronnyal Ezen a lyukon engedték le a rabokat Az Arany utcácska keleti végén, a Szarvas-árok (Jelení příkop) fölött magasló, kerek alaprajzú Daliborka torony a prágai vár északkeleti sarokbástyája.

Új!!: Prága és Daliborka torony · Többet látni »

Demcsák Zsuzsa

Demcsák Zsuzsa (Prága, 1978. augusztus 21. –) magyar modell, televíziós műsorvezető, közgazdász.

Új!!: Prága és Demcsák Zsuzsa · Többet látni »

Edvard Beneš

Edvard Beneš (Kožlany, 1884. május 28. – Sezimovo Ústí, 1948. szeptember 3.) cseh politikus, Csehszlovákia második, vitatott megítélésű elnöke, Csehszlovákia létrehozásának legerőteljesebb hirdetője és megvalósítója.

Új!!: Prága és Edvard Beneš · Többet látni »

Egon Erwin Kisch

Egon Erwin Kisch (Prága, 1885. április 29. – Prága, 1948. március 31.), „a száguldó riporter”; németül író cseh újságíró.

Új!!: Prága és Egon Erwin Kisch · Többet látni »

Eiffel-torony

Az Eiffel-torony (magyaros kiejtése: ejfeltorony) Párizs egyik jelképe.

Új!!: Prága és Eiffel-torony · Többet látni »

Ellenreformáció

Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.

Új!!: Prága és Ellenreformáció · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Prága és Első világháború · Többet látni »

Emil Zátopek

Emil Zátopek (Kopřivnice, 1922. szeptember 19. – Prága, 2000. november 22.) négyszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnok cseh atléta, hosszútávfutó.

Új!!: Prága és Emil Zátopek · Többet látni »

Empire (stílus)

Országalma. Az épület az empire szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza Ruhavonal és frizura, rajz 1810-ből Az empire (kiejtés: ampír) stílus.

Új!!: Prága és Empire (stílus) · Többet látni »

Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993)

Entz Géza (mezőkomáromi), (Budapest, 1913. március 2. – Budapest, 1993. március 2.) magyar művészettörténész.

Új!!: Prága és Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993) · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Prága és Európa · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Prága és Európai Unió · Többet látni »

Füvészkert (Prága)

A nagy üvegház Sziklanövényzet Páfrányfenyő ''(Ginkgo biloba)'' A Károly Egyetem Füvészkertje (Botanická zahrada Přírodovědecké fakulty UK) Prága legidősebb botanikus kertje az Újvárosban (ulice Na slupi 16.). Nem tévesztendő össze a főváros által üzemeltetett Prágai Botanikus Kerttel, amit tőle északra, a főváros Troja nevű negyedében alakítottak ki az 1960-as évek közepétől.

Új!!: Prága és Füvészkert (Prága) · Többet látni »

Fehérhegyi csata

A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.

Új!!: Prága és Fehérhegyi csata · Többet látni »

FK Dukla Praha

Az FK Dukla Praha egy cseh labdarúgócsapat Prágában, jelenleg a cseh labdarúgó-bajnokság másodosztályában szerepel.

Új!!: Prága és FK Dukla Praha · Többet látni »

FK Viktoria Žižkov

Viktoria Stadion Az FK Viktoria Žižkov az egyik legidősebb cseh labdarúgócsapat, székhelyük Prágában van.

Új!!: Prága és FK Viktoria Žižkov · Többet látni »

Floorball

A floorballhoz használt labda A floorball (vagy palánklabda) a jégkoronghoz hasonló labdajáték.

Új!!: Prága és Floorball · Többet látni »

Frank Gehry

Frank Owen Gehry, Frank O. Gehry (eredeti nevén Ephraim Owen Goldberg) (Toronto, 1929. február 28. –) Pritzker- és Arany Oroszlán díjas kanadai származású amerikai építész.

Új!!: Prága és Frank Gehry · Többet látni »

Frankfurt am Main

Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.

Új!!: Prága és Frankfurt am Main · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: Prága és Frankok · Többet látni »

František Palacký

František Palacký (kiejtése: Frantyisek Palackí; magyarosan Palacky Ferenc) (Hodslavice, 1798. június 14. – Prága, 1876. május 26.) cseh történetíró, politikus, író, a cseh tudományos élet és közélet egyik szervezője, kiemelkedő alakja, az ausztroszlávizmus hirdetője.

Új!!: Prága és František Palacký · Többet látni »

Franz Kafka

Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, ma Klosterneuburg része, 1924. június 3.) német nyelven alkotó csehországi születésű, zsidó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Prága és Franz Kafka · Többet látni »

Franz Werfel

Franz Werfel (Prága, 1890. szeptember 10. – Los Angeles, 1945. augusztus 26.) osztrák költő és regényíró.

Új!!: Prága és Franz Werfel · Többet látni »

Fred Astaire

Fred Astaire (született Frederick Austerlitz, Omaha, Nebraska, 1899. május 10. – Los Angeles, 1987. június 22.) többszörös Emmy- és Golden Globe-díjas amerikai filmsztár, táncos a Broadwayn, énekes és színész volt.

Új!!: Prága és Fred Astaire · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Új!!: Prága és Gótika · Többet látni »

Gótikus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gótika.

Új!!: Prága és Gótikus · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: Prága és Germánok · Többet látni »

Ginger Rogers

Ginger Rogers (születési nevén Virginia Katherine McMath) (Independence, Missouri, 1911. július 16. – Rancho Mirage, Kalifornia, 1995. április 25.) Oscar-díjas amerikai színésznő volt, aki Fred Astaire táncpartnereként vált híressé („Ginger és Fred”).

Új!!: Prága és Ginger Rogers · Többet látni »

Giuseppe Arcimboldo

Giuseppe Arcimboldo (Milánó, 1527. – Milánó, 1593. július 11.) olasz festő, a legkülönösebb (excentrikus) festők egyike.

Új!!: Prága és Giuseppe Arcimboldo · Többet látni »

Gosztonyi Péter

Gosztonyi Péter (Budapest, 1931. december 2. – Bern, 1999. március 29.) magyar történész és újságíró.

Új!!: Prága és Gosztonyi Péter · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Prága és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: Prága és Habsburg-család · Többet látni »

Hamburg

Hamburg ((.

Új!!: Prága és Hamburg · Többet látni »

Hana Mandlíková

Hana Mandlíková (Prága, 1962. február 19. –) csehszlovák, majd 1988-tól ausztrál hivatásos teniszezőnő.

Új!!: Prága és Hana Mandlíková · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Prága és Harmincéves háború · Többet látni »

Hartig-kert

A zenepavilon A Hartig-kert (Hartigovská zahrada) a prágai várat körülvevő kertek déli sorának legkisebb tagja.

Új!!: Prága és Hartig-kert · Többet látni »

Havas Boldogasszony-templom (Prága)

Prágában A prágai Havas Boldogasszony-templom (Panny Marie Sněžné) Csehország fővárosában, Prágában, a Jungmann tér közelében áll.

Új!!: Prága és Havas Boldogasszony-templom (Prága) · Többet látni »

Hétéves háború

A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.

Új!!: Prága és Hétéves háború · Többet látni »

Helsinki záróokmány

Helmut Schmidt, Erich Honecker, Gerald Ford és Bruno Kreisky aláírják a helsinki záróokmányt A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975.

Új!!: Prága és Helsinki záróokmány · Többet látni »

Holešovice

250px Holešovice (1850 és 1960 között Holešovice-Bubny, németül Holleschowitz-Bubna) városrész a Moldva kanyarulatában épült.

Új!!: Prága és Holešovice · Többet látni »

Hollywoodi filmgyártás

A hollywoodi filmgyártás az 1910-es évektől kezdve meghatározó eleme a filmiparnak, vezető szerepe pedig máig megmaradt.

Új!!: Prága és Hollywoodi filmgyártás · Többet látni »

Hradzsin

A prágai vár Kolozsvári Márton és György, 1373) A Hradzsin Prága egyik történelmi negyede.

Új!!: Prága és Hradzsin · Többet látni »

Hradzsin tér

A Hradzsin tér (csehül Hradčanské náměstí) a Hradzsin főtere a prágai vár első udvarának bejárata előtt.

Új!!: Prága és Hradzsin tér · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Prága és Hunok · Többet látni »

Husz János

Husz János (csehül Jan Hus), (Husinec, Csehország, 1369 – Konstanz, 1415. július 6.) cseh pap, egyetemi tanár, előreformátor, vértanú.

Új!!: Prága és Husz János · Többet látni »

Huszita háborúk

#ÁTIRÁNYÍTÁS Husziták#A huszita háborúk.

Új!!: Prága és Huszita háborúk · Többet látni »

Husziták

Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.

Új!!: Prága és Husziták · Többet látni »

I. Bořivoj cseh fejedelem

I.

Új!!: Prága és I. Bořivoj cseh fejedelem · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: Prága és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. György cseh király

Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita pártból jött királya.

Új!!: Prága és I. György cseh király · Többet látni »

I. Spytihněv cseh fejedelem

I.

Új!!: Prága és I. Spytihněv cseh fejedelem · Többet látni »

I. Szobeszláv cseh fejedelem

I.

Új!!: Prága és I. Szobeszláv cseh fejedelem · Többet látni »

I. Szvatopluk morva fejedelem

I.

Új!!: Prága és I. Szvatopluk morva fejedelem · Többet látni »

I. Vencel cseh fejedelem

I.

Új!!: Prága és I. Vencel cseh fejedelem · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Új!!: Prága és II. József magyar király · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

Új!!: Prága és II. Lajos magyar király · Többet látni »

II. Mátyás magyar király

Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.

Új!!: Prága és II. Mátyás magyar király · Többet látni »

II. Ottokár cseh király

Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.

Új!!: Prága és II. Ottokár cseh király · Többet látni »

II. Richárd angol király

II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.

Új!!: Prága és II. Richárd angol király · Többet látni »

II. Ulászló cseh király

II.

Új!!: Prága és II. Ulászló cseh király · Többet látni »

II. Vratiszláv cseh király

II.

Új!!: Prága és II. Vratiszláv cseh király · Többet látni »

Ipari forradalom

Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.

Új!!: Prága és Ipari forradalom · Többet látni »

Irodalmi Nobel-díj

Az irodalmi Nobel-díj eszmei és anyagi értelemben egyaránt a legértékesebb irodalmi díj.

Új!!: Prága és Irodalmi Nobel-díj · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Prága és Isztambul · Többet látni »

IV. Károly német-római császár

IV.

Új!!: Prága és IV. Károly német-római császár · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Új!!: Prága és Izrael · Többet látni »

Jan Žižka

Jan Žižka (magyarosan Zsizska János) (Trocnov, 1360. – Přibyslav, 1424. október 11.) huszita hadvezér.

Új!!: Prága és Jan Žižka · Többet látni »

Jan Masaryk

Jan Garrigue Masaryk (Prága, 1886. szeptember 14. – Prága, 1948. március 10.) csehszlovák diplomata, politikus, külügyminiszter.

Új!!: Prága és Jan Masaryk · Többet látni »

Jan Neruda

Jan Neruda (teljes nevén: Jan Nepomuk Neruda) (Prága, 1834. július 10. – Prága, 1891. augusztus 22.) cseh újságíró, író, költő és műkritikus volt; a cseh realizmus egyik legjelentősebb képviselője és a Májusi iskola (Májovci) tagja.

Új!!: Prága és Jan Neruda · Többet látni »

Jan Palach

Jan Palach (Prága, 1948. augusztus 11. – Prága, 1969. január 19.) cseh egyetemista, aki 1969.

Új!!: Prága és Jan Palach · Többet látni »

Jan Patočka

Jan Patočka (Turnov, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Csehország, 1907. június 1. – Prága, 1977. március 13.) cseh filozófus, fenomenológus.

Új!!: Prága és Jan Patočka · Többet látni »

Jan Saudek

Jan Saudek (Prága, Csehszlovákia, 1935. május 13. –) cseh fotóművész.

Új!!: Prága és Jan Saudek · Többet látni »

Jan Zajíc

Vítkovban Jan Zajíc (Vítkov, 1950. július 3. – Prága, 1969. február 25.) cseh diák volt, aki a prágai tavasz eltiprása és országa megszállása ellen tiltakozva felgyújtotta magát Prágában.

Új!!: Prága és Jan Zajíc · Többet látni »

Jana Knedlíková

Jana Knedlíková (Prága, 1989. június 22. –) hatszoros bajnokok ligája-győztes cseh válogatott kézilabdázó, jobbszélső, a norvég Vipers Kristiansand és a cseh női kézilabda válogatott játékosa.

Új!!: Prága és Jana Knedlíková · Többet látni »

Január 16.

Névnapok: Gusztáv + Ahmed, Benkő, Dániel, Fáni, Fanni, Godó, Gotfrid, Hendrik, Henrik, Honorát, Honorátusz, Honóriusz, Izidor, Izor, Janina, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Marcell, Marsall, Otelló, Ottó, Ozor, Priszcilla, Stefánia, Stefi, Szidor, Uzor.

Új!!: Prága és Január 16. · Többet látni »

Jaroslav Hašek

Jaroslav Hašek (Prága, 1883. április 30. – Lipnice, 1923. január 3.) cseh humorista és szatirikus író.

Új!!: Prága és Jaroslav Hašek · Többet látni »

Jaroslav Seifert

Jaroslav Seifert sírképe Jaroslav Seifert (Žižkov, 1901. szeptember 23. – Prága, 1986. január 10.) irodalmi Nobel-díjas cseh író, költő.

Új!!: Prága és Jaroslav Seifert · Többet látni »

Jégkorong

A jégkorong (köznyelvben: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott csapatjáték.

Új!!: Prága és Jégkorong · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Prága és Jézus Társasága · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Prága és Jókai Mór · Többet látni »

Júda Löw ben Becalél

régi zsidó temetőben A Régi-új zsinagóga Judah Löw ben Bezalel vagy Jehuda Liva ben Becalel (Poznań, 1512 – Prága, 1609. szeptember 17.) legendás prágai rabbi, más néven a prágai Maharal, II. Rudolf császár korában élt.

Új!!: Prága és Júda Löw ben Becalél · Többet látni »

Jiří Menzel

Jiří Menzel (ejtsd: jirzsi mencel, Prága, 1938. február 23. – Prága, 2020. szeptember 5.) cseh filmrendező, színházi rendező, színész.

Új!!: Prága és Jiří Menzel · Többet látni »

Jože Plečnik

Jože Plečnik (Ljubljana, 1872.

Új!!: Prága és Jože Plečnik · Többet látni »

Johann Ignaz Palliardi

A MacNeven-palota A filozófiai terem A Kolovrat-palota a Valdstein-utca sarkán Az óbecsvári kastély A chudenicei kastély A Nebilovyi kastély Johann Ignaz Palliardi (Ignác Jan Nepomuk Palliardi, Ignaz Giovanni Nepomuceno Palliari) Prága, 1737.

Új!!: Prága és Johann Ignaz Palliardi · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: Prága és Johannes Kepler · Többet látni »

John Wycliffe

John Wycliffe (1320 – 1384. december 31.) angol teológus, reformátor, a reformáció előtti vallásújítók (előreformátorok) egyik legnagyobb alakja, „a reformáció hajnalcsillaga”.

Új!!: Prága és John Wycliffe · Többet látni »

Josef Václav Myslbek

Kassán. Ennek alapján készült el Szent Vencel szobra Josef Václav Myslbek (Prága, 1848. június 20. – Prága, 1922. január 2.) cseh szobrász és éremművész.

Új!!: Prága és Josef Václav Myslbek · Többet látni »

Josefov (Prága)

A gettó utcái az átépítés előtt Josefov a prágai óvároshoz szorosan kapcsolódó, elsősorban zsidó gyökereiről ismert városrész az Óváros és a Moldva folyó között.

Új!!: Prága és Josefov (Prága) · Többet látni »

Joseph Haydn

Franz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszika első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.

Új!!: Prága és Joseph Haydn · Többet látni »

Joszif Visszarionovics Sztálin

Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).

Új!!: Prága és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »

Judit híd

A mai prágai Károly hídtól északra álló Judit hidat 1158–72 között építették, I. Vencel uralkodása idején.

Új!!: Prága és Judit híd · Többet látni »

Karel Čapek

A Čapek-testvérek emléktáblája Prágában Karel Čapek (Malé Svatoňovice, Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. január 9. – Prága, 1938. december 25.) az egyik legnagyobb hatású 20. századi cseh író.

Új!!: Prága és Karel Čapek · Többet látni »

Karl Kautsky

Karl Johann Kautsky (Prága, 1854. október 16. – Amszterdam, 1938. október 17.) cseh-német marxista teoretikus és szociáldemokrata politikus.

Új!!: Prága és Karl Kautsky · Többet látni »

Kazamata

Ágyúállás (Frederikshavn, Dánia) A kazamata várak, erődök föld alatti járata, helyisége, illetve börtöne.

Új!!: Prága és Kazamata · Többet látni »

Károly Egyetem

A prágai Károly Egyetem az egyik legrégibb európai egyetem, a legrégebbi Közép-Európában és az egyik legfontosabb felsőoktatási intézmény Csehországban.

Új!!: Prága és Károly Egyetem · Többet látni »

Károly híd

Prágai hidak (és egyéb nevezetességek) A Károly híd (Karlův most) Európa egyik legrégibb hídja.

Új!!: Prága és Károly híd · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Új!!: Prága és Közép-Európa · Többet látni »

Közép-európai idő

A közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt.

Új!!: Prága és Közép-európai idő · Többet látni »

Közúti vasút

A közúti vasút szakmai gyűjtőfogalom, a városi közutakon zajló kötöttpályás közlekedést foglalja egybe.

Új!!: Prága és Közúti vasút · Többet látni »

Kőkor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőkorszak.

Új!!: Prága és Kőkor · Többet látni »

Kelták

A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Új!!: Prága és Kelták · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Új!!: Prága és Keresztes háborúk · Többet látni »

Kiotó

Kiotó (japánul 京都市 kjótosi, szó szerinti magyar fordításban „főváros”) japán nagyváros Honsú szigetén.

Új!!: Prága és Kiotó · Többet látni »

Királyi kertek (Prága)

A prágai vár a Kiralyi kertek felől Barokk szoborcsoport A Királyi kertek (Královská zahrada) a prágai várat északról határoló Szarvas-árok bal partján terülnek el.

Új!!: Prága és Királyi kertek (Prága) · Többet látni »

Kisoldal

A Kisoldal (csehül: Malá Strana) a cseh főváros egyik történelmi, Prága 1784-es létrehozásában részt vevő városrésze.

Új!!: Prága és Kisoldal · Többet látni »

Klasszicizmus

Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.

Új!!: Prága és Klasszicizmus · Többet látni »

Klausz-zsinagóga

A zsinagóga a 19. században A zsinagóga belülről, 2008. A zsinagóga a temető felől A prágai Josefov legnagyobb zsinagógáját, a Klausz-zsinagógát az U starého hřbitova u. 5-ben találjuk azon a helyen, ahol II. Rudolf császár idején a bölcs Löw rabbi tanított; az épület elvileg a Régi zsidó temető (Prága) területén áll (Idegenvezető).

Új!!: Prága és Klausz-zsinagóga · Többet látni »

Klementinum

A Klementinum főiskolája (Károly u. 190.) Fa — Lukáš Rais szobra a 2. udvarban Lány fecskével — Magdalena Poplawská szobra a 2. udvarban A Klementinum a Károly Egyetem az egykori jezsuita kollégium, majd a Károly Egyetem bölcsészkarának barokk épületegyüttese Prága Óvárosában.

Új!!: Prága és Klementinum · Többet látni »

Kolozsvári testvérek

prágai várban A szobor az eredeti helyén egy 1870-es fényképen A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.

Új!!: Prága és Kolozsvári testvérek · Többet látni »

Koncentrációs tábor

Dél-Afrikában. Ezek voltak az első mai értelemben vett koncentrációs táborok A koncentrációs táborok (angolul concentration camp, németül Konzentrationslager, rövidítve KL vagy KZ) egy különösen kegyetlen, elrettentő büntetés-végrehajtási eszköz, lényegében börtön.

Új!!: Prága és Koncentrációs tábor · Többet látni »

Konstanz

Konstanz egy több mint 84 000 lakosú, Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban fekvő egyetemi város, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

Új!!: Prága és Konstanz · Többet látni »

Kosárlabda

A kosárlabda egy olyan labdajáték, amelyet két ötfős csapat játszik.

Új!!: Prága és Kosárlabda · Többet látni »

Kupagyőztesek Európa-kupája

A kupagyőztesek Európa-kupája (ismertebb néven KEK) egy nemzetközi labdarúgókupa volt klubcsapatok számára, amelyet az Európai Labdarúgó-szövetség szervezett.

Új!!: Prága és Kupagyőztesek Európa-kupája · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Prága és Latin nyelv · Többet látni »

Ledebur-kert

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ledeburg-kert.

Új!!: Prága és Ledebur-kert · Többet látni »

Leoš Janáček

Leoš Janáček (Hochwald, ma Hukvaldy, Morvaország, 1854. július 3. – Ostrava, 1928. augusztus 12.) morva zeneszerző, aki – főként a morva népzenére alapozva – teljesen egyéni stílust alakított ki.

Új!!: Prága és Leoš Janáček · Többet látni »

Leopold Karpeles

Leopold Karpeles (Prága,Habsburg Birodalom, ma Csehország, 1838. szeptember 9. – Washington, D.C., USA 1909. február 2.) zsidó származású magyar-amerikai polgár, aki kitüntette magát az amerikai polgárháborúban, zászlótartó őrmesterként harcolt az unionisták oldalán, hőstettei elismeréseképpen 1870-ben megkapta Medal of Honort, az amerikai kongresszus legmagasabb jutalmát.

Új!!: Prága és Leopold Karpeles · Többet látni »

Libuše, cseh fejedelemasszony

Libuše, a csehek mondabeli fejedelemasszonya.

Új!!: Prága és Libuše, cseh fejedelemasszony · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Prága és London · Többet látni »

Longobárdok

A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.

Új!!: Prága és Longobárdok · Többet látni »

Loreta

A kápolna A Loreta (Loretto, Loreto — Pražská Loreta) egy jelentős zarándokhely Prága Hradzsin kerületében, a róla elnevezett Loreto tér keleti oldalán.

Új!!: Prága és Loreta · Többet látni »

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Új!!: Prága és Ludwig van Beethoven · Többet látni »

Madeleine Albright

Madeleine Albright (Prága-Smíchov, 1937. május 15. – Washington, 2022. március 23.) amerikai politikus, az Egyesült Államok első női külügyminisztere 1997 és 2001 között.

Új!!: Prága és Madeleine Albright · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Prága és Magyarország · Többet látni »

Maisel-zsinagóga

A Maisel-zsinagóga egy zsinagóga Prága egykori zsidó negyedében, a Maisel utca (Maislova u.) 10-ben.

Új!!: Prága és Maisel-zsinagóga · Többet látni »

Markomannok

A markomannok a nyugati germánok (szvébek) egyik ókori törzse; nevük határvidékieket jelent.

Új!!: Prága és Markomannok · Többet látni »

Martina Navratilova

Martina Navratilova (cseh alakban: Martina Navrátilová) (Prága, 1956. október 18. –) egykori világelső, olimpikon, visszavonult amerikai teniszezőnő.

Új!!: Prága és Martina Navratilova · Többet látni »

Martinic-palota

Prágában, a Hradzsin téren álló Martinic-palotát (csehül Martinický palác) korábbi épületekből 1618-ban az a Jaroslav Bořita Martinic építtette át, akit ugyanabban az évben a protestáns főurak a második defenesztráción helytartótársával, Vilém Slavatával és titkárukkal, Philipp Fabriciusszal együtt kihajítottak a királyi palota egyik keleti ablakán.

Új!!: Prága és Martinic-palota · Többet látni »

Május 5.

Névnapok: Györgyi + Angelus, Angelusz, Árvácska, Erna, Ernella, Gotárd, Gothárd, Györe, György, Györgyike, Györk, Györke, Iduna, Irén, Iréne, Irina, Judit, Jutka, Jutta, Kocsárd, Merima, Nyék, Piusz, Viola.

Új!!: Prága és Május 5. · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Prága és Második világháború · Többet látni »

Medal of Honor

A Medal of Honor (magyar fordításban Becsület érdemérem vagy Becsületérem) a legmagasabb fokozatú amerikai katonai kitüntetés, hasonló a brit Viktória-kereszthez és a Francia Köztársaság Becsületrendjéhez.

Új!!: Prága és Medal of Honor · Többet látni »

Metró

kelet–nyugati metró vonalán 81–717/714 típusú szerelvény az M3-as metróvonal felszíni szakaszán Rådhuset állomás Stockholmban A Millenniumi Földalatti vasút felszíni szakasza a Hősök terénél A metró a nagyvárosokra jellemző tömegközlekedési eszköz, nagy kapacitású tömegközlekedési rendszerek egyik típusa.

Új!!: Prága és Metró · Többet látni »

Miami-Dade megye

Miami-Dade megye egy összevont város-megye az Amerikai Egyesült Államokban, Florida államban.

Új!!: Prága és Miami-Dade megye · Többet látni »

Mihail Alekszandrovics Bakunyin

Mihail Alekszandrovics Bakunyin (1814. május 30., Prjamuhino, Tveri terület, Oroszország – 1876. június 13., Bern, Svájc) orosz anarchista filozófus, író, politikus, forradalmár.

Új!!: Prága és Mihail Alekszandrovics Bakunyin · Többet látni »

Milan Kundera

Milan Kundera (Brno, Csehszlovákia, 1929. április 1. – Párizs, 2023. július 11.) cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.

Új!!: Prága és Milan Kundera · Többet látni »

Milan Rastislav Štefánik

Milan Rastislav Štefánik (Kosaras, 1880. július 21. – Pozsonyivánka, 1919. május 4.) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.

Új!!: Prága és Milan Rastislav Štefánik · Többet látni »

Miloš Forman

Miloš Forman, születési nevén Jan Tomáš Forman (Čáslav, 1932. február 18. – Warren, 2018. április 13.) kétszeres Oscar-díjas csehszlovák, majd amerikai filmrendező, színész és forgatókönyvíró.

Új!!: Prága és Miloš Forman · Többet látni »

Moldva (folyó, Csehország)

A Moldva vízgyűjtő területe A Moldva (csehül Vltava) Csehország egyik legfontosabb, egyben leghosszabb, nemzetinek számító folyója.

Új!!: Prága és Moldva (folyó, Csehország) · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Új!!: Prága és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »

Nagy nyugati egyházszakadás

A nagy nyugati egyházszakadás (latin: ecclesiae occidentalis schisma) 1378 és 1415/1417 között, közel négy évtizedig tartott, amikor a katolikus egyház egyik központja Róma, a másik Avignon volt.

Új!!: Prága és Nagy nyugati egyházszakadás · Többet látni »

Nagymorávia

A két Morávia valószínűbb elhelyezkedése és kiterjedése (pirossal) A Nagymorva Birodalom, egy közép-európai történelmi államalakulat, amely egyes történészek szerint 833 és a 10. század eleje között létezhetett és melynek lakói a mai csehek, morvák és szlovákok ősei voltak.

Új!!: Prága és Nagymorávia · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Prága és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Prága és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Prága és Németország · Többet látni »

Nürnberg

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.

Új!!: Prága és Nürnberg · Többet látni »

Nebušice

Nebušice (vagy Praha–Nebušice) Prága 6 egyik városrésze.

Új!!: Prága és Nebušice · Többet látni »

Nemzeti Múzeum (Prága)

A prágai Nemzeti Múzeum (NM) az elsődleges múzeumi intézmény Csehországban.

Új!!: Prága és Nemzeti Múzeum (Prága) · Többet látni »

Nemzeti Színház (Prága)

A prágai Nemzeti Színházat (Národní Divadlo) a cseh opera alma matereként és a cseh történelem és művészet emlékműveként tartják számon.

Új!!: Prága és Nemzeti Színház (Prága) · Többet látni »

Nemzetközi Csillagászati Unió

A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet.

Új!!: Prága és Nemzetközi Csillagászati Unió · Többet látni »

Nemzetközi Olimpiai Bizottság

A NOB vezetősége Athénbanaz 1896. évi első újkori olimpián A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy nemzetközi szervezet, amelynek székhelye a svájci Lausanne-ban található.

Új!!: Prága és Nemzetközi Olimpiai Bizottság · Többet látni »

Nemzetközi Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezet, amely 2020-ban 190 tagországot számlál.

Új!!: Prága és Nemzetközi Valutaalap · Többet látni »

Neoreneszánsz

Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.

Új!!: Prága és Neoreneszánsz · Többet látni »

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi

A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész.

Új!!: Prága és Nikolaus Franz Leonhard Pacassi · Többet látni »

NOAA

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal.

Új!!: Prága és NOAA · Többet látni »

Nobel-békedíj

Oslóban A Nobel-békedíj átadása, 2010 A Nobel-békedíj vagy béke-Nobel-díj egyike a hat Nobel-díjnak, melyeket a svéd iparmágnás és feltaláló, Alfred Nobel hagyatéka révén osztanak ki.

Új!!: Prága és Nobel-békedíj · Többet látni »

November 17.

Névnapok: Gergő, Hortenzia + Brunhilda, Brünhild, Dénes, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő.

Új!!: Prága és November 17. · Többet látni »

November 8.

Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.

Új!!: Prága és November 8. · Többet látni »

Nyári palota (Prága)

A cseh oroszlán (Paolo della Stella) Anna királyné nyári palotája (Královský letohrádek — Pražský hrad, Mariánské hradby, Praha 1) Prágában, a Királyi kertek keleti végében áll.

Új!!: Prága és Nyári palota (Prága) · Többet látni »

Október 28.

Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.

Új!!: Prága és Október 28. · Többet látni »

Olomouc

Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.

Új!!: Prága és Olomouc · Többet látni »

Orloj

Az Orloj Prágában az Óváros téren álló Óvárosi városháza déli oldalán látható óramű, amely évszázadok óta vonzza a látogatókat.

Új!!: Prága és Orloj · Többet látni »

Oszlop

Dór és ión oszlopok Pompejiben Az oszlop vagy kolumna az építészetben egy függőleges nyomással bíró épületelemet (boltív, gerendázat, oromzat stb.) megtámasztó, egyúttal annak terhelését a teherhordó talajra átvezető, kör, ovális, vagy más íves keresztmetszetű faltest.

Új!!: Prága és Oszlop · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Prága és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

P + R parkoló

P+R parkoló Szobon A park and ride (rövidítve: P+R, jelentése parkolni és utazni vagy parkolj le, és utazz!) olyan parkolók megnevezése, amelyet közvetlenül egy autóbusz-, vasúti vagy egyéb tömegközlekedési eszköz megállója vagy pályaudvara mellett, vagy annak közvetlen közelében hoztak létre, hogy a városba tartók ott leparkolhassák gépjárművüket, és átszállhassanak a városközpontba tartó közösségi közlekedési eszközre.

Új!!: Prága és P + R parkoló · Többet látni »

Paradicsomkert

A Paradicsomkert a kőtállal A Paradicsomkert (Rajská zahrada) a prágai várat körülvevő kertek déli sorának nyugati tagja az új királyi palota és az új várlépcső között.

Új!!: Prága és Paradicsomkert · Többet látni »

Parler család

A Schwäbisch Gmündből elszármazott Parler család (Parléř német építészek családja, amely az úgynevezett „német különgótika” (Entz) képviselőjeként több generáción át meghatározó volt a 14. század német késő gótikus építészetében. A család legkiemelkedőbb tagja, Peter Parler a „közép-európai gótika” megteremtője (Entz).

Új!!: Prága és Parler család · Többet látni »

Pavel Jozef Šafárik

Pavel Jozef Šafárik (Kisfeketepatak, 1795. május 13. – Prága, 1861. június 26.) filozófiadoktor, szlovák nyelvész és történész, a prágai egyetem könyvtárnoka.

Új!!: Prága és Pavel Jozef Šafárik · Többet látni »

Pavel Nedvěd

Pavel Nedvěd (Cheb, 1972. augusztus 30. –) cseh labdarúgó.

Új!!: Prága és Pavel Nedvěd · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Prága és Párizs · Többet látni »

Párkány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Párkány (egyértelműsítő lap).

Új!!: Prága és Párkány · Többet látni »

Pártállam

A pártállam egyfajta politikai hatalmi rendszer, ahol egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat.

Új!!: Prága és Pártállam · Többet látni »

Přemysl-ház

A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.

Új!!: Prága és Přemysl-ház · Többet látni »

Peking

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.

Új!!: Prága és Peking · Többet látni »

Petřín

Petřín-hegy (németül Laurenziberg) egy 327 méter magas domb Prága központjában, a Moldva bal partján.

Új!!: Prága és Petřín · Többet látni »

Petřín siklóvasút

A Petřín siklóvasút egy normál nyomtávolságú siklóvasút Csehország fővárosában, Prágában, mely a Kisoldalt köti össze a Petřín hegy tetején lévő kilátóval.

Új!!: Prága és Petřín siklóvasút · Többet látni »

Peter Parler

Peter Parler (Schwäbisch Gmünd, kb. 1330. – Prága, 1399. július 13.) német származású cseh építész és szobrász, a Parler építészcsalád legnevesebb képviselője; egyebek közt a Szent Vitus-székesegyház arculatának kialakítója és a Károly híd (Karlův most) építője, az ún.

Új!!: Prága és Peter Parler · Többet látni »

Phoenix

Phoenix (ejtsd: fínix) az amerikai Arizona állam legnagyobb városa, egyben fővárosa is, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legnépesebb városa.

Új!!: Prága és Phoenix · Többet látni »

Pilaszter

A pápai ferences templom homlokzatát két pilaszter zárja le. A pilaszter (féloszlop vagy faloszlop) építészeti szakkifejezés, melyet a falból különböző vastagságban kiemelkedő, pillért utánzó épületelemekre alkalmaznak.

Új!!: Prága és Pilaszter · Többet látni »

Pinkász-zsinagóga

A Pinkász-zsinagóga Prága második legrégibb fennmaradt zsinagógája az egykori zsidó negyed főutcáján (Široká u. 23/3), a híres temető szélén (Idegenvezető).

Új!!: Prága és Pinkász-zsinagóga · Többet látni »

Plzeň

A székesegyház belseje Plzeň Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye.

Új!!: Prága és Plzeň · Többet látni »

Praha Masarykovo nádraží

A Prága Masarykovo pályaudvar (Praha Masarykovo nádraží; a köznyelvben egyszerűen csak Masaryčka) Prága egyik fejpályaudvara az Újvárosban, a Köztársaság tértől (Náměstí Republiky) nem messze.

Új!!: Prága és Praha Masarykovo nádraží · Többet látni »

Praha-Holešovice

A Praha-Holešovice a Csehországban található Prága egyik átmenő pályaudvara.

Új!!: Prága és Praha-Holešovice · Többet látni »

Praha-Smíchov

Praha-Smíchov egy csehországi vasútállomás, a prágai Smíchov kerületben.

Új!!: Prága és Praha-Smíchov · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Prága és Prága · Többet látni »

Prága 16

250px 250px Prága 16 egy önkormányzati kerület (Městská část) Prágában.

Új!!: Prága és Prága 16 · Többet látni »

Prága 6

Prága 6 (csehül: Městská část Praha 6) önkormányzati kerület Csehország fővárosában, Prágában.

Új!!: Prága és Prága 6 · Többet látni »

Prága-Václav Havel repülőtér

A Prága–Václav Havel repülőtér (korábban Prága–Ruzyně repülőtér, csehül Letiště Praha-Ruzyně) Csehország legforgalmasabb és legnagyobb repülőtere, Prága nemzetközi légikikötője.

Új!!: Prága és Prága-Václav Havel repülőtér · Többet látni »

Prágai Botanikus Kert

A Prágai Botanikus Kertet (Botanická zahrada hl. m. Prahy) Prága északi részén a Troja városrészben alakították ki egy, a Moldva felé néző domboldalon, a városrész nevét adó Troja kastély fölött.

Új!!: Prága és Prágai Botanikus Kert · Többet látni »

Prágai főegyházmegye

A Prágai főegyházmegye a római katolikus egyház főegyházmegyéje Csehországban, a cseh egyháztartomány része.

Új!!: Prága és Prágai főegyházmegye · Többet látni »

Prágai főpályaudvar

A prágai főpályaudvar (csehül Praha hlavní nádraží, a helyiek körében gyakran csak hlavák) Prága központi átmenő pályaudvara.

Új!!: Prága és Prágai főpályaudvar · Többet látni »

Prágai metró

A prágai metró egy 65,5 km hosszú, 61 állomással rendelkező 3 vonalas metrórendszer, mely Csehország fővárosát, Prágát szolgálja ki, melynek legfontosabb közlekedési eszköze.

Új!!: Prága és Prágai metró · Többet látni »

Prágai Nemzeti Galéria

A Prágai Nemzeti Galéria (Národní galerie v Praze) alapja a Sternberg-gyűjtemény volt: Franz Josef Sternberg 1796-ban alapította meg a cseh hazafiak művészetpártoló társaságát.

Új!!: Prága és Prágai Nemzeti Galéria · Többet látni »

Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál

A Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál (Prague Spring International Music Festival, cseh nyelven: Mezinárodní hudební festival Pražské jaro) 1946-ban a neves cseh karmester, Rafael Kubelík kezdeményezésével alapított és azóta is minden év május-júniusában Prágában megrendezésre kerülő komolyzenei fesztivál, mely a Cseh Köztársaság egyik legnagyobb kulturális eseménye.

Új!!: Prága és Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál · Többet látni »

Prágai tavasz

A prágai tavasz 1968 januárjától augusztus végéig tartó csehszlovákiai kísérlet volt az „emberarcú szocializmus” megteremtésére, a politikai, társadalmi és gazdasági élet, a párt és az állam demokratizálására.

Új!!: Prága és Prágai tavasz · Többet látni »

Prágai vár

A prágai vár Prága ősi erőssége és egyben legrégebben lakott része, a cseh főváros egyik történelmi negyede.

Új!!: Prága és Prágai vár · Többet látni »

Prágai vlachok

Lobkowitz-palotával szemben álló, egykori vlach kórház ma az olasz nagykövetség Az egykori vlach kórház udvara Az egykori Szűz Mária és Borromei Szent Károly-kápolna mennyezete az egykori vlach kórházban Utcatábla „A vlach kórházhoz” Lobkowitz-palota, jobbra az egykori vlach kórház (az olasz nagykövetség). A prágai vlachok (a „vlach” szó mai jelentésétől eltérően) a 17.

Új!!: Prága és Prágai vlachok · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: Prága és Protestantizmus · Többet látni »

Rainer Maria Rilke

Rainer Maria Rilke (Prága, 1875. december 4. – Montreux, Valmont 1926. december 29.) osztrák impresszionista költő, a 20.

Új!!: Prága és Rainer Maria Rilke · Többet látni »

Régi királyi palota (Prága)

A Ried-féle kapu A régi gyűlésterem részlete Az Ulászló terem 1810–1820 között (Ludvík Kohl festménye) A Lovaglépcső A cseh főváros régi királyi palotája (starý královský palác) a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll.

Új!!: Prága és Régi királyi palota (Prága) · Többet látni »

Régi zsidó temető (Prága)

A prágai Josefov városrészben fekvő régi zsidó temető (Židovský hřbitov) bejárata a Széles utcából (Široká u. 3.) nyílik.

Új!!: Prága és Régi zsidó temető (Prága) · Többet látni »

Régi-új zsinagóga

A Régi-új zsinagóga (Staronová synagoga) Közép-Európa legjelentősebb kora gótikus zsinagógája Prágában, a Zsidó Tanácsháza mögött, a Magas zsinagógával szemben (Červená ulica).

Új!!: Prága és Régi-új zsinagóga · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Prága és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Prága és Római Birodalom · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Új!!: Prága és Reformáció · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Prága és Reneszánsz · Többet látni »

Repülőtér

Liszt Ferenc Repülőtér The terminal structures of Sheremetyevo airport Külső-Hebridák, Skócia, a világ talán egyetlen olyan repülőtere, amely vízpartot használ futópályaként Paraparaumu Airport, egy közepes méretű, keresztpályás repülőtér légifotója. A kép jobb oldalán megfigyelhető a Rogers-tó medrében felfestett iránytű (felül), illetve több, egymást keresztező futópálya A repülőtér olyan sík terület, amely biztosítani tudja a repülőgépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges legalapvetőbb szolgáltatásokat.

Új!!: Prága és Repülőtér · Többet látni »

Rokokó

Carszkoje Szelóban Mária Antóniáról A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.

Új!!: Prága és Rokokó · Többet látni »

Rosenberg-palota

A Rosenberg-palota (más néven: Nemes Asszonyok Intézete Ústav šlechtičen) a prágai várban, a Szent György tér (Jiřské náměstí) déli oldalán a Mindenszentek kápolnája mellett, a Szent György utca sarkán áll; az utca túloldalán (ami már a tér keleti oldala) a Szent György-bazilika (kostel svatého Jiří) emelkedik.

Új!!: Prága és Rosenberg-palota · Többet látni »

Rudolf magyar király

Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.

Új!!: Prága és Rudolf magyar király · Többet látni »

Sánckert

A központi terasz A kis Belvedere A Sánckert (Zahrada Na Valech) a prágai várat körülvevő kertek déli sorának középső tagja az új várlépcső felső vége és a Fekete torony között.

Új!!: Prága és Sánckert · Többet látni »

SK Slavia Praha

Az SK Slavia Praha a cseh labdarúgás egyik legismertebb és legsikeresebb klubja.

Új!!: Prága és SK Slavia Praha · Többet látni »

Spanyol zsinagóga

A prágai zsinagógák közül a Spanyol zsinagóga (1. ker., Vezenska 141/1) a legdíszesebb.

Új!!: Prága és Spanyol zsinagóga · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Prága és Spanyolország · Többet látni »

Sternberg-palota

mennyezetkép A Sternberg-palota (csehül Šternberský palác, 57/15) a cseh világi barokk építészet egyik legkiemelkedőbb épülete a prágai Hradzsin tér északi oldalán áll.

Új!!: Prága és Sternberg-palota · Többet látni »

Strahovi kolostor

A Strahovi kolostor (Strahovský klášter; Hradzsin, Strahovské nádvoří) a premontrei kanonokrend ősi kolostora Prágában; a rend csehországi központja, Csehország legnagyobb és legjelentősebb kolostora.

Új!!: Prága és Strahovi kolostor · Többet látni »

Szefárdok

A szefárdok vagy szefárd zsidók vagy szvarádi zsidók a zsidók egyik nagy etnikai csoportja.

Új!!: Prága és Szefárdok · Többet látni »

Szent Ágnes-kolostor

A Szent Ágnes-kolostor (csehül Anežský klášter) Prága Óvárosában található (Anežská ulice 12.). A kolostor névadója I. Ottokár cseh király leánya, Prágai Szent Ágnes (Przemyśl Ágnes hercegnő).

Új!!: Prága és Szent Ágnes-kolostor · Többet látni »

Szent György

Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.

Új!!: Prága és Szent György · Többet látni »

Szent György-bazilika (Prága)

A főhajó Látképe a szentély felől Vratiszláv szarkofágja A Szent György-bazilika (Bazilika sv.) a prágai várnegyed legrégibb, Prága 2.

Új!!: Prága és Szent György-bazilika (Prága) · Többet látni »

Szent György-szobor (Kolozsvár)

A kolozsvári Szent György-szobor (románul Statuia Sfântului Gheorghe) egy másolat, amely a Farkas utcai református templom előtt áll.

Új!!: Prága és Szent György-szobor (Kolozsvár) · Többet látni »

Szent Kereszt-kápolna (Prága)

A főoltár a két angyallal és keresztre feszített Krisztussal Szent Ludmilla ereklyetartója Egy püspök fésűje, 110 körül A kápolna; mögötte az elnöki palota (baloldalt) és a régi cseh kancellária (jobboldalt) Pál (baloldalt) és Péter (jobboldalt) apostolok szobrai Szent Vencel mellszobra A Szent Kereszt kápolna (Kaple svatého Kříže) a prágai vár Második udvarának délkeleti sarkában áll.

Új!!: Prága és Szent Kereszt-kápolna (Prága) · Többet látni »

Szent Ludmilla-templom (Prága)

A Szent Ludmilla-templom A katolikus Szent Ludmilla-templom Prága Vinohrady városrészében a Náměstí Míru-n (magyarul Béke téren) található tipikus 19. századi neogótikus templom.

Új!!: Prága és Szent Ludmilla-templom (Prága) · Többet látni »

Szent Miklós-templom (Prága, Óváros)

A Szent Miklós templom (csehül: Kostel svatého Mikuláše) egy késő-gótikus és barokk stílusban épült templom a prágai Óvárosban, az Óváros tér (Staroměstské náměstí) sarkán.

Új!!: Prága és Szent Miklós-templom (Prága, Óváros) · Többet látni »

Szent Norbert

Magdeburgi vagy Premontrei Szent Norbert (Gennep vagy Xanten, 1080/1085 – Magdeburg, 1134. június 6.) római katolikus pap, 1126–1134 között Magdeburg érseke, a premontrei rend alapítója.

Új!!: Prága és Szent Norbert · Többet látni »

Szent Prokop-templom (Prága)

A Prága Žižkov városrészében, a Sladkovského náměstí-n található római katolikus Szent Prokop–templom a neogótikus egyházi építészet szép példája.

Új!!: Prága és Szent Prokop-templom (Prága) · Többet látni »

Szent Vitus

Szent Vitus vagy Szent Vid (Mazara del Vallo, 3. század vége – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje.

Új!!: Prága és Szent Vitus · Többet látni »

Szent Vitus-székesegyház

A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.

Új!!: Prága és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Prága és Szláv népek · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Prága és Szlovákia · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Prága és Szovjetunió · Többet látni »

Tajpej

Tajpej (hagyományos kínai írással 臺北, pinjin: Táiběi, IPA) a Kínai Köztársaság de facto fővárosa Tajvanon.

Új!!: Prága és Tajpej · Többet látni »

Tábor (Csehország)

Kotnov vára, Bechyněi kapu Tábor település Csehországban, a Dél-Csehországi kerületben (Jihočeský kraj). A Tábori járás székhelye.

Új!!: Prága és Tábor (Csehország) · Többet látni »

Tömegközlekedés

A tömegközlekedés (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés) – az általános értelmezés szerint – magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járművükkel közlekednek.

Új!!: Prága és Tömegközlekedés · Többet látni »

Tenisz

A tenisz ütővel játszott labdajáték, amely egyes vagy páros formában játszható.

Új!!: Prága és Tenisz · Többet látni »

Tomáš Garrigue Masaryk

Tomáš Garrigue Masaryk (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke.

Új!!: Prága és Tomáš Garrigue Masaryk · Többet látni »

Tomáš Rosický

Tomáš Rosický (Prága, 1980. október 4. –) cseh válogatott labdarúgó.

Új!!: Prága és Tomáš Rosický · Többet látni »

Toszkánai palota

A Toszkánai palota A prágai Hradzsin téren álló Toszkánai palotát (182/5) 1690 körül Jean-Baptiste Mathey francia építész tervezte (miként az érseki palotát és a Troja-palotát is).

Új!!: Prága és Toszkánai palota · Többet látni »

Troja kastély

A Troja kastély (Trojský zámek) Prága északi részén áll a róla elnevezett városrészben, a Moldva felé néző domboldalon.

Új!!: Prága és Troja kastély · Többet látni »

Trolibusz

Ganz-Solaris Trollino 12-A típusú trolibusz Budapesten A trolibusz olyan közúti tömegközlekedési elektromos hajtású, gumikerekes jármű, amelyet áramszedők kapcsolnak a felsővezetékhez, amiből a mozgáshoz szükséges energiát kapja.

Új!!: Prága és Trolibusz · Többet látni »

Tycho Brahe

Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546. december 14. – Benátky nad Jizerou, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.

Új!!: Prága és Tycho Brahe · Többet látni »

U Fleků söröző

Az U Fleků söröző, (Pivovar U Fleků) a csehországi Prágában működik több mint ötszáz éve, a város legrégebbi vendéglője.

Új!!: Prága és U Fleků söröző · Többet látni »

U Pinkasů

Az U Pinkasů egy prágai söröző.

Új!!: Prága és U Pinkasů · Többet látni »

UEFA Európa Konferencia Liga

Az UEFA Európa Konferencia Liga (angolul: UEFA Europa Conference League) a labdarúgásban az UEFA által szervezett, harmadik számú európai kupasorozat klubcsapatok számára az UEFA-bajnokok ligája és az Európa-liga után.

Új!!: Prága és UEFA Európa Konferencia Liga · Többet látni »

UNESCO

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.

Új!!: Prága és UNESCO · Többet látni »

UTC+01:00

tengeri területek Az UTC+01:00 egy időeltolódás, amely egy órával van előrébb az egyezményes koordinált világidőnél (UTC).

Új!!: Prága és UTC+01:00 · Többet látni »

V. Frigyes pfalzi választófejedelem

V.

Új!!: Prága és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »

V. Márton pápa

V.

Új!!: Prága és V. Márton pápa · Többet látni »

Varsói Szerződés

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.

Új!!: Prága és Varsói Szerződés · Többet látni »

Vasútállomás

Frankfurt Hauptbahnhof A vasúti közlekedés és a vasúti hálózat meghatározó részét képzik a vasútállomások.

Új!!: Prága és Vasútállomás · Többet látni »

Václav Havel

Václav Havel (Prága, 1936. október 5. – Vlčice, 2011. december 18.) cseh író, politikus, előbb csehszlovák (1989–1992), majd cseh köztársasági elnök (1993–2003).

Új!!: Prága és Václav Havel · Többet látni »

Věra Čáslavská

Věra Čáslavská (Prága, 1942. május 3. – Prága, 2016. augusztus 30.) csehszlovák színekben hétszeres olimpiai bajnok cseh tornásznő.

Új!!: Prága és Věra Čáslavská · Többet látni »

Věra Chytilová

Věra Chytilová (Ostrava, 1929. február 2. – Prága, 2014. március 12.) cseh filmrendező.

Új!!: Prága és Věra Chytilová · Többet látni »

Vencel tér

A Vencel tér (csehül: Václavské náměstí) Prága új városrészében (Nové Město) található.

Új!!: Prága és Vencel tér · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

Új!!: Prága és Világörökség · Többet látni »

Világbank

A Világbank (World Bank) Washingtonban székelő pénzügyi intézmény, amelyet 1945.

Új!!: Prága és Világbank · Többet látni »

Villamos

Tatra T5C5 és CAF Urbos típusú villamosok Budapesten, a Clark Ádám téren Villamos füves pályán Párizsban Egy százéves villamos, időszakosan kiállítva Budapesten A villamos (közúti villamos vasút) elektromossággal működő olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.

Új!!: Prága és Villamos · Többet látni »

Vyšehrad

a Vyšehradi temető árkádja Vyšehrad Prága egyik történelmi városrésze az Újvárostól délre a róla elnevezett kerületben a Moldva jobb partján.

Új!!: Prága és Vyšehrad · Többet látni »

Wolfgang Amadeus Mozart

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.

Új!!: Prága és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »

Zsidó Tanácsháza (Prága)

Az újépület homlokzata A prágai zsidó városháza Josefovban három épületet foglal el (u. Maislova 250/18; Idegenvezető).

Új!!: Prága és Zsidó Tanácsháza (Prága) · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Új!!: Prága és Zsigmond magyar király · Többet látni »

Zsinat

hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.

Új!!: Prága és Zsinat · Többet látni »

1230

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1230 · Többet látni »

1342

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1342 · Többet látni »

1346

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1346 · Többet látni »

1348

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1348 · Többet látni »

1370

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1370 · Többet látni »

1378

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1378 · Többet látni »

1382

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1382 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Prága és 14. század · Többet látni »

1402

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1402 · Többet látni »

1410

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1410 · Többet látni »

1415

Az Azincourt-i csata.

Új!!: Prága és 1415 · Többet látni »

1419

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1419 · Többet látni »

1420

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1420 · Többet látni »

1458

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1458 · Többet látni »

1466

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1466 · Többet látni »

1471

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1471 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Prága és 15. század · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1526 · Többet látni »

1597

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1597 · Többet látni »

1600

1600 a 16. század utolsó éve.

Új!!: Prága és 1600 · Többet látni »

1618

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1618 · Többet látni »

1620

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1620 · Többet látni »

1625

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1625 · Többet látni »

1631

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1631 · Többet látni »

1648

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1648 · Többet látni »

1689

Az alkotmányos királyság ekkor alakult ki.

Új!!: Prága és 1689 · Többet látni »

1707

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1707 · Többet látni »

1771

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1771 · Többet látni »

1773

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1773 · Többet látni »

1783

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1783 · Többet látni »

1784

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1784 · Többet látni »

1800

1800 a 18. század utolsó éve.

Új!!: Prága és 1800 · Többet látni »

1804

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1804 · Többet látni »

1817

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1817 · Többet látni »

1837

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1837 · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1842 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1848 · Többet látni »

1850

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1850 · Többet látni »

1875

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1875 · Többet látni »

1880

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1880 · Többet látni »

1881

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1881 · Többet látni »

1883

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1883 · Többet látni »

1884

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1884 · Többet látni »

1885

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1885 · Többet látni »

1891

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1891 · Többet látni »

1893

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1893 · Többet látni »

1897

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1897 · Többet látni »

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Új!!: Prága és 1900 · Többet látni »

1901

Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.

Új!!: Prága és 1901 · Többet látni »

1907

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1907 · Többet látni »

1914

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1914 · Többet látni »

1915

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1915 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1918 · Többet látni »

1920

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1920 · Többet látni »

1922

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1922 · Többet látni »

1925

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1925 · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1936 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1938 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Prága és 1945 · Többet látni »

1950

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1950 · Többet látni »

1952

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1952 · Többet látni »

1953

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1953 · Többet látni »

1960

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1960 · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1960-as évek · Többet látni »

1968

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1968 · Többet látni »

1969

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1969 · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1972 · Többet látni »

1974

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1974 · Többet látni »

1977

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1977 · Többet látni »

1980

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1980 · Többet látni »

1980-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1980-as évek · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1989 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Prága és 1990 · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1990-es évek · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1992 · Többet látni »

1995

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1995 · Többet látni »

1998

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 1998 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Prága és 20. század · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Prága és 2001 · Többet látni »

2002-es közép-európai áradások

A 2002-es közép-európai áradások augusztusban következtek be Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Románia területén.

Új!!: Prága és 2002-es közép-európai áradások · Többet látni »

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Új!!: Prága és 2003 · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Prága és 2004 · Többet látni »

2006

----.

Új!!: Prága és 2006 · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Prága és 2011 · Többet látni »

2016. évi nyári olimpiai játékok

A 2016.

Új!!: Prága és 2016. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

2020

---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.

Új!!: Prága és 2020 · Többet látni »

2020. évi nyári olimpiai játékok

date.

Új!!: Prága és 2020. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

Átirányítja itt:

Pragae.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »