Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Prága és Szent Vitus-székesegyház
Prága és Szent Vitus-székesegyház 37 közös dolog (a Uniópédia): Alfons Mucha, Barokk, Brno, Csehország, Empire (stílus), Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993), Fehérhegyi csata, Gótika, Hétéves háború, Husziták, I. Bořivoj cseh fejedelem, I. Ferdinánd magyar király, I. György cseh király, I. Vencel cseh fejedelem, II. Lajos magyar király, II. Ottokár cseh király, II. Vratiszláv cseh király, IV. Károly német-római császár, Josef Václav Myslbek, Közép-Európa, Királyi kertek (Prága), Nikolaus Franz Leonhard Pacassi, Parler család, Přemysl-ház, Peter Parler, Prága, Prágai főegyházmegye, Prágai vár, Régi királyi palota (Prága), Reneszánsz, ..., Rudolf magyar király, Szent Kereszt-kápolna (Prága), Szent Vitus, Szent Vitus-székesegyház, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, 15. század, 20. század. Bővíteni index (7 több) »
Alfons Mucha
Alfons Maria Mucha (Ivančice, 1860. július 24. – Prága, 1939. július 14.) cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít.
Alfons Mucha és Prága · Alfons Mucha és Szent Vitus-székesegyház ·
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Prága · Barokk és Szent Vitus-székesegyház ·
Brno
Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Brno és Prága · Brno és Szent Vitus-székesegyház ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Prága · Csehország és Szent Vitus-székesegyház ·
Empire (stílus)
Országalma. Az épület az empire szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza Ruhavonal és frizura, rajz 1810-ből Az empire (kiejtés: ampír) stílus.
Empire (stílus) és Prága · Empire (stílus) és Szent Vitus-székesegyház ·
Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993)
Entz Géza (mezőkomáromi), (Budapest, 1913. március 2. – Budapest, 1993. március 2.) magyar művészettörténész.
Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993) és Prága · Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993) és Szent Vitus-székesegyház ·
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Fehérhegyi csata és Prága · Fehérhegyi csata és Szent Vitus-székesegyház ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és Prága · Gótika és Szent Vitus-székesegyház ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Hétéves háború és Prága · Hétéves háború és Szent Vitus-székesegyház ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és Prága · Husziták és Szent Vitus-székesegyház ·
I. Bořivoj cseh fejedelem
I.
I. Bořivoj cseh fejedelem és Prága · I. Bořivoj cseh fejedelem és Szent Vitus-székesegyház ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
I. Ferdinánd magyar király és Prága · I. Ferdinánd magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
I. György cseh király
Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita pártból jött királya.
I. György cseh király és Prága · I. György cseh király és Szent Vitus-székesegyház ·
I. Vencel cseh fejedelem
I.
I. Vencel cseh fejedelem és Prága · I. Vencel cseh fejedelem és Szent Vitus-székesegyház ·
II. Lajos magyar király
II.
II. Lajos magyar király és Prága · II. Lajos magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
II. Ottokár cseh király és Prága · II. Ottokár cseh király és Szent Vitus-székesegyház ·
II. Vratiszláv cseh király
II.
II. Vratiszláv cseh király és Prága · II. Vratiszláv cseh király és Szent Vitus-székesegyház ·
IV. Károly német-római császár
IV.
IV. Károly német-római császár és Prága · IV. Károly német-római császár és Szent Vitus-székesegyház ·
Josef Václav Myslbek
Kassán. Ennek alapján készült el Szent Vencel szobra Josef Václav Myslbek (Prága, 1848. június 20. – Prága, 1922. január 2.) cseh szobrász és éremművész.
Josef Václav Myslbek és Prága · Josef Václav Myslbek és Szent Vitus-székesegyház ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Közép-Európa és Prága · Közép-Európa és Szent Vitus-székesegyház ·
Királyi kertek (Prága)
A prágai vár a Kiralyi kertek felől Barokk szoborcsoport A Királyi kertek (Královská zahrada) a prágai várat északról határoló Szarvas-árok bal partján terülnek el.
Királyi kertek (Prága) és Prága · Királyi kertek (Prága) és Szent Vitus-székesegyház ·
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész.
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi és Prága · Nikolaus Franz Leonhard Pacassi és Szent Vitus-székesegyház ·
Parler család
A Schwäbisch Gmündből elszármazott Parler család (Parléř német építészek családja, amely az úgynevezett „német különgótika” (Entz) képviselőjeként több generáción át meghatározó volt a 14. század német késő gótikus építészetében. A család legkiemelkedőbb tagja, Peter Parler a „közép-európai gótika” megteremtője (Entz).
Parler család és Prága · Parler család és Szent Vitus-székesegyház ·
Přemysl-ház
A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.
Prága és Přemysl-ház · Přemysl-ház és Szent Vitus-székesegyház ·
Peter Parler
Peter Parler (Schwäbisch Gmünd, kb. 1330. – Prága, 1399. július 13.) német származású cseh építész és szobrász, a Parler építészcsalád legnevesebb képviselője; egyebek közt a Szent Vitus-székesegyház arculatának kialakítója és a Károly híd (Karlův most) építője, az ún.
Peter Parler és Prága · Peter Parler és Szent Vitus-székesegyház ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Prága és Prága · Prága és Szent Vitus-székesegyház ·
Prágai főegyházmegye
A Prágai főegyházmegye a római katolikus egyház főegyházmegyéje Csehországban, a cseh egyháztartomány része.
Prága és Prágai főegyházmegye · Prágai főegyházmegye és Szent Vitus-székesegyház ·
Prágai vár
A prágai vár Prága ősi erőssége és egyben legrégebben lakott része, a cseh főváros egyik történelmi negyede.
Prága és Prágai vár · Prágai vár és Szent Vitus-székesegyház ·
Régi királyi palota (Prága)
A Ried-féle kapu A régi gyűlésterem részlete Az Ulászló terem 1810–1820 között (Ludvík Kohl festménye) A Lovaglépcső A cseh főváros régi királyi palotája (starý královský palác) a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll.
Prága és Régi királyi palota (Prága) · Régi királyi palota (Prága) és Szent Vitus-székesegyház ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Prága és Reneszánsz · Reneszánsz és Szent Vitus-székesegyház ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Prága és Rudolf magyar király · Rudolf magyar király és Szent Vitus-székesegyház ·
Szent Kereszt-kápolna (Prága)
A főoltár a két angyallal és keresztre feszített Krisztussal Szent Ludmilla ereklyetartója Egy püspök fésűje, 110 körül A kápolna; mögötte az elnöki palota (baloldalt) és a régi cseh kancellária (jobboldalt) Pál (baloldalt) és Péter (jobboldalt) apostolok szobrai Szent Vencel mellszobra A Szent Kereszt kápolna (Kaple svatého Kříže) a prágai vár Második udvarának délkeleti sarkában áll.
Prága és Szent Kereszt-kápolna (Prága) · Szent Kereszt-kápolna (Prága) és Szent Vitus-székesegyház ·
Szent Vitus
Szent Vitus vagy Szent Vid (Mazara del Vallo, 3. század vége – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje.
Prága és Szent Vitus · Szent Vitus és Szent Vitus-székesegyház ·
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
Prága és Szent Vitus-székesegyház · Szent Vitus-székesegyház és Szent Vitus-székesegyház ·
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Prága és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Szent Vitus-székesegyház és V. Frigyes pfalzi választófejedelem ·
15. század
A 15.
15. század és Prága · 15. század és Szent Vitus-székesegyház ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Prága · 20. század és Szent Vitus-székesegyház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Prága és Szent Vitus-székesegyház
- Mi van a közös Prága és Szent Vitus-székesegyház
- Közötti hasonlóságok Prága és Szent Vitus-székesegyház
Összehasonlítását Prága és Szent Vitus-székesegyház
Prága 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Vitus-székesegyház 127. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 6.95% = 37 / (405 + 127).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Prága és Szent Vitus-székesegyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
