Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Podjebrád Katalin magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Podjebrád Katalin magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

Podjebrád Katalin magyar királyné vs. Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

Podjebrád Katalin, születési nevén Kunigunda (Prága, 1449. november 11. – Buda, 1464. március 8.) kunštáti (kunstadti) bárónő, cseh királyi hercegnő, magyar és horvát királyné, Podjebrád György cseh király leánya, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége. A Szlavón Királyság címere Szlavónia királynéinak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 925-től 1943-ig.

Közötti hasonlóságok Podjebrád Katalin magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

Podjebrád Katalin magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája 25 közös dolog (a Uniópédia): Anjou-ház, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Bécsújhely, Buda (történelmi település), Candale-i Anna magyar királyné, Cillei Borbála, Dümmerth Dezső, Fraknói Vilmos, Habsburg-ház, Horvát uralkodók házastársainak listája, I. Ferdinánd nápolyi király, I. György cseh király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. Mátyás magyar király, II. Ulászló magyar király, IV. Károly német-római császár, Kassa, Luxemburgi Margit magyar királyné, Magyar uralkodók házastársainak listája, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Prága, Székesfehérvár, Zsigmond magyar király.

Anjou-ház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).

Anjou-ház és Podjebrád Katalin magyar királyné · Anjou-ház és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Aragóniai Beatrix magyar királyné

Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.

Aragóniai Beatrix magyar királyné és Podjebrád Katalin magyar királyné · Aragóniai Beatrix magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Bécsújhely

Bécsújhely, régi magyar nevén: Német-Újhely,,, város Alsó-Ausztriában.

Bécsújhely és Podjebrád Katalin magyar királyné · Bécsújhely és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Podjebrád Katalin magyar királyné · Buda (történelmi település) és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Candale-i Anna magyar királyné

Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.

Candale-i Anna magyar királyné és Podjebrád Katalin magyar királyné · Candale-i Anna magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Cillei Borbála

Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.

Cillei Borbála és Podjebrád Katalin magyar királyné · Cillei Borbála és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Dümmerth Dezső

Dümmerth Dezső (Budapest, 1925. július 5. – Budapest, 1997. november 22.) történész, író.

Dümmerth Dezső és Podjebrád Katalin magyar királyné · Dümmerth Dezső és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Fraknói Vilmos

Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Fraknói Vilmos és Podjebrád Katalin magyar királyné · Fraknói Vilmos és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Habsburg-ház és Podjebrád Katalin magyar királyné · Habsburg-ház és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Horvát uralkodók házastársainak listája

A Horvát Királyság címere Horvát uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 925-től 1943-ig.

Horvát uralkodók házastársainak listája és Podjebrád Katalin magyar királyné · Horvát uralkodók házastársainak listája és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Ferdinánd nápolyi király

I.

I. Ferdinánd nápolyi király és Podjebrád Katalin magyar királyné · I. Ferdinánd nápolyi király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. György cseh király

Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita pártból jött királya.

I. György cseh király és Podjebrád Katalin magyar királyné · I. György cseh király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

I. Károly magyar király és Podjebrád Katalin magyar királyné · I. Károly magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. Lajos magyar király és Podjebrád Katalin magyar királyné · I. Lajos magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

I. Mátyás magyar király és Podjebrád Katalin magyar királyné · I. Mátyás magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

II. Ulászló magyar király

II.

II. Ulászló magyar király és Podjebrád Katalin magyar királyné · II. Ulászló magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

IV. Károly német-római császár

IV.

IV. Károly német-római császár és Podjebrád Katalin magyar királyné · IV. Károly német-római császár és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Kassa és Podjebrád Katalin magyar királyné · Kassa és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Luxemburgi Margit magyar királyné

Luxemburgi Margit (Prága, 1335. május 24. – Visegrád, 1349. szeptember 7.), csehül: Markéta Lucemburská, németül: Margarethe von Luxemburg, horvátul: Margareta Luksemburška, olaszul: Margherita di Boemia, lengyelül: Małgorzata Luksemburska, megkülönböztetve az azonos nevű, de már az ő halála után született húgától, Luxemburgi Margit (1373–1410) hercegnőtől, az idősebb jelzővel is illetik, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, magyar királyné.

Luxemburgi Margit magyar királyné és Podjebrád Katalin magyar királyné · Luxemburgi Margit magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Magyar uralkodók házastársainak listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar királyné.

Magyar uralkodók házastársainak listája és Podjebrád Katalin magyar királyné · Magyar uralkodók házastársainak listája és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Podjebrád Katalin magyar királyné · Magyarország és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Magyarország uralkodóinak listája és Podjebrád Katalin magyar királyné · Magyarország uralkodóinak listája és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Podjebrád Katalin magyar királyné és Prága · Prága és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Podjebrád Katalin magyar királyné és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Podjebrád Katalin magyar királyné és Zsigmond magyar király · Szlavóniai uralkodók házastársainak listája és Zsigmond magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Podjebrád Katalin magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

Podjebrád Katalin magyar királyné 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlavóniai uralkodók házastársainak listája 234. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 6.94% = 25 / (126 + 234).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Podjebrád Katalin magyar királyné és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: